A marslakó számára is meggyőző

A Czuczor-Fogarasi szótár előfutára a Kresznerics-féle Magyar szótár (1831-32) volt. Már Kresznerics Ferenc, a sági plébános, kemenesaljai esperes és akadémikus a gyökeik szerint csoportosította a szavakat, és összegyűjtötte a ragokat, és leírta a magyar nyelvi rendszer működési elvét: a nyelv géniusza a szóragasztásban van . (Kresznerics szótárát - mint jelentős szellemi kincset - Czuczor Gergely a kufsteini börtönbe is magával vitte.) E gyökerésző szótárról a szombathelyi nyelvész és irodalmár, helytörténeti kutató Lőcsey Péter írt tanulmányt az Életünk új kiadványában.

A tematika élére Czakó Gábor író állt, aki ötletgazdája volt a konferencia létrehozásának. A különszám bevezetőjében leírta, hogy a Czuczor-Fogarasi szótár százezernyi szavunkat 2200-2300 gyökre vezeti vissza, mellettük 185 toldalékot sorol föl. (A legújabb Etimológiai szótár 275 darabról tud.) Ha toldalékokat a gyökökkel összeszorozzuk több mint négy milliós eredmény jön ki. Ennyi saját szót gerjeszthetünk, amit minden magyar ért, mert a gyököket érti. Élni akaró nyelvésznek a gyök szót szájára venni tilos. Tessék megszámolni, hány szótárunkban szerepel! Már pedig mi a túrót toldalékolunk, ha nincsen gyök? Honnan jönne például szavaink hangsúlya? Büntetésül nem tudták többé meghatározni a szó alapját. Szótőnek nevezik, többféleképpen értelmezik, szótőfajtákat koholnak stb. - fogalmaz Czakó Gábor a bevezetőben. - Azt tanítják az iskolában, hogy a piroslónak piros a töve, nem pedig a pír a gyöke, az alapja, miáltal a hatalmas pír, per, pör, par szócsaládot szétszerkesztik, súlyos sebet ejtve ezzel észjárásunk egységlogikáján, s butítva a tanulókat. Szerintük, amit görgetnek s görög, annak kétalakú a szótöve, holott egy a gyök, a gör, a változást a hangzótorlódás magyaros kezelése okozza.

Az író a Művészeti Akadémián tartott premieren azt is elmondta, Czuczor és Fogarasi a magyar nyelv szerkezetét oly mértékben feltárták, hogy felfedezték a hangok jelentéshajlamát is: a magas magánhangzók a közelséget, a mély magánhangzók a távolságot fejezik ki (például: itt-ott).

Oláh Anna fizikus a folyóiratban egy olyan tanulmányt publikált, amely Bolyai János gondolatait idézi fel a magyar gyökökről, milyen volt a matematikus fogalomalkotási rendszere a magyar gyökszavak tükrében. A bemutatón megtudtuk tőle: ő, aki a kemencék működéséből írta szakdolgozatát, tartott attól, hogy a nyelvészek nem találják kompetensnek ebben a gondolatkörben megnyilatkozni, úgyhogy az előadásából szinte kihúzta a saját gondolatait, és csak Bolyai János feljegyzéseit fűzte egymás után, tudván, hogy azok kikezdhetetlenül megállnak a maguk lábán. Amint a La Fontaine-mesében a róka kiénekli a holló szájából a sajtot, úgy könyörögte ki belőlem Czakó Gábor ezt a tanulmányt - mondta nevetve. Kiderül: a fizikus és a matematikus között épp a kemencék világa a kapocs. A tanulmány idézetek révén is betekintést ad a Bolyai-féle Kemence-tanba, amelyet nyelvészeti vonatkozásaiban is vizsgál a szerző. Kem a tűzhely, a kályha, a kemen (összefüggésben egy új, de kapcsolódó fogalommal, a kéménnyel, amely elvezeti a mellékterméket a füstöt) azt jelenti rajta a főzőhelyen, a kemen(ce) pedig a kicsi kemen, vagyis a szó kicsinyítőképzős alakja. ... kis kemen. Ezt egyszerűen nem hittem el - írta Bolyai. - Mindig abból indulok ki, hogy az ősi gyökrendszerünkön alapuló tiszta magyar nyelv nagyon pontosan jelöli a valóságot, nem csúsztat, nem ködösít, és sohasem hazudik.

Másutt azt írta a fogalomalkotásban is kiváló matematikus: Nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni..., jelentésüket kipuhatolni - azzal a felismeréssel, hogy azokat a működések leírásánál értelemszerűen lehet alkalmazni.

Juhász Zoltán népzenekutató a premieren a hanti - dakota - török - tatár - csuvas - kaukázusi - magyar dallamok rokonságáról beszélt. Mégpedig arról, hogy a magyar, a dakota, a török, a csuvas és a kaukázusi négysoros dallamok között az első sorok ugyanazok. Ha egymás mellé tesszük a leleteket, egymás változatait kapjuk meg. A hantiknál egysoros dallamok vannak. A nagyobbik forma a régebbi (Amerikától Ázsiáig), ezt egyszerűsítették le a hantik. Vagyis nem a kisebb (egyszerűbb) forma a régebbi. Juhász Zoltán az Életünkben közölt tanulmányához gépi adatbányászatot hajtott végre annak szellemes érzékeltetésére, hogy a nyelvünk gyökrendje eleven valóság . A természettudomány és az informatika eszközeivel jeleníti meg a kérdést, a nyelvészet eszköztárán kívülről hozva választ. A számítógépes szövegfeldolgozás (és zenekutatás) egyik fő kérdése ugyanis éppen az, hogy hogyan lehet a szövegekben illetve dallamokban előforduló jellegzetes, gyakori hangcsoportokat kiemelni. A szerző némi információelméleti bevezetés után megalkotja azt a képet, hogy ül a marslakó a számítógépe előtt, és a képernyőjén a következő jelsor jelenik meg: Olyasféle ez a könyv, mint a régi füveskönyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten...

