A szombathelyi Rákóczi Ferenc utca régi meséje

– 1948-ban költöztünk a 47-es számú házba a Bezerédj család helyére. A háztulajdonosunk Riedinger Károly korábbi cukorgyári igazgató volt, aki Bükön és Sárváron vezette a gyárat. Felesége az egyik büki kastélyt birtokló családból származott. Vejük Bárdossy Aladár ludovikás huszárezredes – korábban a dunántúli ló ellátás felelőse –, akinek nagyobbik fia, Bárdossy György később neves geológussá és geokémikussá vált. Kisebbik fiuk, László az Amerikai Egyesült Államokban orientalista író lett. Ő volt a barátom. Őt 1956-ban rokonuk Bárdossy Pál testőrparancsnok és felesége, a Claire Kenneth néven ismert írónő segítette ki az USA-ba.

A Rákóczi utca elegáns villáiban eleinte magas rangú hivatalnokok, katonatisztek laktak. A 47-es számú saroképületben költözött szüleivel, testvéreivel a később kivégzett Matók Leó. Fotók: Némethy Mária és Archív

Álljunk meg egy pillanatra. Szilágyi Ákos megemlíti: Bárdossy Pál és felesége Claire Kenneth is járt a Rákóczi utcában. Rokonlátogatáson.

A Kölcsey-Kende Klára néven született írónő – akinek édesapja vezérkari ezredes volt –, minden idők legsikeresebb magyar származású írónője. 18 könyve több millió példányban jelent meg. Műveit még holland, portugál és japán nyelvre is lefordították. II. Erzsébet angol királynő magánkönyvtárában is ott vannak romantikus regényei. Julianna holland királynő levélben gratulált az „Éjszaka Kairóban" és a „Randevú Rómában" elolvasása után. Ezek a művei először Magyarországon jelentek meg 1946-ban és 1947-ben. Rögtön bestsellerek lettek, vezették az eladási sikerlistát. A magas, gyönyörű, szőke Klára első férje a Don-kanyarban esett el, második férjét, dr. Bíró Gézát a Gestapo ölte meg, mert segített egy amerikai katonának elmenekülni a háború vége felé. Harmadik férje Bárdossy Pál testőr főhadnagy volt, az egykori miniszterelnök, Bárdossy László unokaöccse.

Az utcába rokonlátogatásra érkezett Claire Kenneth, az akkor már ismert írónő.

A házaspárt 1951-ben kitelepítették. Borzasztó körülmények között Tiszasüly mellett dolgoztak rizsföldeken. Claire két év után „szabadult". Hámori Tibornak nyilatkozta: "... mellettem bandukolt Wekerle Sándor volt pénzügyminiszter, a másik oldalamon Irma barátnőm, tudja, Csáky István egykori külügyminiszter özvegye... Halálfáradtan, porig lesújtva, megalázva mentünk, csoda, hogy nem estünk össze... végre megérkeztünk Koloptanyára... Dohos, áporodott szag csapta meg az orrunkat, riadt patkányok szaladgáltak körülöttünk. Én még ilyen lepratelepet nem láttam!"

A házaspár 1956-ban Amerikába emigrált, ahol kezdetben férje takarított, ő pedig modellkedett. Később kiadták könyveit. Bárdossyék neves ismerőse volt többek között Arthur Miller, Marilyn Monroe, Zilahy Lajos, Tony Curtis és Greta Garbo is.

– Amikor híre ment az utcában, hogy Claire Kenneth meglátogatja férjével a Bárdossy rokonokat, akkor az ávós feleségek is mind összefutottak az utcában, meg akarták nézni a Magyarországon már híressé lett, de akkoriban indexen lévő írónőt – meséli Szilágyi Ákos.

Az 50-es években a Rákóczi utca lakóinak összetétele ugyanis erősen megváltozott.

Matók Leó portréja a 2010-ben megjelent verseskötete elejéről.

