Mesélő házak

2021.05.24. 07:00

A felsőjánosfai harangláb története

A Fehérvári Keresztes Konventnek az Őrség határjárásáról szóló, 1463-ban kelt oklevele említi a Kisrákostól kelet felé, a „Kerekboldogasszony egyházához vezető” utat.

Feiszt György

A harang reggel és este hat órakor figyelmeztet az idő múlására

Fotó: Szendi Péter

Ha ma ezt a Szűz Mária-templomot akarnánk megkeresni, bizony sehol sem találnánk, de hogy valamikor létezett, azt a 16. századi adólajstromok egyértelműen bizonyítják. Ezekben Kerekboldogasszony mindig Felsőjánosfa és Hegyhátszentjakab között szerepelt.

Napjainkban e két falu határpontján létezik a Boldogaszszony tája dűlőnév, ami kétséget kizáróan az egykori településre utal. Benczik Gyula levéltáros kutatásai feltételezik, hogy a Magyarósdi-patak zalai torkolata felett, a környék magaslati pontján egykor álló, Szűz Mária tiszteletére szentelt körtemplom lehetett talán az itt megtelepedő őrök első szakrális épülete.

A harang reggel és este hat órakor figyelmeztet az idő múlására
Fotó: Szendi Péter

Kerekboldogasszony nevében a „kerek” szó a templom alakjára, „kerek templomra”, azaz rotundára utal, amelynek analógiái a közeli Vitenyédszentpálon, Nádasdon, Tótlakon máig láthatóan ismertek. A falu és temploma végső pusztulását a 15 éves háború első szakaszában egy török megtorló támadás okozhatta, miután 1590-ben több őrségi hódolt falu, köztük Boldogaszszony is megtagadta a töröknek az adófizetést.

A pusztává vált település helyén nőtt erdőt a 18. században a jánosfaiak kezdték irtani. A szentjakabi templomot újjáépítették, Felsőjánosfa viszont napjainkig templom nélkül maradt. A harangláb történetét Pomper István így mesélte el a néprajzi adatgyűjtőknek: „1914-ben két házzal odébb állt a szép kis harangláb. Gyerekkorunkban hárman is kongattuk. A harangját a világháború idején elvitték, hogy ágyút öntsenek belőle. Az új harangot 1934-ben csináltatták, de a ‚lába’ csak később került a mi udvarunk csücskébe, amikor a Szentjakab felé vezető autóutat megszélesítették. Azt mondták, nem lehetett tőle belátni a kanyart.

Tizenöt évig én harangoztam. A lábakat minduntalan erősítgetni kellett, kördeszkával, rönkszéllel újítottuk, de így sem bírta az évek terheit. Megfittyent, keleficált a szíve, nem lehetett harangozni rendesen.” Újat kellett volna ácsolni, de a falu vezetése téglából épülő haranglábtervet fogadott el, ebbe biztonságosan be lehetett szerelni az automata, villanyvezérlésű harangozószerkezetet, amely reggel és este 6 órakor hagyományos harangszóval figyelmeztet az idő múlására. A Boldogasszony-templom emléke úgy maradt meg, hogy Felsőjánosfa belefoglalta 2002-ben készült címerébe.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!