2021.11.07. 16:00
Geregye legnagyobb birtokosa a Lunkányi család volt
Geregye legnagyobb birtokosa a Lunkányi család volt. A család „alapítóját” a legnagyobb magyar nevelőjeként tartja számon az emlékezet. De mi lett a kúriával?
Cseh Gábor, CSG, Vas Népe
Fotó: VN/Feiszt György archívuma
A Gyanó és Geregye községeket 1932-ben Gyanógeregye néven egyesítették. Geregye legnagyobb birtokosa a Lunkányi család volt. A család „alapítóját”, Liebenberg Jánost történetírásunk Széchenyi István nevelőjeként ismeri. Az 1775-ben született bölcsészdoktort – aki nevét Lunkányira magyarosította – gróf Széchényi Ferenc bízta meg István nevű fia nevelésével. 1809-ben Lunkányi lett a Nemzeti Múzeum alapítójának titkára, majd 1814-től birtokainak jószágkormányzója. Ezt a feladatkört 1820 után, immár Széchenyi István bizalmából is megtarthatta és egészen 1853- ban bekövetkezett halálig viselte.
Az uralkodótól 1831-ben nemességet és „Lunkaszpréi” előnevet kapott. Lunkányi János nevével vissza-visszatérő módon találkozunk „a legnagyobb magyar” naplójában. A köztük lévő bizalmas viszony kibontakozik abból a közel ezer tételből álló levelezéséből is, amelyet a Nemzeti Múzeum 1908-ban vásárolt meg a családtól. Lunkányi János Károly nevű fia apja halála után Geregye községben vásárolt birtokain gazdálkodott.
A mintagazdasággá fejlesztett uradalom klasszicista kúriáját 12 szobás úri lakká alakíttatta. 85 éves korában bekövetkezett halála után a geregyei temetőben épített családi sírboltba temették. Itt nyuszik 1906-ban elhunyt felesége és három gyermeke is. A geregyei Lunkányi-birtok több ízben is bekerült az országos sajtóba. 1910 januárjában hatalmas vihar zúdult Vas megyére, ennek során Geregye községet tűzvész is sújtotta.
Ez utóbbiban a Lunkányi nővérek – Irma, Lujza és Margit – tulajdonát képező major egész fölszerelésével elégett. Ennek nyomán 1926-tól a fővárosi bíróságok előtt közel öt évig húzódó hitelfolyósítási persorozat folyt. Az első világháború utáni „éhező Budapest” megsegítésére szervezett „olcsóhús-akció” finanszírozásának pénzügyi visszaéléseiről szóló tudósításokban a Lunkányi nővérek mint „dúsgazdag földbirtokosnők” ismételten felbukkannak. Egy általuk aláírt váltó volt az ellenük felhozott vád jogcíme, de a Kúria végül 1930-ban meghozta az őket felmentő jogerős döntést.
A Lunkányi-kúriát 1945- ben a megszálló szovjet hadsereg vette birtokba, az ötvenes években államosították, egy részét lebontották, hajdani formáját csak archív képek idézik.
Kiemelt képünkön: Ebben a formájában már csak archív képeken létezik