550 hektár fokozottan védett

2021.01.03. 13:10

Negyven éve védett kincsünk a Kőszegi-hegység – Három nézőpont a tájvédelmi körzetről

Negyven évvel ezelőtt került természetvédelmi oltalom alá a Kőszegi-hegység. Jelenleg 4300 hektárt foglal magába a Kőszegi Tájvédelmi Körzet. Ebből 550 hektár fokozottan védett.

Gyöngyössy Péter

Amikor 1980-ban a Kőszegi Tájvédelmi Körzet megalakult, dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jelenlegi igazgatója még egyetemista volt Sopronban. A rendszerváltás előtti évtized a korábbi intenzív építkezés után, a megtorpanás időszaka volt a magyar természetvédelem történetében. A nyolcvanas években alig történt új védetté nyilvánítás. Az egyik kivétel a Kőszegi Tájvédelmi Körzet lett. Ennek kezdeményezésében fontos szerepe volt Bechtold Istvánnak és Horváth Ernőnek. Ez az időszak még a természetvédelem őstörténetének számít. Új volt a műfaj, bizonytalanok voltak a jogi keretek, fokozatosan épült és folyamatosan változott az új intézményrendszer.

Markovics Tibor 1988-ban került be az állami természetvédelem kötelékébe. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság intézményébe integrálták akkor a vasi természetvédelmet. Alig néhány ember dolgozott a szervezetben. Tibor ellátta a tájvédelmi körzetvezetői feladatokat a Kőszegi TK, a Sághegyi TK esetében, illetve ő lett a zoológus is. Ez hatósági munka volt, vagyonkezelésről még nem lehetett beszélni. Markovics Tibor szerint akkor még nagyon gyerekcipőben járt az egész természetvédelmi tevékenység.

– Jól emlékszem – mesélte –, amikor az első erdőtervi tárgyalásra elküldtek. Nem volt sem térképünk, sem erdőtervi adataink, arról nem beszélve, hogy nem voltak aktuális ismereteink arról, hogy hol, milyen természeti értékek találhatók. Ezért egyik első feladatomnak a tájvédelmi körzettel kapcsolatos természetvédelmi ismeretek gyarapítását tekintettem. Ehhez nagy segítséget kaptam egyetemi évfolyamtársamtól, barátomtól, dr. Bartha Dénestől, a Soproni Egyetem jelenlegi intézetigazgató professzorától. Többéves programot indítottunk a terület növényvilágának felmérésére. Éveken keresztül számos felkészült soproni hallgató dolgozott a hegyen. A kilencvenes évek első felére elkészült a hegység flórájának és vegetációjának felmérése.

Komoly, mindennapos kihívást jelent, hogy a tájvédelmi körzet jelenlegi értékeit megőrizzék a következő nemzedékek számára is Fotók: VN/ŐNPI és VN-Archív

A rendszerváltást követően Vas megye már a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozott – emlékezett vissza az igazgató. – A központ Sarródon volt, Szombathelyen egy kis irodát béreltünk. Jelentős lépés volt, amikor a megyei múzeumi intézménytől átvettük a Chernel-kertet. Ez számos fejlesztésre adott lehetőséget. Felépült az a könnyűszerkezetes épület, melyben nemcsak Chernel István munkásságát bemutató emlékkiállítás kapott helyet, hanem ez lett a Vas megyei természetvédelem központja is. Hamarosan megépítettük az első röpdét, a mai madárvédelmi mentőközpont első elemét. Ezzel sikerült továbbvinni Bechtold István madárgondozói tevékenységét. Stratégiai jelentőségű volt a tájvédelmi körzet bővítése. Ez volt az utolsó pillanat, hogy megmentsük a vérmes befektetői elképzelésektől a Kőszeg és Lukácsháza közötti, a Gyöngyös jobb partján húzódó, még értékes hegylábi réteket.

Érdekes és tanulságos volt átélni a rendszerváltást megelőző és azt követő időszak történéseit. A hegység határsávi státusza természetvédelmi szempontból abszolút ideális volt. Nagy része nem volt látogatható, fejlesztési elképzelések sem merültek fel. A határőrök olykor még az erdészeket sem engedték föl. A vasfüggöny lebontása után viszont rengetegen mentek fel a hegyre. Teli volt összevissza autózó, motorozó emberekkel. -Veszélyes volt túrázni, rendszeresek voltak a falopások. Ezért az erdőgazdasággal egyetértésben a gépjármű forgalom jelentős korlátozásáról döntöttünk. Az erdészet lesorompózta az útjait, és kihelyezte a szükséges táblákat, így a hegység belső értékes részei mentesültek a tömegturizmustól.

Dr. Németh Csaba jelenleg az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettese. Okleveles erdőmérnökként végzett 1995-ben. A végzés után Kőszegen kezdett dolgozni a természetvédelem kötelékében, akkor Vas megye a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozott. Másfél év polgári szolgálat után a Kőszegi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őreként, majd tájvédelmi körzetvezetőként tevékenykedett 2002-ig, az Őrségi Nemzeti Park megalakulásáig. Akkor lett önálló a vasi természetvédelem, ekkor került át az Őrségbe osztályvezető, majd igazgatóhelyettes munkakörbe. Általános iskolásként kezdett el a madarakkal foglalkozni. Az egyetemen kisemlőstani kutatásokban közreműködött, később ebből a témából doktorált.