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

A Czuczor-Fogarasi szótár előfutára a Kresznerics-féle Magyar szótár (1831-32) volt. Már Kresznerics Ferenc, a sági plébános, kemenesaljai esperes és akadémikus a gyökeik szerint csoportosította a szavakat, és összegyűjtötte a ragokat, és leírta a magyar nyelvi rendszer működési elvét: a nyelv géniusza a szóragasztásban van . (Kresznerics szótárát - mint jelentős szellemi kincset - Czuczor Gergely a kufsteini börtönbe is magával vitte.) E gyökerésző szótárról a szombathelyi nyelvész és irodalmár, helytörténeti kutató Lőcsey Péter írt tanulmányt az Életünk új kiadványában.

A tematika élére Czakó Gábor író állt, aki ötletgazdája volt a konferencia létrehozásának. A különszám bevezetőjében leírta, hogy a Czuczor-Fogarasi szótár százezernyi szavunkat 2200-2300 gyökre vezeti vissza, mellettük 185 toldalékot sorol föl. (A legújabb Etimológiai szótár 275 darabról tud.) Ha toldalékokat a gyökökkel összeszorozzuk több mint négy milliós eredmény jön ki. Ennyi saját szót gerjeszthetünk, amit minden magyar ért, mert a gyököket érti. Élni akaró nyelvésznek a gyök szót szájára venni tilos. Tessék megszámolni, hány szótárunkban szerepel! Már pedig mi a túrót toldalékolunk, ha nincsen gyök? Honnan jönne például szavaink hangsúlya? Büntetésül nem tudták többé meghatározni a szó alapját. Szótőnek nevezik, többféleképpen értelmezik, szótőfajtákat koholnak stb. - fogalmaz Czakó Gábor a bevezetőben. - Azt tanítják az iskolában, hogy a piroslónak piros a töve, nem pedig a pír a gyöke, az alapja, miáltal a hatalmas pír, per, pör, par szócsaládot szétszerkesztik, súlyos sebet ejtve ezzel észjárásunk egységlogikáján, s butítva a tanulókat. Szerintük, amit görgetnek s görög, annak kétalakú a szótöve, holott egy a gyök, a gör, a változást a hangzótorlódás magyaros kezelése okozza.

Az író a Művészeti Akadémián tartott premieren azt is elmondta, Czuczor és Fogarasi a magyar nyelv szerkezetét oly mértékben feltárták, hogy felfedezték a hangok jelentéshajlamát is: a magas magánhangzók a közelséget, a mély magánhangzók a távolságot fejezik ki (például: itt-ott).

Oláh Anna fizikus a folyóiratban egy olyan tanulmányt publikált, amely Bolyai János gondolatait idézi fel a magyar gyökökről, milyen volt a matematikus fogalomalkotási rendszere a magyar gyökszavak tükrében. A bemutatón megtudtuk tőle: ő, aki a kemencék működéséből írta szakdolgozatát, tartott attól, hogy a nyelvészek nem találják kompetensnek ebben a gondolatkörben megnyilatkozni, úgyhogy az előadásából szinte kihúzta a saját gondolatait, és csak Bolyai János feljegyzéseit fűzte egymás után, tudván, hogy azok kikezdhetetlenül megállnak a maguk lábán. Amint a La Fontaine-mesében a róka kiénekli a holló szájából a sajtot, úgy könyörögte ki belőlem Czakó Gábor ezt a tanulmányt - mondta nevetve. Kiderül: a fizikus és a matematikus között épp a kemencék világa a kapocs. A tanulmány idézetek révén is betekintést ad a Bolyai-féle Kemence-tanba, amelyet nyelvészeti vonatkozásaiban is vizsgál a szerző. Kem a tűzhely, a kályha, a kemen (összefüggésben egy új, de kapcsolódó fogalommal, a kéménnyel, amely elvezeti a mellékterméket a füstöt) azt jelenti rajta a főzőhelyen, a kemen(ce) pedig a kicsi kemen, vagyis a szó kicsinyítőképzős alakja. ... kis kemen. Ezt egyszerűen nem hittem el - írta Bolyai. - Mindig abból indulok ki, hogy az ősi gyökrendszerünkön alapuló tiszta magyar nyelv nagyon pontosan jelöli a valóságot, nem csúsztat, nem ködösít, és sohasem hazudik.

Másutt azt írta a fogalomalkotásban is kiváló matematikus: Nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni..., jelentésüket kipuhatolni - azzal a felismeréssel, hogy azokat a működések leírásánál értelemszerűen lehet alkalmazni.

