A Szentírás mindenekelőtt

- Előzőleg Luther már jelentős lépéseket tett az egyház megreformálására.

- Igen, Kálvin a reformáció második nemzedékéhez tartozott. Egy hasonlattal élve, Luther mint egy vulkán lökte ki magából a formázatlan, de súlyos igazságokat, Kálvin ezeket következetesen végiggondolta, és rendszerbe rakta. Bár édesapja, aki egy püspökség intézője, egy időben papnak szánja, és hosszú távon egy püspöki jövedelem élvezőjének, egy nézeteltérés miatt jogot tanulni küldi a fiát az akkori legjobb francia egyetemekre. Innen ered Kálvin rendszerben való gondolkozása. Következetesen magyarázta végig majdnem a teljes Szentírást. Ez egyedüli a reformátorok között.

- Honnan ered a Biblia iránti érdeklődése?

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Előzőleg Luther már jelentős lépéseket tett az egyház megreformálására.

- Igen, Kálvin a reformáció második nemzedékéhez tartozott. Egy hasonlattal élve, Luther mint egy vulkán lökte ki magából a formázatlan, de súlyos igazságokat, Kálvin ezeket következetesen végiggondolta, és rendszerbe rakta. Bár édesapja, aki egy püspökség intézője, egy időben papnak szánja, és hosszú távon egy püspöki jövedelem élvezőjének, egy nézeteltérés miatt jogot tanulni küldi a fiát az akkori legjobb francia egyetemekre. Innen ered Kálvin rendszerben való gondolkozása. Következetesen magyarázta végig majdnem a teljes Szentírást. Ez egyedüli a reformátorok között.

- Honnan ered a Biblia iránti érdeklődése?

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Előzőleg Luther már jelentős lépéseket tett az egyház megreformálására.

- Igen, Kálvin a reformáció második nemzedékéhez tartozott. Egy hasonlattal élve, Luther mint egy vulkán lökte ki magából a formázatlan, de súlyos igazságokat, Kálvin ezeket következetesen végiggondolta, és rendszerbe rakta. Bár édesapja, aki egy püspökség intézője, egy időben papnak szánja, és hosszú távon egy püspöki jövedelem élvezőjének, egy nézeteltérés miatt jogot tanulni küldi a fiát az akkori legjobb francia egyetemekre. Innen ered Kálvin rendszerben való gondolkozása. Következetesen magyarázta végig majdnem a teljes Szentírást. Ez egyedüli a reformátorok között.

- Honnan ered a Biblia iránti érdeklődése?

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Előzőleg Luther már jelentős lépéseket tett az egyház megreformálására.

- Igen, Kálvin a reformáció második nemzedékéhez tartozott. Egy hasonlattal élve, Luther mint egy vulkán lökte ki magából a formázatlan, de súlyos igazságokat, Kálvin ezeket következetesen végiggondolta, és rendszerbe rakta. Bár édesapja, aki egy püspökség intézője, egy időben papnak szánja, és hosszú távon egy püspöki jövedelem élvezőjének, egy nézeteltérés miatt jogot tanulni küldi a fiát az akkori legjobb francia egyetemekre. Innen ered Kálvin rendszerben való gondolkozása. Következetesen magyarázta végig majdnem a teljes Szentírást. Ez egyedüli a reformátorok között.

- Honnan ered a Biblia iránti érdeklődése?

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Igen, Kálvin a reformáció második nemzedékéhez tartozott. Egy hasonlattal élve, Luther mint egy vulkán lökte ki magából a formázatlan, de súlyos igazságokat, Kálvin ezeket következetesen végiggondolta, és rendszerbe rakta. Bár édesapja, aki egy püspökség intézője, egy időben papnak szánja, és hosszú távon egy püspöki jövedelem élvezőjének, egy nézeteltérés miatt jogot tanulni küldi a fiát az akkori legjobb francia egyetemekre. Innen ered Kálvin rendszerben való gondolkozása. Következetesen magyarázta végig majdnem a teljes Szentírást. Ez egyedüli a reformátorok között.

- Honnan ered a Biblia iránti érdeklődése?

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Igen, Kálvin a reformáció második nemzedékéhez tartozott. Egy hasonlattal élve, Luther mint egy vulkán lökte ki magából a formázatlan, de súlyos igazságokat, Kálvin ezeket következetesen végiggondolta, és rendszerbe rakta. Bár édesapja, aki egy püspökség intézője, egy időben papnak szánja, és hosszú távon egy püspöki jövedelem élvezőjének, egy nézeteltérés miatt jogot tanulni küldi a fiát az akkori legjobb francia egyetemekre. Innen ered Kálvin rendszerben való gondolkozása. Következetesen magyarázta végig majdnem a teljes Szentírást. Ez egyedüli a reformátorok között.

- Honnan ered a Biblia iránti érdeklődése?

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Igen, Kálvin a reformáció második nemzedékéhez tartozott. Egy hasonlattal élve, Luther mint egy vulkán lökte ki magából a formázatlan, de súlyos igazságokat, Kálvin ezeket következetesen végiggondolta, és rendszerbe rakta. Bár édesapja, aki egy püspökség intézője, egy időben papnak szánja, és hosszú távon egy püspöki jövedelem élvezőjének, egy nézeteltérés miatt jogot tanulni küldi a fiát az akkori legjobb francia egyetemekre. Innen ered Kálvin rendszerben való gondolkozása. Következetesen magyarázta végig majdnem a teljes Szentírást. Ez egyedüli a reformátorok között.