– Amikor Kőszegre kerültem éppen lezárult a hegység nagyszabású botanikai feltárása – kezdte Németh Csaba. – Ezért a zoológiai ismeretek gyarapítását tekintettem fő feladatomnak. Felmértem a ma már fokozottan védett kis légykapó állományát, foglalkoztam a fehér hátú fakopánccsal, bizonyítottam az uhu fészkelését. Sikerült megerősíteni a havasi cickány jelenlétét. Az új botanikai és zoológiai ismeretek birtokában módosítottuk a fokozottan védett területeket. Ez az erdőkkel kapcsolatos hatósági munka szempontjából fontos lépés volt. A Tájvédelmi Körzet létesítésekor idős fenyveseket, idős bükkösöket jelöltek ki fokozott védelemre. A részletes kutatások kiderítették, hogy ez a kijelölés felülvizsgálatra szorul. Ez egy hosszú tárgyalási folyamat volt, az erdőgazdasággal. Ekkor kezdtük emlegetni a holtfa kérdését, az erdőtermészetesség kritériumait. Ez okozott nehéz pillanatokat a hatósági tárgyalásokon, de fokozatosan az erdész kollégák is elfogadták az érveinket.

A privatizációt követően ahogyan földtulajdonosi szemlélet, illetve a magánérdek erősödött úgy kerültek értékes területek veszélybe. A beruházási elképzelések leginkább a kőszegi Alsórétet vették célba. Ezért elhatároztuk, hogy megvásároljuk ezeket az akkor már elvadult gondozatlan területeket, hogy állami tulajdonba és nemzeti parki vagyonkezelésbe kerüljenek. Ez volt a következő nagy feladat, ami rám hárult. Száznál is több tulajdonossal kellett egyenként megegyezni. Kőszegdoroszló szinte valamennyi házát végigjártam, és üldögéltem a sparheltek mellett a konyhákban. Akkor megígértük, a gazdáknak, hogy a nemzeti park majd kezelni fogja a területeket úgy, mint régen. Marhákat hozunk, visszaállítjuk a legelőket, olyan állapotba amilyenre még gyerekkorukból emlékeznek. Ezt az ígéretünket most tudtuk beváltani, tavaly sikerült a legeltetéses gazdálkodást elkezdeni.

– A következő nagy feladat a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont létrehozása volt. Ez még Bechtold Pista bácsi álma volt – folytatta Németh Csaba. -Az elképzelés akkor vált realitássá, amikor az építkezés számára sikerült Kőszeg városától területet kapni a Chernel-kert melletti Aradi vértanúk parkjában. A 2004-es EU-csatlakozás után forrás is lett. Ez volt az első EU-s projektünk. Az Igazgatóság részéről én tartottam kézben az egész folyamatot. Nagy tanulási időszak volt. Nemcsak egy építkezésről volt szó, hanem az épületet be is kellett rendezni, a kiállításokat is meg kellett tervezni. Közbeszerzéseket kellett lebonyolítani, sok szakértővel kellett együtt dolgozni. Határidőre, a megadott forrásokból, és közmegelégedésre elkészült a beruházás.

A látogatóközpontot 2006 őszén adtuk át a nagyközönségnek. Ebben az időszakban indult el a „Miénk itt a rét!” című program is. Az alapgondolat az volt, hogy próbáljuk meg az embereket a tájvédelmi körzet bizonyos területeihez kötni, személyes tapasztalatot nyújtani arról, hogy amit a látogatóközpontban láthatnak, az kint megélhető átélhető és számukra ez hasznos, ez jó az ő jólétükhöz az itteni életminőséghez nagymértékben hozzájárul. Azt gondoltuk, ha használjuk a civil szféra eszközeit, ha sok embernek ott helyben élményt adunk, akkor, ha bármilyen támadás felvetődik a természeti értékekkel szemben, akkor az emberek is mögöttünk lesznek.A rendezvény sikeres lett és most már több mint 10 éve a kőszegi családok fontos májusi programja.

– Az egyik legrázósabb hatósági ügyem a lukácsházi tározó ügye volt – emlékeztetett Németh Csaba. – Az első tervekben az állandó vizű tavak, a Gyöngyös-patak jobb partján a Kőszegdoroszló felé eső védett területre kerültek volna. Nagy eredmény volt, hogy sikerült meggyőzni a tervezőket, hogy a tavakat ne védett területen, hanem a szántón alakítsák ki. Az eredeti tervek szerint a Gyöngyös átfolyt volna a tavakon, a patak egy szakaszát állóvízzé változtatta volna. Sikerült elérni, hogy a patak mellé épültek a tavak, és azokat ugyan a Gyöngyös táplálja, de a patak, vizének 95 százalékával ugyanúgy folyik tovább, mint előtte. A patak nem válik tóvá.