Juhász Zoltán népzenekutató a premieren a hanti - dakota - török - tatár - csuvas - kaukázusi - magyar dallamok rokonságáról beszélt. Mégpedig arról, hogy a magyar, a dakota, a török, a csuvas és a kaukázusi négysoros dallamok között az első sorok ugyanazok. Ha egymás mellé tesszük a leleteket, egymás változatait kapjuk meg. A hantiknál egysoros dallamok vannak. A nagyobbik forma a régebbi (Amerikától Ázsiáig), ezt egyszerűsítették le a hantik. Vagyis nem a kisebb (egyszerűbb) forma a régebbi. Juhász Zoltán az Életünkben közölt tanulmányához gépi adatbányászatot hajtott végre annak szellemes érzékeltetésére, hogy a nyelvünk gyökrendje eleven valóság . A természettudomány és az informatika eszközeivel jeleníti meg a kérdést, a nyelvészet eszköztárán kívülről hozva választ. A számítógépes szövegfeldolgozás (és zenekutatás) egyik fő kérdése ugyanis éppen az, hogy hogyan lehet a szövegekben illetve dallamokban előforduló jellegzetes, gyakori hangcsoportokat kiemelni. A szerző némi információelméleti bevezetés után megalkotja azt a képet, hogy ül a marslakó a számítógépe előtt, és a képernyőjén a következő jelsor jelenik meg: Olyasféle ez a könyv, mint a régi füveskönyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten...

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

A tematika élére Czakó Gábor író állt, aki ötletgazdája volt a konferencia létrehozásának. A különszám bevezetőjében leírta, hogy a Czuczor-Fogarasi szótár százezernyi szavunkat 2200-2300 gyökre vezeti vissza, mellettük 185 toldalékot sorol föl. (A legújabb Etimológiai szótár 275 darabról tud.) Ha toldalékokat a gyökökkel összeszorozzuk több mint négy milliós eredmény jön ki. Ennyi saját szót gerjeszthetünk, amit minden magyar ért, mert a gyököket érti. Élni akaró nyelvésznek a gyök szót szájára venni tilos. Tessék megszámolni, hány szótárunkban szerepel! Már pedig mi a túrót toldalékolunk, ha nincsen gyök? Honnan jönne például szavaink hangsúlya? Büntetésül nem tudták többé meghatározni a szó alapját. Szótőnek nevezik, többféleképpen értelmezik, szótőfajtákat koholnak stb. - fogalmaz Czakó Gábor a bevezetőben. - Azt tanítják az iskolában, hogy a piroslónak piros a töve, nem pedig a pír a gyöke, az alapja, miáltal a hatalmas pír, per, pör, par szócsaládot szétszerkesztik, súlyos sebet ejtve ezzel észjárásunk egységlogikáján, s butítva a tanulókat. Szerintük, amit görgetnek s görög, annak kétalakú a szótöve, holott egy a gyök, a gör, a változást a hangzótorlódás magyaros kezelése okozza.

Az író a Művészeti Akadémián tartott premieren azt is elmondta, Czuczor és Fogarasi a magyar nyelv szerkezetét oly mértékben feltárták, hogy felfedezték a hangok jelentéshajlamát is: a magas magánhangzók a közelséget, a mély magánhangzók a távolságot fejezik ki (például: itt-ott).

Oláh Anna fizikus a folyóiratban egy olyan tanulmányt publikált, amely Bolyai János gondolatait idézi fel a magyar gyökökről, milyen volt a matematikus fogalomalkotási rendszere a magyar gyökszavak tükrében. A bemutatón megtudtuk tőle: ő, aki a kemencék működéséből írta szakdolgozatát, tartott attól, hogy a nyelvészek nem találják kompetensnek ebben a gondolatkörben megnyilatkozni, úgyhogy az előadásából szinte kihúzta a saját gondolatait, és csak Bolyai János feljegyzéseit fűzte egymás után, tudván, hogy azok kikezdhetetlenül megállnak a maguk lábán. Amint a La Fontaine-mesében a róka kiénekli a holló szájából a sajtot, úgy könyörögte ki belőlem Czakó Gábor ezt a tanulmányt - mondta nevetve. Kiderül: a fizikus és a matematikus között épp a kemencék világa a kapocs. A tanulmány idézetek révén is betekintést ad a Bolyai-féle Kemence-tanba, amelyet nyelvészeti vonatkozásaiban is vizsgál a szerző. Kem a tűzhely, a kályha, a kemen (összefüggésben egy új, de kapcsolódó fogalommal, a kéménnyel, amely elvezeti a mellékterméket a füstöt) azt jelenti rajta a főzőhelyen, a kemen(ce) pedig a kicsi kemen, vagyis a szó kicsinyítőképzős alakja. ... kis kemen. Ezt egyszerűen nem hittem el - írta Bolyai. - Mindig abból indulok ki, hogy az ősi gyökrendszerünkön alapuló tiszta magyar nyelv nagyon pontosan jelöli a valóságot, nem csúsztat, nem ködösít, és sohasem hazudik.

Másutt azt írta a fogalomalkotásban is kiváló matematikus: Nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni..., jelentésüket kipuhatolni - azzal a felismeréssel, hogy azokat a működések leírásánál értelemszerűen lehet alkalmazni.

