Hétvége

2007.04.21. 02:28

A hegyek hazáig kísérnek

Magyarlakta földeken, a határokon túl gyakran megesik, hogy az emberek felállnak a templomi kóruskoncerteken magyar szót hallván, tiszteletből. Most Lengyelországban, Krakkóban is megtörtént: a város százhúsz templomának egyik kis gyöngyszemében a Szombathelyi Erkel Kórust felállással köszöntötték.

Merklin Tímea

Az első magyar vasút (lóvasút, 1842-49) városában, Pozsonyban vettük fel Brogyányi Mihályt, ő kalauzolta a kórust végig a felvidéki várvonalon Krakkóig és vissza. Nemcsak a várak történeteit, múzeumok kincseit ismerte, hanem telemesélte a tájat Trencsén megyétől Árva megyéig, a Felvidék felvidékéig - hogy nézzük csak: a hegyek elkísérnek, a völgy, ahol haladunk, Lengyelország felé nyitott.

Beckó (vagy Bolondóc) vára a Vág gyönyörű völgyéből magasodik; Stibor vajda építtette bolondja kedvére egy irdatlan nagy sziklára. A vajda kegyetlenségéről és hirtelen haragjáról számos legenda kering; köztük az is, hogy ledobatta a várfalról egy cselédjét, mert az megütötte a kutyáját. A szolga zuhantában elátkozta: Egy év múlva követni fogsz! Így is lett: a vajda egy jó ebéd után kifeküdt a fűre aludni, de közben egy vipera kimarta mindkét szemét. Őrjöngve rohangált, nem látta, hogy nincs már a lába alatt talaj, lezuhant. A felesége pedig utánavetette magát. Együtt kerültek Szent Péter elé, aki a vajdát a pokolba, az asszonyt a mennybe küldte volna, de a nő ragaszkodott ahhoz, hogy a férjével akar lenni, így hát arra ítélte őket, hogy madarak legyenek, és ott keringjenek a vár körül örökké. Így szól a mese, de még vége sincs, valaki mutatja: nicsak, ott röpül két sötét madár, Beckó várát kerülik vijjogva, talán mindig újraszületve a kárhozatból.

Trencsén városa, vára a következő állomás, ahol Csák Mátéról hallunk sokat, meg a szerelem kútjáról, amit a várúr vájatott a sziklába egy törökkel, azt ígérvén, hogy ha itt vizet fakaszt, visszaadja a menyasszonyát. Omar évekig ásott, több száz embere belehalt a munkába, de végül sikerült, felszisszent a víz egy kis hasadékon át, és cserébe visszakapta szép Fatimét. A kút csaknem 100 méter mély, a szóbeszéd szerint aki belekiabálja a szerelme nevét, azzal élhet, ásó-kapa-nagyharang.

Trencsén megyéből Árva megyébe vezet az út, hegyi emberekről, kuruc bujdosókról, betyárokról szólnak a történetek; egyszer csak felbukkan Árva vára, a merész sziklaszirten áll szinte valószínűtlenül, alul folyó öleli, körben hegyek. Átlépjük a szlovák-lengyel határt. Száz évvel ezelőtt még Magyarországon lennénk. Brogyányi Mihály elmondja, mert kevesen tudják, hogy Trianon után Lengyelország is kapott Magyarországból, Árva és Szepes megyének egy csücskét (harminc falut) adtak oda. Úgy tartják, hogy délen Magyarország, északon tenger volt Lengyelország két jószomszédja. Ma kevés figyelmet kap ez az ország, pedig érdemes a lengyelekkel jó kapcsolatot ápolni, mert ők a magyarokkal őszintén szimpati- zálnak.

Krakkóban a kórusra két szereplés vár: egy templomi koncert (előtte a misén való közreműködéssel) és egy fesztivál, ahol 21 kórus vesz részt, pazar műsorokkal. Köztük a magyar darabok igazi csemegének számítanak, például Kodály Zoltán Esti dala itt is feltűnést kelt. A városban a 19. századi nagy szépítő program eredményét látjuk: a lebontott városfal helyén körben végig park. Mindenütt pezsgő élet, sok-sok fiatal. 11 állami egyetem van Krakkóban, 750 ezer ember lakja, ebből 130 ezer diák. Csak a Jagello Egyetemen 40 ezer diák tanul; ide járt Kopernikusz, de Karol Vojtila is. Látjuk a leghíresebb krakkói ablakot II. János Pál pápa arcképével, a lengyelek számára legalább olyan jelentős, mint a vatikáni lakosztály ablaka. Ez a püspöki palota, itt lakik a krakkói érsek, Karol Vojtila is lakott itt 1968-78 között, innen indult Rómába. Amikor visszatért, mindig óriási tömeg várta, pápaként rendszeresen beszélgetett az ablakból az egyetemistákkal. Amikor meghalt, ezrek gyászoltak ennél az ablaknál. A waweli domb, a székesegyház, a reneszánsz palota és udvar sétánk egyik legfontosabb megállóhelye: itt koronázták a lengyel királyokat, a 17. századig Krakkó volt Lengyelország fővárosa. Itt is sok legenda van, az egyik a nürnbergi mester készítette Zsigmond-haranghoz fűződik: aki megérinti a 11 tonnás harang 365 kilogrammos nyelvét, annak teljesül a kívánsága. A székesegyházban van Nagy Lajos magyar és lengyel király lánya, Jagelló Ulászló első felesége, Szent Hedvig sírja, ahová a magyarok is gyakran hoznak virágot. Báthory István kriptájánál a Himnuszt énekli az Erkel Kórus. Meghallgatjuk aztán a kürtöst, aki a Mária-bazilika tornyából fúj egy töredék-dallamot minden órában. Kimegyünk a főtérre, ahol azóta piac van, hogy 1257-ben Krakkó városi rangot kapott. Itt volt az első középkori szupermarket, a posztócsarnoknak nevezett bevásárlóközpont.

Két nap után Wieliczkába, a sóbányába megyünk, ahol 700 éves ténykedés alakította ki a mai arculatot: kilenc emelet (327 méter) mély; a turistákat a harmadik emeletig engedik le a lépcsőkön (110 méter); a föld alatt mágikus-varázslatos világ, 3,5 kilométert gyalogolunk az ösvényeken, amerre megyünk, csodálatos kápolnák, sóból faragott szobrok, tavak, eredeti berendezések, a vezető a bányászok munkájáról beszél. 14 millió évvel ezelőtt itt még tenger volt, az elpárolgott víz nyomán maradt itt ez a töméntelen só. Úgy találták a legenda szerint, hogy Kinga királynő (IV. Béla lánya, aki a lengyel királyhoz ment feleségül) Erdélyben bedobta a gyűrűjét egy sóbányába, amikor pedig megérkezett Lengyelországba, úgy érezte, itt van az a hely, ahol ásni kell, és a gyűrű a sóbányászat lehetőségével valóban elő is került. Ezt az ajándékot hozta a magyar lány a lengyel népnek. A Tátrát csodáljuk aztán a napsütésben, a hófödte csúcsokat, és Zakopane, a hegyek élménye hazakísér.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!