hétvége

2019.05.19. 07:00

Andalgó és Merengő – Természetre fel!

Találgatjuk, mi állhat két kőszegi földrajzi név hátterében? Ki adta a nevet az Andalgónak és a Merengőnek? Az időszakot nagyjából meg lehet határozni, a két név feltehetőleg a XIX. század végén született. A háttérben polgári miliő, a melankolikus életérzés, romantikus elvágyódás állhat. Ez volt az időszak, amikor a „városi ember” újra fogalmazta a természethez való viszonyát.

Orbán Róbert

Az Andalgó kényelmesen végigjárható – ha a határig elérünk, már érdemes Rőtfalváig elsétálnunk Fotók: VN/OR

Szeresd a természetet, s áhítattal lépj szentélyébe! – így kezdődik az a tízparancsolat, amelyet a 1800-as évek végén a turisták a maguk számára előírtak. A Merengő is az áhítat helye volt, de hol is keressük? A kőszegi Pintér-tető alatt, nem messze attól a helytől, ahol a szőlőterület az erdővel találkozik. „Nyugvópont bájos lepillantással a városra és a lapályra.” Aki kijött idáig a városból, leült a padra, annak nemcsak a szeme kalandozott el messzire, hanem a gondolatai is. A merengéshez jobb az egyedüllét.

Andalogni is lehet magányosan, de akár párban is. Az Andalgó kezdetben csupán egy padokkal ellátott pihenőhelyet jelentett a Kőszegről Rőtfalvára vezető sétaút mellett, félúton. Az elnevezést később már nem egyetlen pont megnevezésére használták, hanem magára az útra, illetve annak Kőszeg felé eső szakaszára. A „rőti sétaút” – a kezdetben leginkább így nevezték, Vas megye egyik legrégibb olyan útvonala volt, amely a kedvtelésből való mozgás céljait szolgálta. Ráadásul ennek az útvonalnak több funkciója is volt. Kőszeg felől erre vezetett a legrövidebb út a rőtfalvi kegytemplomhoz. A Hegyaljáról érkező búcsúsok viszont nem erre jöttek, hanem a Hétforrás-völgyén át közelítették meg a helyszínt. Az 1800-as évek végén a Kálvária-hegy lábánál felépült Dreiszker-féle Hidegvíz-gyógyintézet is ajánlotta az itteni sétát a betegeinek. Voltak, akik számára a vasárnap délutáni kirándulást az tette vonzóvá, hogy a betérhettek a Kőszegi Andalgóhoz címzett turista vendéglőbe egy – két spriccerre, sőt akár egy „pótebédet” is elfogyaszthattak.

Mindez régen volt. A vendéglőt már nagyon régen lebontották, és nincs meg a közelben a kishíd sem. „Turista vendéglő és turista híd” – nevük így szerepel több régi kiadványban is. Még abban az időben készültek, amikor a turizmus éppen csak megindult Magyarországon. Abban, hogy a régi és a mostani út látványa sokban különbözik, nagy szerepe volt annak, hogy hosszú évtizedeken át, sem túrára, sem andalgásra nem volt lehetőség ezen az útvonalon.

Az Andalgó kényelmesen végigjárható – ha a határig elérünk, már érdemes Rőtfalváig elsétálnunk Fotók: VN/OR

A Kálvária alatti útelágazástól Rőtfalváig tart, közel három kilométeres, többnyire a Gyöngyös magaspartján vezet. Valaha tényleg sétaút lehetett, mert itt-ott pihenőpadok maradványaival találkozunk, de ma már inkább csak „egyszerű” kirándulóút. Nem kell félnünk az eltévedésből. Az út végig jelölt.

A Gyöngyös medre a sétaút közelében

Ugyanazon a nyomvonalon több turistaút is vezet és erre visz az Andalgó tanösvény is. Az útelágazás után az első látnivaló egy barokk Szent Antal- kápolna. Később a nemezgyár épületének közelében megyünk el. Sajnos az útról nem sok látszik belőle, de tehetünk egy kis kitérőt …. A főépület a patak másik oldalán van. A gyár már jó ideje nem működik, a kidőlt kerítésfal nem túl bizalomgerjesztő. Kicsivel feljebb szerencsére az „érintetlen” Gyöngyös-meder látványa kárpótol bennünket.

Ha elandalogtunk a határig, ne forduljunk azonnal vissza, menjünk el Rőtfalváig!

A Merengő és az Andalgó nem egy túraútvonal mentén találhatók, de nincsenek messze egymástól. Szervezhetünk magunknak olyan programot, amelynek során mindkettőt felkeressük.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!