Juhász Zoltán népzenekutató a premieren a hanti - dakota - török - tatár - csuvas - kaukázusi - magyar dallamok rokonságáról beszélt. Mégpedig arról, hogy a magyar, a dakota, a török, a csuvas és a kaukázusi négysoros dallamok között az első sorok ugyanazok. Ha egymás mellé tesszük a leleteket, egymás változatait kapjuk meg. A hantiknál egysoros dallamok vannak. A nagyobbik forma a régebbi (Amerikától Ázsiáig), ezt egyszerűsítették le a hantik. Vagyis nem a kisebb (egyszerűbb) forma a régebbi. Juhász Zoltán az Életünkben közölt tanulmányához gépi adatbányászatot hajtott végre annak szellemes érzékeltetésére, hogy a nyelvünk gyökrendje eleven valóság . A természettudomány és az informatika eszközeivel jeleníti meg a kérdést, a nyelvészet eszköztárán kívülről hozva választ. A számítógépes szövegfeldolgozás (és zenekutatás) egyik fő kérdése ugyanis éppen az, hogy hogyan lehet a szövegekben illetve dallamokban előforduló jellegzetes, gyakori hangcsoportokat kiemelni. A szerző némi információelméleti bevezetés után megalkotja azt a képet, hogy ül a marslakó a számítógépe előtt, és a képernyőjén a következő jelsor jelenik meg: Olyasféle ez a könyv, mint a régi füveskönyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten...

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

A tematika élére Czakó Gábor író állt, aki ötletgazdája volt a konferencia létrehozásának. A különszám bevezetőjében leírta, hogy a Czuczor-Fogarasi szótár százezernyi szavunkat 2200-2300 gyökre vezeti vissza, mellettük 185 toldalékot sorol föl. (A legújabb Etimológiai szótár 275 darabról tud.) Ha toldalékokat a gyökökkel összeszorozzuk több mint négy milliós eredmény jön ki. Ennyi saját szót gerjeszthetünk, amit minden magyar ért, mert a gyököket érti. Élni akaró nyelvésznek a gyök szót szájára venni tilos. Tessék megszámolni, hány szótárunkban szerepel! Már pedig mi a túrót toldalékolunk, ha nincsen gyök? Honnan jönne például szavaink hangsúlya? Büntetésül nem tudták többé meghatározni a szó alapját. Szótőnek nevezik, többféleképpen értelmezik, szótőfajtákat koholnak stb. - fogalmaz Czakó Gábor a bevezetőben. - Azt tanítják az iskolában, hogy a piroslónak piros a töve, nem pedig a pír a gyöke, az alapja, miáltal a hatalmas pír, per, pör, par szócsaládot szétszerkesztik, súlyos sebet ejtve ezzel észjárásunk egységlogikáján, s butítva a tanulókat. Szerintük, amit görgetnek s görög, annak kétalakú a szótöve, holott egy a gyök, a gör, a változást a hangzótorlódás magyaros kezelése okozza.

Az író a Művészeti Akadémián tartott premieren azt is elmondta, Czuczor és Fogarasi a magyar nyelv szerkezetét oly mértékben feltárták, hogy felfedezték a hangok jelentéshajlamát is: a magas magánhangzók a közelséget, a mély magánhangzók a távolságot fejezik ki (például: itt-ott).

Oláh Anna fizikus a folyóiratban egy olyan tanulmányt publikált, amely Bolyai János gondolatait idézi fel a magyar gyökökről, milyen volt a matematikus fogalomalkotási rendszere a magyar gyökszavak tükrében. A bemutatón megtudtuk tőle: ő, aki a kemencék működéséből írta szakdolgozatát, tartott attól, hogy a nyelvészek nem találják kompetensnek ebben a gondolatkörben megnyilatkozni, úgyhogy az előadásából szinte kihúzta a saját gondolatait, és csak Bolyai János feljegyzéseit fűzte egymás után, tudván, hogy azok kikezdhetetlenül megállnak a maguk lábán. Amint a La Fontaine-mesében a róka kiénekli a holló szájából a sajtot, úgy könyörögte ki belőlem Czakó Gábor ezt a tanulmányt - mondta nevetve. Kiderül: a fizikus és a matematikus között épp a kemencék világa a kapocs. A tanulmány idézetek révén is betekintést ad a Bolyai-féle Kemence-tanba, amelyet nyelvészeti vonatkozásaiban is vizsgál a szerző. Kem a tűzhely, a kályha, a kemen (összefüggésben egy új, de kapcsolódó fogalommal, a kéménnyel, amely elvezeti a mellékterméket a füstöt) azt jelenti rajta a főzőhelyen, a kemen(ce) pedig a kicsi kemen, vagyis a szó kicsinyítőképzős alakja. ... kis kemen. Ezt egyszerűen nem hittem el - írta Bolyai. - Mindig abból indulok ki, hogy az ősi gyökrendszerünkön alapuló tiszta magyar nyelv nagyon pontosan jelöli a valóságot, nem csúsztat, nem ködösít, és sohasem hazudik.

Másutt azt írta a fogalomalkotásban is kiváló matematikus: Nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni..., jelentésüket kipuhatolni - azzal a felismeréssel, hogy azokat a működések leírásánál értelemszerűen lehet alkalmazni.

Juhász Zoltán népzenekutató a premieren a hanti - dakota - török - tatár - csuvas - kaukázusi - magyar dallamok rokonságáról beszélt. Mégpedig arról, hogy a magyar, a dakota, a török, a csuvas és a kaukázusi négysoros dallamok között az első sorok ugyanazok. Ha egymás mellé tesszük a leleteket, egymás változatait kapjuk meg. A hantiknál egysoros dallamok vannak. A nagyobbik forma a régebbi (Amerikától Ázsiáig), ezt egyszerűsítették le a hantik. Vagyis nem a kisebb (egyszerűbb) forma a régebbi. Juhász Zoltán az Életünkben közölt tanulmányához gépi adatbányászatot hajtott végre annak szellemes érzékeltetésére, hogy a nyelvünk gyökrendje eleven valóság . A természettudomány és az informatika eszközeivel jeleníti meg a kérdést, a nyelvészet eszköztárán kívülről hozva választ. A számítógépes szövegfeldolgozás (és zenekutatás) egyik fő kérdése ugyanis éppen az, hogy hogyan lehet a szövegekben illetve dallamokban előforduló jellegzetes, gyakori hangcsoportokat kiemelni. A szerző némi információelméleti bevezetés után megalkotja azt a képet, hogy ül a marslakó a számítógépe előtt, és a képernyőjén a következő jelsor jelenik meg: Olyasféle ez a könyv, mint a régi füveskönyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten...

