2021.03.27. 11:00
A molnár fia és Iphigenia
Guzmics Izidor László bencés szerzetes, bakonybéli apát, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja a reformkori művelődés és a magyar nyelv általános használatáért folyó mozgalom egyik jeles alakja volt.
Fotó: VN/Archív
A vámoscsaládi molnár 1786. április 6-án született fiát Nitrai Pál plébános keresztelte meg a község Szent Márton-templomában. Kőszegi, szombathelyi és soproni gimnáziumi évek után a bencés rendbe lépve Pannonhalmán és Győrben, majd a pesti központi papneveldében tanult. 1815-től Pannonhalmán teológiát tanított. 1832-től volt a bakonybéli monostor apátja, ahol népiskolát építtetett, és 1837-ben ének-zene iskolát nyitott.
Már 1813-ban vezető szerepet játszott a pesti kispapok közművelődési egyesülete, a Magyar Társaság megalapításában. Költeményeket, teológiai, filológiai és filozófiai tanulmányokat írt, és a görög auktorokat, Anakreónt, Aiszkhüloszt fordította. Barátja, Kazinczy Ferenc alkotta a Szent Márton-hegy elnevezést, amelyet 1824-ben Guzmics titulált először Pannonhalmának. 1832-1837 között az Egyházi Tár című folyóiratot szerkesztette.
Guzmics publicisztikáiban pedagógiai, nyelvészeti és klaszszika- filológiai gondolatait adta közre, és írásaiban a magyarországi oktatásügy korszerűsítését, a nemzeti nyelvű oktatást, valamint a katolikus-protestáns unió ügyét szorgalmazta, de legjelentősebb munkája Szophoklész és Euripidész színműveinek magyarra fordítása, amelyek Pesten 1840-ben jelentek meg. Az általa elsőként magyarra átültetett Iphigeniát így kommentálta: „Szebb, kedvesebb ajándékot, melly hasonkeblű nőhősökkel bővelkedett a borús századokban, alig nyújthatnék nemzetemnek”. (Az Iphigenia Auliszban című Euripidész-drámáról van szó. Iphigeneia a görög mitológiában Agamemnón és Klütaimnésztra leánya. Amikor a Trója ellen készülő görög hajóhad Auliszból nem tud elindulni, Kalkhasz kijelenti, hogy a szélcsend addig nem ér véget, míg Agamemnón saját leánya feláldozásával ki nem engeszteli Artemiszt, akit az istennőnek szentelt szarvas megölésével megsértett. Agamemnón hoszszú habozás után beleegyezik a szörnyű áldozatba.)
Guzmics Izidort 1830-ban a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia elődje) rendes tagjává választották, 1838-ban pedig a testület örökös tagja lett. 53 éves korában bekövetkezett halálával a reformkor egyik legműveltebb és legaktívabb bencése szállt sírba. A magyar kultúrtörténet jeles alakjának szülőházát már fél évszázada lebontották, de tiszteletére szülőfalujában, 2013-ban, a Szent Márton-templom melletti bibliai kertben emléktáblát állítottak.
Kiemelt képünkön: Szülőházát már lebontották
