2018.12.09. 07:00
A kőszegpatyi genetikus
A Vasvármegye kőszegi járásában lévő Kis- és Nagypaty 1907-ben összeépült. A két településből egy lett, azóta Kőszegpaty néven szerepel a helységnévtárakban. Bűn és tudományos felfedezés kötődik a kastélyhoz.
A sokat látott kastély, amelynek falán tábla őrzi a tudós emlékét Fotó: Unger Tamás
A hajdani Nagypaty területén álló kastély alapjait a Patthy család ősei rakták le. Vasvármegye 1600 januárjában megtartott közgyűlése Patthy Imrének és társainak bűnesetét tárgyalta. Nevezett a jegyzőkönyv szerint „cinkos társaival az isteni és emberi törvényeket félre téve 1597. esztendőben Virágvasárnapon Pécsi Bornemisza János kisvölcseji kúriájára tört és az ott nyugodtan alvó tulajdonos fejét levágván megölte és mindezzel nem elégedve meg Patthy Margitot apai unokatestvérét vérfertőző módon feleségül vette”.
Mivel a vádlottak a szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg, a nemesi törvényszék őket számkivetésre ítélte. A főbenjáró bűncselekményt követő családi pereskedés végén a patyi kúriát a Szegedy családnak adták el, az épületet aztán a Szegedyek átépíttették.
Simon építőmester a vele 1655-ben kötött szerződés értelmében „a rossz állapotra jutott épületben 30 boltozatot, két kéményt és kemencealjat készített, az ajtókat és ablakokat pedig megigazította”.
A kastély barokk stílusú átalakítására a 18. század elején Szegedy Juditnak Festetics Kristóffal kötött házassága után került sor. Festetics Kristóf unokái a felvilágosodás jeles alakjai voltak. Új utakat mutató tevékenységükkel – György a keszthelyi Georgikon megalapításával, Imre pedig az öröklődéstan, a genetika alapjainak a lefektetésével – írták be nevüket a magyar tudománytörténetbe. A kutatások azután mindenki számára egyértelművé tették, hogy Festetics Imre volt az első, aki az öröklődés törvényszerűségeivel kapcsolatos megfigyeléseket publikálta. A magyar tudós kőszegpatyi birtokain folyó juhtenyésztési tapasztalatokat összefoglaló, A természet genetikai törvényei (Die genetische Gesätze der Natur) címmel Brünnben 1819-ben megjelentetett tanulmányára azonban az 1980-as évekig a feledés homálya borult. (Ahogyan az lenni szokott, talán túlságosan előreszaladt a kortársakhoz képest, a többség nem tudta követni.)
A tudománytörténeti kutatás azonban azóta kiderítette, hogy Festetics eredményeit a „genetika atyjaként” számon tartott Gregor Mendel is felhasználta. Mindketten tagjai voltak ugyanis a Brünni Természetkutató Társaságnak, amelynek folyóiratában, a Brünni Gazdasági Újdonságok és Közleményekben a Festetics-tanulmány napvilágot látott.
A kőszegpatyi kastélyt (Kossuth utca 34.), ahol a magyar tudós életének utolsó éveit töltötte, a Pannon Egyetem 1997-ben emléktáblával jelölte meg. Ez a minimum, amivel a genetika magyar atyjának elévülhetetlen érdemeit megtisztelheti az utókor. Ha Rábapatyon járunk, vessünk egy pillantást az emléktáblára is.