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

Az író a Művészeti Akadémián tartott premieren azt is elmondta, Czuczor és Fogarasi a magyar nyelv szerkezetét oly mértékben feltárták, hogy felfedezték a hangok jelentéshajlamát is: a magas magánhangzók a közelséget, a mély magánhangzók a távolságot fejezik ki (például: itt-ott).

Oláh Anna fizikus a folyóiratban egy olyan tanulmányt publikált, amely Bolyai János gondolatait idézi fel a magyar gyökökről, milyen volt a matematikus fogalomalkotási rendszere a magyar gyökszavak tükrében. A bemutatón megtudtuk tőle: ő, aki a kemencék működéséből írta szakdolgozatát, tartott attól, hogy a nyelvészek nem találják kompetensnek ebben a gondolatkörben megnyilatkozni, úgyhogy az előadásából szinte kihúzta a saját gondolatait, és csak Bolyai János feljegyzéseit fűzte egymás után, tudván, hogy azok kikezdhetetlenül megállnak a maguk lábán. Amint a La Fontaine-mesében a róka kiénekli a holló szájából a sajtot, úgy könyörögte ki belőlem Czakó Gábor ezt a tanulmányt - mondta nevetve. Kiderül: a fizikus és a matematikus között épp a kemencék világa a kapocs. A tanulmány idézetek révén is betekintést ad a Bolyai-féle Kemence-tanba, amelyet nyelvészeti vonatkozásaiban is vizsgál a szerző. Kem a tűzhely, a kályha, a kemen (összefüggésben egy új, de kapcsolódó fogalommal, a kéménnyel, amely elvezeti a mellékterméket a füstöt) azt jelenti rajta a főzőhelyen, a kemen(ce) pedig a kicsi kemen, vagyis a szó kicsinyítőképzős alakja. ... kis kemen. Ezt egyszerűen nem hittem el - írta Bolyai. - Mindig abból indulok ki, hogy az ősi gyökrendszerünkön alapuló tiszta magyar nyelv nagyon pontosan jelöli a valóságot, nem csúsztat, nem ködösít, és sohasem hazudik.

Másutt azt írta a fogalomalkotásban is kiváló matematikus: Nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni..., jelentésüket kipuhatolni - azzal a felismeréssel, hogy azokat a működések leírásánál értelemszerűen lehet alkalmazni.

Juhász Zoltán népzenekutató a premieren a hanti - dakota - török - tatár - csuvas - kaukázusi - magyar dallamok rokonságáról beszélt. Mégpedig arról, hogy a magyar, a dakota, a török, a csuvas és a kaukázusi négysoros dallamok között az első sorok ugyanazok. Ha egymás mellé tesszük a leleteket, egymás változatait kapjuk meg. A hantiknál egysoros dallamok vannak. A nagyobbik forma a régebbi (Amerikától Ázsiáig), ezt egyszerűsítették le a hantik. Vagyis nem a kisebb (egyszerűbb) forma a régebbi. Juhász Zoltán az Életünkben közölt tanulmányához gépi adatbányászatot hajtott végre annak szellemes érzékeltetésére, hogy a nyelvünk gyökrendje eleven valóság . A természettudomány és az informatika eszközeivel jeleníti meg a kérdést, a nyelvészet eszköztárán kívülről hozva választ. A számítógépes szövegfeldolgozás (és zenekutatás) egyik fő kérdése ugyanis éppen az, hogy hogyan lehet a szövegekben illetve dallamokban előforduló jellegzetes, gyakori hangcsoportokat kiemelni. A szerző némi információelméleti bevezetés után megalkotja azt a képet, hogy ül a marslakó a számítógépe előtt, és a képernyőjén a következő jelsor jelenik meg: Olyasféle ez a könyv, mint a régi füveskönyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten...

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

Az író a Művészeti Akadémián tartott premieren azt is elmondta, Czuczor és Fogarasi a magyar nyelv szerkezetét oly mértékben feltárták, hogy felfedezték a hangok jelentéshajlamát is: a magas magánhangzók a közelséget, a mély magánhangzók a távolságot fejezik ki (például: itt-ott).

