Melyik szombathelyi patak volt a Kenyérvíz?

Horváth Tibor Antal és Horváth Ferenc például úgy gondolták, hogy az elnevezés a malmokhoz kapcsolódik, ezért a Gyöngyöst hívták így régen. (A Perinten nincsenek malmok.) Géfin Gyula, majd később Tóth Endre szerint a Kenyérvíz a most Perintnek mondott vízfolyás Szombathelyhez közeli szakaszának egyik elnevezése volt. Álláspontjuk szerint az okleveles adatok egyértelműen erre utalnak.

A név a XX. század második felére szinte teljesen feledésbe merült. Amikor az 1960-as évek végén összegyűjtötték Vas megye földrajzi neveit, már egyik patakot sem említették Kenyérvízként. A Szombathelyről begyűjtött több mint 1500 név között csak egyetlenegy kapcsolódik ide. Az egyik adatközlő a Szőllős határához tartozó, Gyöngyös és a Perint közötti szántó nyugati részét ismerte „Kenyér-vízi dűlőként”.

Napjainkra nagyon sok régi térkép és okleveles adat vált könnyen hozzáférhetővé, így a kérdés különösebb nehézségek nélkül tisztázható. Az első katonai felmérés térképe (1782–1785) Kámon közelében a Perintet jelöli meg „Kenyer vizeként”. Ugyanennek a pataknak a neve a Sorok-major (Petőfi-telep) közelében már „Perint vize”, majd, miután Polánynál egyesül a Ják felől érkező Sorok-patakkal, az elnevezés is Sorokká változik.

A Kenyérvíz (Kenyervíz) az 1800-as évek elejéig sokszor előfordul írott forrásokban – mindig a Perintet értették alatta –, de a század közepén már nagyon ritkán találkozunk a névvel. Szombathely folyóinak elnevezése izgalmas és bonyolult kérdéseket vet föl. A Gyöngyös Gencsapátinál kettéágazik, az ottani zsilipet már a rómaiak óta arra használták, hogy a Herényen, Kámonon, Szombathelyen keresztülfolyó patak vízmennyiségét szabályozzák. Ennek a malmok biztonságos működtetése mellett az árvízvédelemben is szerepe volt.

A felesleges vizet a Perinten (Kenyérvízen) keresztül vezették el, és ez a vízfolyás egyesült aztán később az Arany-patakkal. Most mi úgy látjuk, hogy ez utóbbi patak beletorkollik a Perintbe. A régi elnevezések azonban nem egészen ezt a szemléletmódot tükrözik. A dolog összetettségét jól illusztrálja, hogy a Perint Óperint utcához közeli szakaszára több elnevezést is használtak: Kenyér vize, Kenyér veszejtő víz, Perint vize, Aranyas, Arany vize. (Ó)Perint falu pedig Aranyas Perintként is előfordul az oklevelekben.

A Kenyér veszejtő víz kifejezést hallva az első gondolatunk, hogy itt kenyereket sodort el a víz. Nem erről van szó. Valószínűleg a víz apasztására, elvezetésére (= veszejtésére) szolgáló, mesterségesen mélyített, szabályozott patakmederre utal a név. Ha a Kenyérvíz patak elnevezése nem a lisztet őrlő malmokhoz kapcsolódik, akkor mégis honnan ered? Hát ez már bizonytalan, ingoványos terület.

Nem egyedi, csak nálunk használt elnevezésről van szó. Kenyér vizének hívják például a Maros egyik dél-erdélyi mellékfolyóját is. A mellette lévő térség, a Kenyérmező a történelemből ismert. Mátyás 1479-ben kenyérmezei csatában győzte le a törököt. A Kenyér vize menti települések egyikét Felkenyérnek, a másikat Alkenyérnek hívják.

Szilády Áron nyelvész az Akadémiai Értesítőben 1902-ben megjelent értekezésében azt vetette fel, hogy az elnevezés esetleg a kanyar (régiesen: kenyer) szóval hozható összefüggésbe. Több földrajzi nevet is említ, amelyek esetében az ilyen irányú összefüggéseket vizsgálni lehetne. Ilyen például a Kenyere-ér Debrecen közelében, a Kenyere-puszta Csongrádban, sőt a Vas megyei Kenyeri község neve is.

A megállapításait továbbgondolva ez esetben kanyargó vízfolyásról lehet szó. Ez persze a név eredetére vonatkozóan csak az egyik lehetséges megoldás.