mesélő házak

2020.09.12. 07:00

A Farkas-erdő és Silvanus

A „sokistenhívő” római vallásban Silvanus volt Pannonia legnépszerűbb istene, akinek ebben a tartományban Jupiter után a legtöbb emléket szentelték.

Feiszt György

A Der Volksfreund kiadóhivatala és nyomdája a ferencesek rendházában működött Fotók: Orbán Róbert

A 21. század utazója, aki járművével ezer kilométereket tesz meg művelés alatt álló kultúrtájakon, elképzelni sem tudja, milyen érzés lehetett Európa közepén órákat, sőt napokat az őserdő homályában olyan úttalan utakon megtenni, ahonnan a napot vagy a szabad eget csak néha-néha lehetett megpillantani. Nem véletlen tehát, hogy az ókori utazó, a veszedelmeket elkerülendő, gyakran ajánlotta magát Silvanus Silvestrisnek, az „erdők istenének” oltalmába. A közel 30 ezer négyzetkilométer kiterjedésű Pannonia őserdeit kétezer év alatt azután szép lassan kiirtották.

Hírmondónak egyedül a napjainkban a Vasi Hegyháton található 5 ezer hektáros összefüggő erdőtömb maradt meg, amelyet már 1217-ben, II. András király uralkodása idején Farkas-erdőnek nevezett a Vasvári Káptalan által kiállított oklevél. A dokumentum birtokfelsorolásában szerepel Szemenye község is. Ezt a falut a XVI. századi török hadjáratok elpusztították. Szluha György, a terület XVIII. századi birtokosa, a Farkas-erdőt „engedély nélkül használók” ellen úgy védekezett, hogy 1756-ban Egervölgy, majd az egykori Szemenye helyén Farkasszentgyörgy néven új falvakat telepített.

A birtokfelsorolásban szerepel Szemenye község is, a falut a török hadjáratok elpusztították Fotó: SZP

A Farkas-erdő megóvására nagy szükség volt, ugyanis ekkor Európában már csak Magyarországon tudták az üveggyártáshoz és a vászonfehérítéshez szükséges hamuzsírt előteremteni, és a genovai kereskedőknek bérbe adott területen a szénégetők kíméletlen rablógazdálkodást folytattak. Az erdőség megmaradása Ferdinánd főherceg érdeme. Amikor Mária Terézia fia Sárvárt 1803-ban megvásárolta, a Farkas-erdő és benne Szemenye a várhoz tartozó uradalom része lett. Megkezdődött a szakszerű erdőgazdálkodás. A faluban ezt követően egy kúriát építettek, amely a birtok gazdasági tevékenységét irányító gazdatisztek lakóhelye volt.

A sárvári váruradalom 1868- tól Wittelsbach Lajosé lett, akit 1913-ban bajor királlyá koronáztak. Adományából az 1827- ben készült szerény kis szemenyei kápolna helyén – Wendler László építőmester tervei szerint – Szent Vendelnek szentelt mostani római katolikus temploma épült.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!