Oláh Anna fizikus a folyóiratban egy olyan tanulmányt publikált, amely Bolyai János gondolatait idézi fel a magyar gyökökről, milyen volt a matematikus fogalomalkotási rendszere a magyar gyökszavak tükrében. A bemutatón megtudtuk tőle: ő, aki a kemencék működéséből írta szakdolgozatát, tartott attól, hogy a nyelvészek nem találják kompetensnek ebben a gondolatkörben megnyilatkozni, úgyhogy az előadásából szinte kihúzta a saját gondolatait, és csak Bolyai János feljegyzéseit fűzte egymás után, tudván, hogy azok kikezdhetetlenül megállnak a maguk lábán. Amint a La Fontaine-mesében a róka kiénekli a holló szájából a sajtot, úgy könyörögte ki belőlem Czakó Gábor ezt a tanulmányt - mondta nevetve. Kiderül: a fizikus és a matematikus között épp a kemencék világa a kapocs. A tanulmány idézetek révén is betekintést ad a Bolyai-féle Kemence-tanba, amelyet nyelvészeti vonatkozásaiban is vizsgál a szerző. Kem a tűzhely, a kályha, a kemen (összefüggésben egy új, de kapcsolódó fogalommal, a kéménnyel, amely elvezeti a mellékterméket a füstöt) azt jelenti rajta a főzőhelyen, a kemen(ce) pedig a kicsi kemen, vagyis a szó kicsinyítőképzős alakja. ... kis kemen. Ezt egyszerűen nem hittem el - írta Bolyai. - Mindig abból indulok ki, hogy az ősi gyökrendszerünkön alapuló tiszta magyar nyelv nagyon pontosan jelöli a valóságot, nem csúsztat, nem ködösít, és sohasem hazudik.

Másutt azt írta a fogalomalkotásban is kiváló matematikus: Nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni..., jelentésüket kipuhatolni - azzal a felismeréssel, hogy azokat a működések leírásánál értelemszerűen lehet alkalmazni.

Juhász Zoltán népzenekutató a premieren a hanti - dakota - török - tatár - csuvas - kaukázusi - magyar dallamok rokonságáról beszélt. Mégpedig arról, hogy a magyar, a dakota, a török, a csuvas és a kaukázusi négysoros dallamok között az első sorok ugyanazok. Ha egymás mellé tesszük a leleteket, egymás változatait kapjuk meg. A hantiknál egysoros dallamok vannak. A nagyobbik forma a régebbi (Amerikától Ázsiáig), ezt egyszerűsítették le a hantik. Vagyis nem a kisebb (egyszerűbb) forma a régebbi. Juhász Zoltán az Életünkben közölt tanulmányához gépi adatbányászatot hajtott végre annak szellemes érzékeltetésére, hogy a nyelvünk gyökrendje eleven valóság . A természettudomány és az informatika eszközeivel jeleníti meg a kérdést, a nyelvészet eszköztárán kívülről hozva választ. A számítógépes szövegfeldolgozás (és zenekutatás) egyik fő kérdése ugyanis éppen az, hogy hogyan lehet a szövegekben illetve dallamokban előforduló jellegzetes, gyakori hangcsoportokat kiemelni. A szerző némi információelméleti bevezetés után megalkotja azt a képet, hogy ül a marslakó a számítógépe előtt, és a képernyőjén a következő jelsor jelenik meg: Olyasféle ez a könyv, mint a régi füveskönyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten...

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

Oláh Anna fizikus a folyóiratban egy olyan tanulmányt publikált, amely Bolyai János gondolatait idézi fel a magyar gyökökről, milyen volt a matematikus fogalomalkotási rendszere a magyar gyökszavak tükrében. A bemutatón megtudtuk tőle: ő, aki a kemencék működéséből írta szakdolgozatát, tartott attól, hogy a nyelvészek nem találják kompetensnek ebben a gondolatkörben megnyilatkozni, úgyhogy az előadásából szinte kihúzta a saját gondolatait, és csak Bolyai János feljegyzéseit fűzte egymás után, tudván, hogy azok kikezdhetetlenül megállnak a maguk lábán. Amint a La Fontaine-mesében a róka kiénekli a holló szájából a sajtot, úgy könyörögte ki belőlem Czakó Gábor ezt a tanulmányt - mondta nevetve. Kiderül: a fizikus és a matematikus között épp a kemencék világa a kapocs. A tanulmány idézetek révén is betekintést ad a Bolyai-féle Kemence-tanba, amelyet nyelvészeti vonatkozásaiban is vizsgál a szerző. Kem a tűzhely, a kályha, a kemen (összefüggésben egy új, de kapcsolódó fogalommal, a kéménnyel, amely elvezeti a mellékterméket a füstöt) azt jelenti rajta a főzőhelyen, a kemen(ce) pedig a kicsi kemen, vagyis a szó kicsinyítőképzős alakja. ... kis kemen. Ezt egyszerűen nem hittem el - írta Bolyai. - Mindig abból indulok ki, hogy az ősi gyökrendszerünkön alapuló tiszta magyar nyelv nagyon pontosan jelöli a valóságot, nem csúsztat, nem ködösít, és sohasem hazudik.

Másutt azt írta a fogalomalkotásban is kiváló matematikus: Nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni..., jelentésüket kipuhatolni - azzal a felismeréssel, hogy azokat a működések leírásánál értelemszerűen lehet alkalmazni.

