Frissen Vasból

2021.11.06. 16:00

A halál utáni boldog álom jelei a sírköveken

Már száz évvel ezelőtt is látszott, hogy Szombathelyen a Szent Márton utcai temetővel „valamit kezdeni kell”. Az 1920-as években két elképzelés fogalmazódott meg.

Orbán Róbert

Fotó: Orbán Róbert

Az egyik szerint meg kell építeni a városi belső körutat, ami a mai Pázmány körutat a temető területén át kötötte volna össze a vasútállomás előtti térrel. Ez gyakorlatilag együtt járt volna a temető felszámolásával. A másik szerint a temetőt közparkká, emlékparkká fejlesztették volna. Ez utóbbi terv készítője még egy Szent Quirinus tiszteletére szentelt kápolnát is ide álmodott. Így egymás mellé került volna a város két patrónusának emlékhelye. A Sabariában vértanúhalált halt püspök első nyughelye a történeti-régészeti kutatások szerint valóban valahol itt lehetett. A temető megszüntetéséről akkor még nem született konkrét javaslat, de a város vezetése, hosszabb távon, a körút megépítését támogatta.

A teljes vagy részleges felszámolásának terve nem változott a világháború után sem, sőt még a rendszerváltást is túlélte. A városi tanács a bezárás időpontjaként előbb 1959 végét jelölte meg, de az időpont később 1962. december 31-ére módosult. Megszületett a döntés a harmincéves átmeneti időszakról is, amikor még mindenki maga dönthet a hozzátartozói exhumálásáról. A végleges felszámolást 1993-ra tervezték, akkor az addig még ki nem hantolt elhunytak földi maradványait átvitték volna a Jáki útra, hogy ott közös sírban temessék el. 1993-ban a felszámolás elmaradt, de nem született döntés a temető sorsáról sem. A kérdés tehát egy évszázad után is ugyanaz: Mi legyen a Szent Márton utcai temetővel?

A sírkertek, amellett, hogy bemutatják az adott település történetének egy-egy időszakát, ma már sok helyen turisztikai célpontok. Vannak-e a vasi, köztük a szombathelyi temetőknek olyan értékei, amelyek a turizmus szempontjából érdekesek lehetnek? A síremlékművészet alkotásait egyre több helyen számontartják, bemutatják. Az egyik nagy európai kulturális útvonal azért jött létre, hogy bemutassa a kontinens fontos sírkertjeit. Ez az út egyelőre egyetlen magyar helyszínt érint, Budapesten a Salgótarjáni úti zsidó temetőt. Szombathelyről mostanában többször is elhangzik, hogy ez az egyetlen város Közép-Európában, amelyik kétezer év óta létezik, a Szent Márton utcában pedig ott az egyetlen temető, amelyet majdnem kétezer éven át folyamatosan használtak. Ha az „egyetlen” kifejezést elhagyjuk, akkor mindkét állítás igaz.

Amúltját tekintve a mi Szent Márton úti cimitériumunk is az európai temetők útjának egyik állomása lehetne. A túlzott várakozás azonban nem indokolt. A környéken valóban kerültek elő az ókeresztény korból származó síremlékek, de ha bemegyünk a „mi kétezer éves temetőnkbe”, ott most a legrégibb sírkő sem nagyon több kétszáz évesnél. A temetőpark vagy kegyeleti park gondolata az elmúlt évtizedekben többször is szóba került, de döntés ebben az ügyben sem született. Magától értetődően a vasi temetők közül nemcsak a szombathelyi érdemel figyelmet, más okokból, de legalább ennyire fontosak a kőszegi, horvátzsidányi, ólmodi és peresznyei sírkertek is. Nem beszélve arról, hogy az őrségi sökfás sírcsoportokat is védeni kellene. Külföldön már gyakori, hogy a temetőket felhasználják az oktatásban.

Pedagógiai szakkönyvek, útmutatók is készültek ezzel kapcsolatban. A sírkerti séták alkalmasak arra, hogy felhívják a figyelmet a településtörténet egy-egy jeles személyiségére. A sírköveken látható ábrázolások pedig olyan szimbólumok, amelyekkel az európai művészetben gyakran találkozunk. A homokóra a múló időre utal, és tudjuk, a homokórát sokan szeretnék megállítani. Némelyik sírkövön mákábrázolást fedezünk fel – jó, ha tudjuk: az antik kortól ismert szimbólumra akadtunk. A mák a halál utáni boldog álom jelképe.

A feszület alatt megjelenő koponyáról sokan azt gondolják, hogy az az elmúlásra utal. Ebben az esetben azonban nem a halálról, hanem a megváltásról van szó. A legenda szerint Krisztus keresztjét a Golgotán Ádám sírja fölött állították fel. A Megváltó vére a kövek között leszivárogva az ő csontjait is elérte. Ebből következően Krisztus vére által Ádám valamennyi utóda – így mi is – megváltásra került. Előfordul, hogy a sírköveken megjelenő domborművek egy egész történetet mesélnek el.

Így például Kőszegen, a Szent Imre-templom melletti egyik síremlék a naini ifjú feltámasztásának történetét mondja el. Lukács evangéliumában ezt olvashatjuk: „Amikor a város kapujához közeledett, egy halottat hoztak ki, egy özvegyasszony egyetlen fiát. Elég nagy tömeg kísérte a városból. Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és megszólította: Ne sírj! Aztán odalépett a koporsóhoz, és amint megálltak, akik vitték, megérintette, s így szólt: Ifjú, mondom neked, kelj föl!”

Kiemelt képünkön: Mákábrázolás a Szent Márton temetőben: a halál utáni boldog álom szimbóluma – már az antikvitásban ismerték

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!