- Honnan ered a Biblia iránti érdeklődése?

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Igen, Kálvin a reformáció második nemzedékéhez tartozott. Egy hasonlattal élve, Luther mint egy vulkán lökte ki magából a formázatlan, de súlyos igazságokat, Kálvin ezeket következetesen végiggondolta, és rendszerbe rakta. Bár édesapja, aki egy püspökség intézője, egy időben papnak szánja, és hosszú távon egy püspöki jövedelem élvezőjének, egy nézeteltérés miatt jogot tanulni küldi a fiát az akkori legjobb francia egyetemekre. Innen ered Kálvin rendszerben való gondolkozása. Következetesen magyarázta végig majdnem a teljes Szentírást. Ez egyedüli a reformátorok között.

- Honnan ered a Biblia iránti érdeklődése?

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Honnan ered a Biblia iránti érdeklődése?

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Honnan ered a Biblia iránti érdeklődése?

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Honnan ered a Biblia iránti érdeklődése?

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Honnan ered a Biblia iránti érdeklődése?

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel. Azt azonban látni kell, hogy ez a kor is egy átmeneti állapot, s még ez is Isten kezében van.

- Diákkorában bekerül egy a Bibliát komolyan tanulmányozó egyetemista társaságba. Itt döbben rá, hogy milyen mély szakadék tátong az evangélium tiszta tanítása és a romlott, hétköznapi élet között. Nem új egyházat akart létrehozni, csak azt, hogy a római egyház térjen vissza a Biblia tanításához. Ezért lesz sarkalatos tanításában például az egyházfegyelem. Azokat, akik erkölcstelen életet éltek, eltiltotta az úrvacsorától.

- Milyen alapigazságokhoz jutott el Kálvin a Szentírás tanulmányozása során?

- Ritka tisztánlátással huszonhét éves korában, ezeket összefoglalta az Institutio című művében, amit aztán élete jó részében csiszol és bővít. Legfőbb az Isten szuverenitásának feltétlen elismerése. Kálvin otthonosan mozgott a humanizmusban, francia, latin nyelvzseni, egy kollégi-umban lakott Párizsban Rotterdami Erasmusszal. Úgy volt teológiai rendszeralkotó, hogy közben nyitott volt a világ felé. Jellemző fő művének kezdőmondata: Egész bölcsességünk, már amelyet t.i. igaz, valóságos bölcsességnek kell tartanunk, két részből áll: Isten s önmagunk ismeretéből. Modern világunk elfelejtette az elsőt.

- Kálvinnak köszönheti az egyház a predestináció fogalmát. Hogy kell ezt értelmezni?

- Nem egészen. A Bibliában benne van, és Szent Ágoston fejtette ki először. A predestináció a szuverén és mindenható Istenről szól elsősorban és nem rólunk. Neki hatalmában áll egyes embereket üdvösségre juttatni, másokat pedig kárhozatra. De ez Isten titka! Nem tévesztendő össze a fatalizmussal, hogy mindegy, mit tesz az ember, az élet fordulópontjai úgyis előre meg vannak írva. Ez már a horoszkóp és babona világa. Azt viszont igen, hogy Isten már születésünk előtt ismeri az életünket, és valamennyiünket az utolsó pillanatig hív a megtérésre és az üdvözülésre. Az ember erre azzal válaszol helyesen, ha Istenhez méltó életet él, annak tudatában, hogy kiválasztatott az üdvösségre. A predestináció annak tudata és elfogadása, hogy életem az Isten kezében van minden helyzetben.

- És mi van a szabad akarattal?

- Mindenki szabad, nemcsak a rosszra, hanem a jóra is, az Isten szerinti életre: szeretni egy szeretetlen világban, hűségesnek maradni, amikor nem divat, tisztességesen élni, amikor szenny önt el mindent.

- Akkor hát hogyan él az, aki Kálvin tanítása szerint él?

- Mindenekelőtt, ahogy azt Jézus tanítja a Bibliában. A kálvinista munkaetika azt vallja, hogy minden, amit az ember tesz itt a világban, azt nem önmaga, hanem az Isten dicsőségére teszi. Ez a svájci óra minősége és pontossága. Alapeszméje a felelősség, a szolidaritás mások iránt. Akinek az Isten többet adott, az köteles azt megosztani másokkal. Nem véletlen, hogy a protestáns többségű országokban jobb az adózási morál, a másokért való felelősségvállalás.

- A kálvinizmusban választ találunk a mai gazdasági helyzetre is?

- A reformátornak voltak kimondottan gazdasági tárgyú tanításai is. Így például megengedte a tisztességes kamatot a kihelyezett pénz után, amit a katolikus egyház addig tiltott. Úgy vélte, ha valakinek a pénzéből más nagy haszonra tesz szert, akkor a kölcsönadó jogosult a haszonból részesülni. Napjainkban, Kálvin tanítását értelmezve a nyugati kultúra távolodik Istentől, az isteni értékrendtől. Óriási magánvagyonok halmozódnak fel, Isten helyett a pénz uralkodik. A mai gazdasági válságban, a globalizációban azt láthatjuk, hogy mivé lettünk Isten nélkül. Kálvin tanításait olvasva pedig megismerhetjük, mivé lehettünk volna, lehetnénk Istennel.