Alkotmány és újjáépítés - Kövér Lászlót, az Országgyűlés új elnökét kérdeztük

- Amikor az Országgyűlés elnöke lett, jelezte, hogy feladatának érzi a parlament tekintélyének visszaállítását. Milyen problémákat lát a törvényhozásban?

- Olyan alapvető problémát nem látok, ami az Országgyűlés működését veszélyeztetné. Ugyanakkor sok üresjárat van e működésben, gyakran kell például úgy gombot nyomogatnia a 386 parlamenti képviselőnek, hogy a benyújtott indítványok tartalmát nem is ismeri a többségük. Ez részben szükségszerű, hiszen a képviselők nem tudnak ugyanolyan mélységben foglalkozni minden kérdéssel, ők elsősorban ahhoz értenek, ami a parlamenti bizottságokban a szakterületük. De ettől még igaz, hogy a szavazási módszert, ami Magyarországon meghonosodott, a miénknél régibb demokráciákban megmosolyognák. Úgy gondolom, a következő Országgyűlésre már egy új házszabályt kell hagynunk.

- Az elmúlt napokban újra felmerült a kérdés: szükség van-e heti ülésezésre? A hírek szerint Ön a háromheti ülésezést támogatja, ám a miniszterelnök és a Fidesz frakcióvezetője maradna a jelenlegi gyakorlatnál.

- Még nem szerepelt e kérdés a frakció előtt, és nem is azzal a szándékkal nyilatkoztam erről, hogy felesleges vitákat kezdeményezzek. Én parlamenti képviselő voltam akkor is, mikor a háromheti ülésezésre áttértünk, és határozottan állítom, hogy a képviselők hatékonyabban gazdálkodhattak energiájukkal, idejükkel. Ugyanakkor ez csak egy javaslat, amit meg kell vitatni. Egyébként még ha megtehetném, akkor sem erőszakolnék rá semmilyen változtatást a parlamenti többségre.

- A tavaszi ülésszakon azért nehéz lett volna e rengeteg törvényt háromheti ülésezéssel elfogadni...

- Sőt, szerintem az őszi ülésszak se lesz erre alkalmas, hiszen hasonlóan ambiciózus törvényalkotási programmal készül a kormány. A Ház elé kerül például a gazdasági cselekvési program második üteme. Mivel az ülésszak jelentős részét elviszi az önkormányzati kampány, rövid idő marad a költségvetési törvény elfogadásáig.

- A Fidesz országos választmányának elnökeként a kormánypárt stratégiájának kidolgozásában is fontos szerepe van. Ön szerint milyen következményekkel járhat az, hogy a kormány és a Nemzetközi Valutaalap között megszakadtak a tárgyalások?

- Azt látom, hogy a piac nem rendült meg a tárgyalások megszakításától, sőt, a költségvetést egyelőre olcsóbban lehet a piacról finanszírozni, tehát úgy tűnik, nem vagyunk rászorulva az IMF-re. Ez részben összefügg a politikai változással, azzal, hogy az előző kormányzatot jellemző hitelességi deficit megszűnt, részben pedig a nemzetközi gazdaság stabilizálódásából következik. Korábban sokan kritizálták a Fideszt amiatt, hogy nem elég elfogadó a nemzetközi pénzügyi szervezetek elvárásaival szemben, ám most egyre többen látják úgy, probléma lehet az IMF működési logikájával, finanszírozási alapelveivel.

- Van-e valóságalapja annak a felvetésnek, hogy az önkormányzati választások után mégiscsak a megszorítás marad a kormány egyetlen eszköze, mivel az IMF-nek nem lehet csak úgy hátat fordítani?