Harsányi Krisztián, tájegységvezető 2014 óta irányítja Észak-Vas megye természetvédelmi tevékenységét. Tősgyökeres kőszegiként, már diákkorában is rendszeresen járta a hegység erdeit. Kisgyerekként részt vett abban a természetvédelmi táborban, amit még Németh Csaba a korábbi tájvédelmi körzetvezető szervezett. Végzett zoológusként leginkább a ragadozómadarak érdeklik, ha ideje engedi, szívesen tanulmányozza a hegységben fészkelő uhu párok életét. Mintegy 100 település tartozik ide. A kőszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban nyolc munkatárssal végzik a feladatokat. Ez a három természetvédelmi őrkerület ügyein kívül a saját vagyonkezelésű területek, a madármentő központ, és a látogatóközpont fenntartását is jelenti. A Kőszegi Tájvédelmi Körzet, a Sághegyi Tájvédelmi Körzet mellett 11 Natura 2000 terület tartozik hozzájuk.A szűkebben vett Kőszegi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őri ügyeit 15 éve Kóródi Blanka látja el.

– A tájvédelmi körzet kapcsán a jelenben és a jövőben három fontos aktuális kihívással kell megbirkóznunk – mondta Harsányi Krisztián. – Ezek az éghajlatváltozás és hatásai, a területen jelen lévő gazdálkodás, illetve a társadalmi elvárások. Az éghajlatváltozás az elmúlt 5-10 évben a terület csapadékviszonyaiban és a talajok vízháztartásában is tetten érhető. Ez mind a hegylábi réteket, mind pedig a hegység erdeit érinti. A hegylábi védett rétek területének kétharmada az igazgatóság kezelésében van, ezért ez utóbbiak esetében sokszorozott a felelősségünk. A hegylábi rétek tekintetében az utóbbi évek legfontosabb tevékenysége volt a doroszlói legelőrekonstrukció. Fontos feladat volt a vízháztartás rendezése is. Szeretnénk az Abért-tótól Lukácsházáig terjedő területek revitalizálásával is foglalkozni, annak érdekében, hogy ez a hegylábi terület Kőszegtől Lukácsházáig, egy összefüggő nagy zöld folyosó, egy változatos, vízjárta terület legyen.

A hegység erdeinek nagy részében a Szombathelyi Erdészeti Zrt. gazdálkodik. Az ő hozzáállásukon nagyon sok múlik. Az erdész szakmában is egyre nagyobb teret nyernek az olyan típusú gazdálkodási formák, amelyek a folyamatos erdőborítást és a sokszínűbb erdőszerkezet kialakítását helyezik előtérbe. A klímaváltozás az erdőkre is nagy hatással van. Ezt leginkább a lucfenyő pusztulása jelzi, de az új erdők fejlődését is befolyásolja. A legmagasabb régiókban, vagy a leghűvösebb völgyekben érdekes ez, ahol a leghűvösebb klímákra számíthatunk. A, most ott álló bükkösök helyén nehezebb lesz hasonló erdőket létrehozni. Különösen annak fényében, hogy ezek az öreg, jó természetességű erdők a legnagyobb kincsei a területnek. Örök dilemma, hogy hogyan lehet ezeket megőrizni, hogyan tudunk az erdőgazdálkodóval együttműködni, úgy, hogy a tőle elvárt gazdálkodási feladat is teljesüljön, de a hosszútávon a természeti értékek is megmaradjanak.

– Egyre többen keresik fel a tájvédelmi körzetet. Azon kell a jövőben gondolkodnunk, hogyan lehet a turizmust úgy mederben tartani, hogy az ne legyen hatással a hegység természeti értékeire – hangsúlyozta Harsányi Krisztián. – Fontos tudatosítani, hogy melyek azok a dolgok, amelyekről le kell mondanunk annak érdekében, hogy ez a terület a jövőben is ugyanolyan értékekkel bírjon és ugyanolyan különleges legyen, mint mostanában. Az igazgatóság nem tervez komolyabb infrastruktúra-fejlesztést a hegyen. Egy olyan terület van, amivel előbb utóbb kell valamit kezdeni. Ez pedig a Hétforrásnál lévő romos laktanya, mely egy ideje az Igazgatóság vagyonkezelésében van. Nem kizárt, hogy a helyén, a nagyközönség számára is érdekes dolgot hozunk létre. A gépkocsiforgalomnak mindenképpen a jelenlegi korlátok között kell maradnia. A bemutatás terén a legfontosabb terv az, hogy a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont tárlatát megújítsuk. Ez most már 14 éve szolgálja a látogatókat. Évente 5-8 ezer látogató fordul meg a központban, ideje felfrissíteni. Sokféle rendezvényt is szervezünk. Kiemelkedik a Miénk itt a rét!, de csinálunk madárgyűrűzést, madármegfigyelést az Abért-tónál, az Állatok világnapján a mentőközpontban vannak programok. Ezek jól bejáratottak. Mindig próbálunk kitalálni újakat. Nekünk fontosak a Bechtold Központban szervezett ismeretterjesztő előadások. Kőszegen ez nagyon jól működik, gyakran teltházasak ezek a programok – fogalmazott a szakember.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!