Gergye Rezső az új könyvével értékkereső sétákra bíztat a Vasi Hegyháton

A „piacozás”, ha lehet mondani, a legjobb tapasztalat volt, amit a járvány alatt szerezhetett, hiszen találkozhatott az emberekkel, beszélgethetett velük, és vették-vették a könyvét, aki olvasta a közösségi oldalon a kötet egyes epizódjait – tavaszi karantén idején naponta írt szöszöket –, azért, aki nem olvasta, azért. Mert kíváncsi lett, mi is ez a fura utazás a négy fal között, gondolatban mégis szabadon, ide-oda ugrálva az időben, beszorítva, de táguló tudattal, mi ez a mentális túlélési technika, amit Gergye Rezső könyvben megformálva is kínál.

A piacokon szerencsésen kibővült a Facebook-on alakult olvasóközönség, amellyel közvetlen párbeszédbe léphetett, ez arra inspirálta, hogy belevágjon egy második Viru(lás)ba, és a kiadója – a Szülőföld Kiadó – Farkas Csaba is biztatta erre.

Nagyon megfogott a piaci világ, hogy ott lehettem, beilleszkedtem az árusok közé, akik számára fontos, hogy ki hol foglal helyet, tisztelik egymásét, vigyáznak a másik portékájára, ha kell. Volt, hogy egy őrségi fazekas mellé kerültem, és amíg elment egy kávéért, én felügyeltem a munkáit, tőlem érdeklődtek a kerámiák után. Aztán fordítva: amikor én mentem el, a fazekas adott tájékoztatást a könyvemről – mesélte Gergye Rezső a kölcsönös megbecsülésről és tiszteletről.

– A jó hangulat a hideget is feledtette. Az élményért megérte fázni. Azzal is beszélgettem, aki nem vett könyvet, csak odajött, aztán jött még egy, akkor már hárman beszélgettünk, aztán én odébb mentem egy vevőhöz, ők folytatták. A piac lett az a hely, ahol ezekben a hónapokban eszmét cserélhettünk. A szabadtéri vásár, az áruház, a templom lettek a közösségi fórumok, ahol az emberek találkozni tudnak, és a közlekedési eszközök, ahol nemcsak maga az utazás program, hanem külön értéke van annak is, hogy kivel utaztunk együtt. Nem siránkozni kell a korlátozások miatt, hanem azokkal a lehetőségekkel élni, amelyek adódnak.

A Viru(lá)s első kiadása a karanténhelyzet dokumentálása volt, a második kiadás ehhez hegyháti séták élményeit teszi hozzá. Gergye Rezső útnak indul a feleségével, Georgival, bejárnak egy-egy települést, fotóznak, azt teszik, amit normál helyzetben is tennének, ugyanis rendszeresen körül szoktak nézni a térség falvaiban.

Az új írások ezekből a sétákból töltekeznek, ajánlóként mások számára: hova lehet menni, amikor (majdnem) minden zárva van. Ki-ki a szabadba, gondolatban gondosan őrzött szabadsággal, a Vasi-Hegyhát számos értéket, látnivalót kínál. A második kiadás megjelenése március végére várható.

Kiemelt képünkön: Vir(ul)ás a Vasvári piacon – Gergye Rezső könyvével