– A házba, ahol laktunk, még a nyilas időkben „ajánlottak be" egy házmestert, aki 1945 után kommunista lett. Később egy ÁVH-s őrmestert is beköltöztettek a házba, de ő nem illett a csapatba, hamar átment az építőiparba. Közben bekerült a házunkba a Matók házaspár négy gyerekkel. Köztük volt Leó, aki akkor már a Tanka házaspár vezette elmeosztályon volt ápoló. Leó volt a bálványunk. Ügyes volt, kedves, nagyon sportos. Hozzá hasonló szép férfit nem ismertem.

Itt is álljunk meg egy pillanatra.

Matók Leó életéről dr. Széll Kálmán írt tanulmányt a Vasi Szemlében. Matók Leó (1928–1951) a kőszegi katonai alreáliskola, majd a marosvásárhelyi hadapródiskola növendéke volt, a háború vége Németországban érte. Hazajőve a szombathelyi premontrei gimnáziumban érettségizett, majd munkásként dolgozott. A kibontakozó kommunista diktatúra ellen verseiben és tevőlegesen is fellépett. Az Antibolsevista Gárda perében halálra ítélték és kivégezték. Hősi életáldozata mindmáig nem kapta meg a méltó figyelmet és elismerést. Értékes és rokonszenves verseit, melyeket testvérei őriztek meg, nemrégiben a Magyar Nyugat Könyvkiadó adta ki.

A fiatalember – katonatiszt gyermekeként – nem gondolhatott azokban az időkben továbbtanulásra. 1949-ben került kapcsolatba az Antibolsevista Gárdával, amelyben – főleg röpcédulák forgalmazásával és terjesztésével –, a mozgalom propagandistájaként tevékenykedett. Dr. Széll Kálmán írta le, hogy az Államvédelmi Hatóság 1951. január 23-án hajnalban tartóztatta le. Kezdetét vette a csaknem 9 hónapos kálváriája. Az Antibolsevista Gárda a lakosságot egy össznépi felkelés kirobbantására akarta bátorítani. Bár egyes tagjai szabotázs-cselekményeket is végrehajtottak, s erőszakkal is próbáltak fegyverre szert tenni, fő feladatuk a röpcédulák szerkesztése és terjesztése volt.

– Leó fegyverének megtalálását éjjeli rajtaütéssel a házunkba korábban „betelepített" ávós segítette – emlékezik Szilágyi Ákos. – Őt utána legidősebb fia részegen a szemünk előtt majdnem agyonverte. Ez a fiú bár analfabéta volt, de Leót barátjaként emlegette.

Körbejártuk a 47-es házat. Matók Leó emléktáblát nem találtunk rajta. Miért nem?

Létezik egy igazi Európa

„A francia író, Albert Camus mondatait gyakran kellene hallanunk, idéznünk az 1956-os forradalom emlékünnepélyein. Csaknem egyedüliként állt ki a magyar forradalom ügye mellett. A velünk való szolidaritását mutatja A magyarok vére című kiadványa. Így ír benne forradalmunkról: „Létezik egy igazi Európa, mely abban egységes, hogy az igazság és a szabadság nevében ellenszegül a zsarnokságnak. A magyar szabadságharcosok ezrei ma ezért az Európáért halnak meg... A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia... A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat."

Az algíri takarítónő tüdőbajos (később Nobel-díjas) fia megfordult a kommunista pártban, de mivel korlátozva látta függetlenségét, hamar szakított is vele. Camus sohasem hódolt a bolsevizmussal kacérkodó értelmiségiek divatjának. Tisztességes emberként úgy gondolta: „Az egész nemzetközi társadalom, amely hosszú évek tétlensége után hirtelen erőre kapva beavatkozott a Közel-Keleten, eltűri, hogy Magyarországot lemészárolják."

Igen, ez történt akkor. A kommunista propagandagépezet persze átoközönt zúdított Camusre. Jellemző, hogy az 1959-ben megjelent Új magyar lexikon a reakció híveként emlegeti.

Pedig ő aztán egy kicsit sem volt az.