Juhász Zoltán népzenekutató a premieren a hanti - dakota - török - tatár - csuvas - kaukázusi - magyar dallamok rokonságáról beszélt. Mégpedig arról, hogy a magyar, a dakota, a török, a csuvas és a kaukázusi négysoros dallamok között az első sorok ugyanazok. Ha egymás mellé tesszük a leleteket, egymás változatait kapjuk meg. A hantiknál egysoros dallamok vannak. A nagyobbik forma a régebbi (Amerikától Ázsiáig), ezt egyszerűsítették le a hantik. Vagyis nem a kisebb (egyszerűbb) forma a régebbi. Juhász Zoltán az Életünkben közölt tanulmányához gépi adatbányászatot hajtott végre annak szellemes érzékeltetésére, hogy a nyelvünk gyökrendje eleven valóság . A természettudomány és az informatika eszközeivel jeleníti meg a kérdést, a nyelvészet eszköztárán kívülről hozva választ. A számítógépes szövegfeldolgozás (és zenekutatás) egyik fő kérdése ugyanis éppen az, hogy hogyan lehet a szövegekben illetve dallamokban előforduló jellegzetes, gyakori hangcsoportokat kiemelni. A szerző némi információelméleti bevezetés után megalkotja azt a képet, hogy ül a marslakó a számítógépe előtt, és a képernyőjén a következő jelsor jelenik meg: Olyasféle ez a könyv, mint a régi füveskönyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten...

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

Oláh Anna fizikus a folyóiratban egy olyan tanulmányt publikált, amely Bolyai János gondolatait idézi fel a magyar gyökökről, milyen volt a matematikus fogalomalkotási rendszere a magyar gyökszavak tükrében. A bemutatón megtudtuk tőle: ő, aki a kemencék működéséből írta szakdolgozatát, tartott attól, hogy a nyelvészek nem találják kompetensnek ebben a gondolatkörben megnyilatkozni, úgyhogy az előadásából szinte kihúzta a saját gondolatait, és csak Bolyai János feljegyzéseit fűzte egymás után, tudván, hogy azok kikezdhetetlenül megállnak a maguk lábán. Amint a La Fontaine-mesében a róka kiénekli a holló szájából a sajtot, úgy könyörögte ki belőlem Czakó Gábor ezt a tanulmányt - mondta nevetve. Kiderül: a fizikus és a matematikus között épp a kemencék világa a kapocs. A tanulmány idézetek révén is betekintést ad a Bolyai-féle Kemence-tanba, amelyet nyelvészeti vonatkozásaiban is vizsgál a szerző. Kem a tűzhely, a kályha, a kemen (összefüggésben egy új, de kapcsolódó fogalommal, a kéménnyel, amely elvezeti a mellékterméket a füstöt) azt jelenti rajta a főzőhelyen, a kemen(ce) pedig a kicsi kemen, vagyis a szó kicsinyítőképzős alakja. ... kis kemen. Ezt egyszerűen nem hittem el - írta Bolyai. - Mindig abból indulok ki, hogy az ősi gyökrendszerünkön alapuló tiszta magyar nyelv nagyon pontosan jelöli a valóságot, nem csúsztat, nem ködösít, és sohasem hazudik.

Másutt azt írta a fogalomalkotásban is kiváló matematikus: Nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni..., jelentésüket kipuhatolni - azzal a felismeréssel, hogy azokat a működések leírásánál értelemszerűen lehet alkalmazni.

Juhász Zoltán népzenekutató a premieren a hanti - dakota - török - tatár - csuvas - kaukázusi - magyar dallamok rokonságáról beszélt. Mégpedig arról, hogy a magyar, a dakota, a török, a csuvas és a kaukázusi négysoros dallamok között az első sorok ugyanazok. Ha egymás mellé tesszük a leleteket, egymás változatait kapjuk meg. A hantiknál egysoros dallamok vannak. A nagyobbik forma a régebbi (Amerikától Ázsiáig), ezt egyszerűsítették le a hantik. Vagyis nem a kisebb (egyszerűbb) forma a régebbi. Juhász Zoltán az Életünkben közölt tanulmányához gépi adatbányászatot hajtott végre annak szellemes érzékeltetésére, hogy a nyelvünk gyökrendje eleven valóság . A természettudomány és az informatika eszközeivel jeleníti meg a kérdést, a nyelvészet eszköztárán kívülről hozva választ. A számítógépes szövegfeldolgozás (és zenekutatás) egyik fő kérdése ugyanis éppen az, hogy hogyan lehet a szövegekben illetve dallamokban előforduló jellegzetes, gyakori hangcsoportokat kiemelni. A szerző némi információelméleti bevezetés után megalkotja azt a képet, hogy ül a marslakó a számítógépe előtt, és a képernyőjén a következő jelsor jelenik meg: Olyasféle ez a könyv, mint a régi füveskönyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten...

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

Másutt azt írta a fogalomalkotásban is kiváló matematikus: Nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni..., jelentésüket kipuhatolni - azzal a felismeréssel, hogy azokat a működések leírásánál értelemszerűen lehet alkalmazni.

Juhász Zoltán népzenekutató a premieren a hanti - dakota - török - tatár - csuvas - kaukázusi - magyar dallamok rokonságáról beszélt. Mégpedig arról, hogy a magyar, a dakota, a török, a csuvas és a kaukázusi négysoros dallamok között az első sorok ugyanazok. Ha egymás mellé tesszük a leleteket, egymás változatait kapjuk meg. A hantiknál egysoros dallamok vannak. A nagyobbik forma a régebbi (Amerikától Ázsiáig), ezt egyszerűsítették le a hantik. Vagyis nem a kisebb (egyszerűbb) forma a régebbi. Juhász Zoltán az Életünkben közölt tanulmányához gépi adatbányászatot hajtott végre annak szellemes érzékeltetésére, hogy a nyelvünk gyökrendje eleven valóság . A természettudomány és az informatika eszközeivel jeleníti meg a kérdést, a nyelvészet eszköztárán kívülről hozva választ. A számítógépes szövegfeldolgozás (és zenekutatás) egyik fő kérdése ugyanis éppen az, hogy hogyan lehet a szövegekben illetve dallamokban előforduló jellegzetes, gyakori hangcsoportokat kiemelni. A szerző némi információelméleti bevezetés után megalkotja azt a képet, hogy ül a marslakó a számítógépe előtt, és a képernyőjén a következő jelsor jelenik meg: Olyasféle ez a könyv, mint a régi füveskönyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten...

