A Savaria Múzeum osztályvezető múzeológusát a húsvéthoz kötődő hagyományokról kérdeztük

A kisgyermekek ilyenkor rendre azt latolgatják, vajon mit hoz a a nyúl. A felnőttek járják a boltokat. Tojás, sonka, kalács, csokinyuszik. A hívő ember számára ez a 40 napos böjt utolsó szakasza, a nagyhét. No de mi köze mindennek a nyúlhoz, a tojáshoz, és a locsolkodáshoz? Dr. Horváth Sándor néprajzkutatót, a Savaria Múzeum osztályvezető múzeológusát a húsvéthoz kötődő hagyományokról kérdeztük.

– A nyúl és a tojás számos kultúrában és vallásban fontos jelkép, vélhetően szaporasága miatt kötődik a termékenységhez, az újjászületéshez, a megújuláshoz. A tojást tojó nyúl mint húsvéti jelkép keletkezésére többféle magyarázat van. Az egyik értelmezés szerint az angol Easter – húsvét – szó a kereszténység előtt létezett Eostre/Ostara holdistennőhöz kapcsolódik. Ostara ősi kelta ünnep volt, a tavasz, a természet ünnepe, melyet a tavaszi napéjegyenlőség idején ünnepeltek.

Egyszer Ostara a legenda szerint nyúllá változtatott egy sérült madarat, amely azonban a tojást tojó képességét megőrizte és színes tojásokkal hálálta meg az istennő jóságát. Egy másik magyarázat szerint a tojást tojó nyúl pusztán egyszerű félreértés következménye. Régen a németek gyöngytyúkot (annak tojásaival együtt) ajándékoztak egymásnak a tavasz köszöntése idején. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, vagy rövidebb formában Hasel, ami nagyon hasonlít a Hase, azaz nyúl szóra. Tény, hogy a tojást tojó nyúl már a kora középkori leírásokban megjelenik. Festett tojások pedig honfoglalás kori avar sírokból is előkerültek. A tojás mint ősi szimbólum hamar bekerült a keresztény motívumok közé. Ennek egyik magyarázata lehet az is, hogy Jézus feltámadása és a sziklasírból való kijövetele hasonlatos volt ahhoz, ahogyan a tojás héját a fióka feltöri és előbújik.

A tojások eredetileg csak piros színűek voltak: utalva Jézus vérére. A különböző színeket használó hímes tojás már egy elnépiesedett formája az eredeti szimbólumnak. A locsolkodás eredete is kétirányú. Az őskeresztény időkben felnőtt korban kereszteltek, és ez húsvétkor történt. Ugyanakkor a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit ősi eredetű. A kora tavaszi, hajnali, hideg kútvízzel vagy folyóvízzel való mosakodásnak mágikus erőt tulajdonítottak. A húsvéti locsolkodás mindennek a profán változata. Eredetileg húsvéthétfőn a legények egy vödör kútvízzel leöntötték, vagy a vályúba dobták a lányokat.

Dr. Horváth Sándor egy helyi érdekességre is felhívta a figyelmet: – Nardán úgy tartják, a búbos pacsirta azért búbos, mert ő lopta el a negyedik szöget, amikor Jézust a keresztre szögezték.