- Szerintem az IMF-nek minden további nélkül hátat lehet fordítani, ha olyan feltételeket támaszt, amelyek ártanak az országnak. Ez a vitánk évek óta zajlik e pénzügyi szervezetekkel: ellenzékben azért kritizáltuk a Gyurcsány-Bajnai-kormányokat, mert a vég nélküli megszorító intézkedésekkel ugyan eleget tettek az IMF elvárásainak, ám a gazdasági növekedés elindítása helyett csak egyre lejjebb taszították az országot. Ma már az a helyzet, hogy nincs mit elvenni az emberektől, az önkormányzatoktól, a vállalkozásoktól, a gazdaságot pedig a klinikai halál állapotából kell visszahozni. Ez alapvető szemléletbeli különbség, nem pedig az októberi választásokig tartó taktika.

OLDALTÖRÉS: Kövér László - ÉLETRAJZ

Kövér László - ÉLETRAJZ

 Kövér László 1959. december 29-én született Pápán.

1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.

Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában lett tudományos segédmunkatárs, majd 1987-1988-ban az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta. 1984 és 1988 között az 1983-ban általa is alapított Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) szeniora, illetve nevelőtanára volt. 1984 és 1990 között a Századvég című társadalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője.
   
1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozás vitavezetője volt, s egyik alapítója a Fiatal Demokraták Szövetségének.
   
1988 októberében a Fidesz I. kongresszusán az országos választmány tagjává, 1993-ban a párt egyik alelnökévé, s az elnökség tagjává választották. 1989 októberétől 1990 júliusáig a Magyar Narancs című lap felelős kiadója volt.
   
1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában a Fideszt képviselte a háromoldalú nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon.
   
1990 júniusától a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi egyesületének vezetőségi tagja, 1994 végétől elnöke. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület elnökségi tagja.
   
1990 óta országgyűlési képviselő, előbb Pápa város képviseletében, majd kétszer (1994-ben és 2002-ben) országos listán. 1998-ban, majd 2006-ban Veszprém megyei, 2010-ben Zala megyei területi listán kapott mandátumot. 1993-94-ben a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, 2000-2002-ben, majd a 2002-ben kezdődött újabb ciklusban ismét frakcióvezető-helyettese volt. Kezdettől fogva részt vett a parlamenti bizottságok munkájában, 1990-93-ban, majd 2002-2006-ban ellátta a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztét.
   
1998-2000 között az Orbán-kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként dolgozott.
   
1997 és 1999 között, majd 2001-2002-ben a Fidesz ügyvezető alelnöke volt. Amikor 2000 januárjában a Fidesz XII. kongresszusán szétválasztották a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztséget, ő lett a párt elnöke. 2002 májusában a Fidesz Országos Választmányának elnökévé választották. 2003 júniusában az általános tisztújítás során újjáválasztották tisztségében, s választmányi elnökként tagja az öttagú pártelnökségnek.
   
Kövér Lászlót 2010. július 22-én házelnökké választotta az Országgyűlés.

OLDALTÖRÉS: Az Országgyűlés elnökei 1990 óta - KRONOLÓGIA

Az Országgyűlés elnökei 1990 óta - KRONOLÓGIA

Az Országgyűlés elnökei 1990 óta - KRONOLÓGIA

Az Országgyűlés elnökei 1990 óta - KRONOLÓGIA

Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az 1990. évi első szabad választások után alakult Országgyűlések elnökeiről:

1990-1994.
Dr. Göncz Árpád         1990.05.02-1990.08.03.
Dr. Szabad György     1990.08.03-1994.06.27.

1994-1998.
Dr. Gál Zoltán             1994.06.28-1998.06.17.

1998-2002.
Dr. Áder János            1998.06.18-2002.05.14.
   
2002-2006.
Dr. Szili Katalin            2002.05.15-2006.05.15.

2006-2010.
Dr. Szili Katalin            2006.05.16-2009.09.14.
Dr. Katona Béla          2009.09.15-2010.05.13.

2010-
Dr. Schmitt Pál          2010.05.14-2010.08.05.
Dr. Kövér László       2010.08.06-