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

Másutt azt írta a fogalomalkotásban is kiváló matematikus: Nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni..., jelentésüket kipuhatolni - azzal a felismeréssel, hogy azokat a működések leírásánál értelemszerűen lehet alkalmazni.

Juhász Zoltán népzenekutató a premieren a hanti - dakota - török - tatár - csuvas - kaukázusi - magyar dallamok rokonságáról beszélt. Mégpedig arról, hogy a magyar, a dakota, a török, a csuvas és a kaukázusi négysoros dallamok között az első sorok ugyanazok. Ha egymás mellé tesszük a leleteket, egymás változatait kapjuk meg. A hantiknál egysoros dallamok vannak. A nagyobbik forma a régebbi (Amerikától Ázsiáig), ezt egyszerűsítették le a hantik. Vagyis nem a kisebb (egyszerűbb) forma a régebbi. Juhász Zoltán az Életünkben közölt tanulmányához gépi adatbányászatot hajtott végre annak szellemes érzékeltetésére, hogy a nyelvünk gyökrendje eleven valóság . A természettudomány és az informatika eszközeivel jeleníti meg a kérdést, a nyelvészet eszköztárán kívülről hozva választ. A számítógépes szövegfeldolgozás (és zenekutatás) egyik fő kérdése ugyanis éppen az, hogy hogyan lehet a szövegekben illetve dallamokban előforduló jellegzetes, gyakori hangcsoportokat kiemelni. A szerző némi információelméleti bevezetés után megalkotja azt a képet, hogy ül a marslakó a számítógépe előtt, és a képernyőjén a következő jelsor jelenik meg: Olyasféle ez a könyv, mint a régi füveskönyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten...

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

Juhász Zoltán népzenekutató a premieren a hanti - dakota - török - tatár - csuvas - kaukázusi - magyar dallamok rokonságáról beszélt. Mégpedig arról, hogy a magyar, a dakota, a török, a csuvas és a kaukázusi négysoros dallamok között az első sorok ugyanazok. Ha egymás mellé tesszük a leleteket, egymás változatait kapjuk meg. A hantiknál egysoros dallamok vannak. A nagyobbik forma a régebbi (Amerikától Ázsiáig), ezt egyszerűsítették le a hantik. Vagyis nem a kisebb (egyszerűbb) forma a régebbi. Juhász Zoltán az Életünkben közölt tanulmányához gépi adatbányászatot hajtott végre annak szellemes érzékeltetésére, hogy a nyelvünk gyökrendje eleven valóság . A természettudomány és az informatika eszközeivel jeleníti meg a kérdést, a nyelvészet eszköztárán kívülről hozva választ. A számítógépes szövegfeldolgozás (és zenekutatás) egyik fő kérdése ugyanis éppen az, hogy hogyan lehet a szövegekben illetve dallamokban előforduló jellegzetes, gyakori hangcsoportokat kiemelni. A szerző némi információelméleti bevezetés után megalkotja azt a képet, hogy ül a marslakó a számítógépe előtt, és a képernyőjén a következő jelsor jelenik meg: Olyasféle ez a könyv, mint a régi füveskönyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten...

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

Juhász Zoltán népzenekutató a premieren a hanti - dakota - török - tatár - csuvas - kaukázusi - magyar dallamok rokonságáról beszélt. Mégpedig arról, hogy a magyar, a dakota, a török, a csuvas és a kaukázusi négysoros dallamok között az első sorok ugyanazok. Ha egymás mellé tesszük a leleteket, egymás változatait kapjuk meg. A hantiknál egysoros dallamok vannak. A nagyobbik forma a régebbi (Amerikától Ázsiáig), ezt egyszerűsítették le a hantik. Vagyis nem a kisebb (egyszerűbb) forma a régebbi. Juhász Zoltán az Életünkben közölt tanulmányához gépi adatbányászatot hajtott végre annak szellemes érzékeltetésére, hogy a nyelvünk gyökrendje eleven valóság . A természettudomány és az informatika eszközeivel jeleníti meg a kérdést, a nyelvészet eszköztárán kívülről hozva választ. A számítógépes szövegfeldolgozás (és zenekutatás) egyik fő kérdése ugyanis éppen az, hogy hogyan lehet a szövegekben illetve dallamokban előforduló jellegzetes, gyakori hangcsoportokat kiemelni. A szerző némi információelméleti bevezetés után megalkotja azt a képet, hogy ül a marslakó a számítógépe előtt, és a képernyőjén a következő jelsor jelenik meg: Olyasféle ez a könyv, mint a régi füveskönyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten...

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén." 

A marslakó lefuttatja programjait a kapott jelsorokon, megvizsgálja azok entrópiáját, és - amint a tanulmány tudományosan végigvezet minket ezen a problémán - végül képes megfejteni a tervszerűen szerkesztett, építőelemekből álló szavakat, megérti Márai Sándor szövegét. A zenekutató üzenete: ha még egy marslakót is meg lehet győzni arról, hogy nyelvünk jól felfogható rendezettségben működik, érdemes fontolóra venni "Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva, gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén."