Az aneszteziológia bölcsőjénél

Dr. Szabolcs Zoltán volt a főnöke dr. Széll Kálmánnak, amikor 1952-ben az általános sebészetre került. Vezetése alatt szerzett szakvizsgát sebészetből, balesetsebészetből, aneszteziológiából és intenzív terápiából.

- Szabolcs doktor javaslatára kezdtem aneszteziológiával foglalkozni, így jutottam ki Montreálba 1966-ban. Háromszor utasították vissza az útlevélkérelmemet, mire nagy nehezen megkaptam. Azt is egy szakszervezeti titkár intézte, aki meghallotta, mikor hangosan szitkozódtam. Azzal utasították vissza ugyanis a kérelmet, hogy ezt itthon is meg lehet tanulni . Holott Magyarországon az aneszteziológia akkor ismeretlen szakma volt. Helyi érzéstelenítéssel és az 1846-ban feltalált csepegtetős éternarkózissal műtöttünk. A Montreálban élő Kéri Szántó Mihály professzorral leveleztem, a meghívására mentem volna ki. Ruborics László szakszervezeti titkárnak köszönhetem a kiutazást, ő közvetlen kapcsolatban volt egy Szabó nevű miniszterrel, akinél én korábban hiába próbálkoztam.

Dr. Széll Kálmán hozta Magyarországra a műtőblokk ideáját 1966-os útjáról, Montreálból. 1979-re sikerült létrehozni, az első vezetője ő lett, és nyugdíjazásáig az élén állt (Fotó: Merklin Tímea)

Dr. Széll Kálmán fél évre kapott engedélyt a montreáli tartózkodásra. Nem vendégorvosként, hanem rendes fizetésért dolgozott. Kint szembesült azzal, hogy már 1915 óta külön osztályt működtetnek a műtétekhez, amiről itthon álmodni se lehetett. Ott már felfedezték az izomellazítást, ami forradalmi dolog volt, mert úgy sokkal könnyebb operálni, akár légzésbénítás állapotában.

- Mikor megláttam a kórház felszerelését, legszívesebben hazajöttem volna, mert úgy éreztem, semmihez nem értek. Akkor láttam először lélegeztetőgépet. Megrettentem, de néhány hét alatt belejöttem. Sok újat tanultam, mindent jegyzeteltem, és azzal a gondolattal jöttem haza, hogy itthon forradalmat csinálok az alapján, amit láttam. Montreálban elkápráztatott engem a 26 műtőből álló, két műszakban dolgozó központi műtőblokk. Miközben nálunk minden osztálynak saját műtője volt, egy szoba, ahol a mindennapi kórházi ruhára rávett műtős köpenyben dolgoztunk. Minden műtőnek volt egy saját kis sterilizálója, de volt bonyodalom abból, hogy az új asszisztens nem tudta, melyek a tálcán a csak elmosogatott, és a már sterilizált eszközök. Külön probléma volt az altatott betegek őrzése, akik mellett addig kellett volna ülni, amíg fel nem ébrednek, de nem volt rá ember. Holott a hanyatt fekvő embernek hátracsúszhat a nyelve, és meghalhat, és haltak is meg így betegek.

- Mikor visszajöttem, ifjú titánként meg akartam váltani a világot. Jelentést kellett írnom a minisztériumnak, ebbe beleírtam a javaslataimat is, ebben már szerepelt a központi műtőblokk létrehozása. A műtőblokk előnye, hogy nem egy osztály műhelye, hanem valamennyi osztályé, tehát gazdaságosabban működik. Önálló üzemrész, saját vezetővel. Nem kell nyolc sterilizáló, hanem elég egy központi sterilizáló. Elég egy férfi és egy női öltöző. Ébredőszobából is elég egy, amelyet szakasszisztensek vigyáznak. Zsiliprendszer van az orvosoknak az átöltözéshez, de a betegeknek is. A központi műtőblokk sebezhető pontja a sterilitás, mert ha egy baktériumfertőzés fellép, az mindent veszélyeztet. Sok óvintézkedés, folyamatos és nagyfokú tisztaság szükséges.

A kórház fennállásának 50. évfordulójára készült el 1979-ben a központi műtőblokk, az országban elsőként. Modellként szolgált más kórházak számára, ma már mindenhol van. A részleget most több mint hatmilliárd forintos beruházással korszerűsítették. 2014-es őszi átadásán dr. Szabolcs Zoltán sebész főorvosról nevezték el, aki pártolta a 60-as években a „nyugatról” hazahozott idea megvalósítását. Kollégái voltak tanulmányúton „keleten” is, de ott műtőblokk nem volt
Fotó: SZMK

- A maszkot úgy viseltük, mielőtt kimentem, hogy az orrunk kilátszott belőle, és az orron át lélegzéssel folyamatosan fenntartottuk a sebfertőzés lehetőségét. Ez az üzemi vakságunk volt, nem vettük észre a hibát, számunkra ez volt a természetes. Montreálban viszont láttam, hogy az orvosok az orrukat is eltakarják, ezért itthon is bevezettük ezt. Nem volt könnyű forradalmat, szemléleti váltást csinálni itthon, sok ellenállásba ütköztem, de szerencsére Szabolcs Zoltán mellém állt. Több előadást tartottam a műtőblokk előnyeiről, amikor behívtak a pártbizottságra, hogy most már elég. Valaki feljelentett, hogy disszidálásra biztatom az embereket. Pedig dehogy. Montreálban is erős honvágyam volt, alig vártam, hogy hazajöjjek. Szabolcs doktor arra kért, írjam le a javaslataimat. Húsz pontban foglaltam össze, ebből akkor rögtön csak hármat tudtunk megcsinálni. De a műtőblokk túlértékelt eszmémmé vált, és ezzel kezdtem fertőzni a környezetemet. Először nem sok sikerrel, mert a legtöbb osztályvezető azt mondta, jó ez így nekik, ahogy van. Úgy érezték, hogy ez az én műtőm az osztályon, nem akartak elmenni máshová operálni.

Prof. dr. Széll Kálmán irodalmi tevékenységet is fejtett ki, hogy a műtőblokk gondolatát elterjessze. Írt egy beszámolót a montreáli tapasztalatokról az orvosi hetilapba, az Aneszteziológiai Szemlébe, a Vasi Szemlébe. Így a műtőblokk a hazai szakirodalomban is téma lett. Gelencsér József kórházi főigazgatót és Molnár László megyei főorvost is megnyerte az ügynek. A főigazgatóval együtt küldték ki őt Moszkvába és Leningrádba, hogy hozzanak onnan is tapasztalatokat, de ott nem voltak műtőblokkok, még nem is hallottak ilyenről. A higiénés viszonyokról képet ad, hogy a moszkvai kórház igazgatója Pravdába csomagolt szalonnát evett az íróasztalán...

A szombathelyi kórház 1929-ben épült (85 éves most). Rekonstrukciós tervébe bevették a műtőblokk építését, és 1979-ben, az 50. évfordulón át is adták. Az akkori körülmények között korszerű volt az ország első központi műtőblokkja. Első vezetője dr. Széll Kálmán lett, aki nyugdíjba vonulásáig, 1991-ig állt a műtőblokk élén, amely országosan is modell lett, ma már minden kórházban van. Itt írták az első szervezeti és működési szabályzatot. Ide jártak más kórházakból tanulmányozni a működését. Mert ez nemcsak építészeti és szervezési kérdés volt, hanem mentalitásbeli váltást is igényelt. Az is kellett, hogy ne akarjon mindenki főnök lenni, hanem az orvosok fogadják el egymást egyenrangú partnernek. Gelencsér József igazgató, Torma Zsuzsa higiénikus főorvos és dr. Széll Kálmán hárman írtak egy cikket az Egészségügyi Gazdasági Szemlében és a Magyar Sebészet című folyóiratban a műtőblokk tapasztalatairól. Ezután a szombathelyi kórházban nem győzték fogadni a látogatókat. Minden héten jött egy vendégorvos vagy egy vendégtervező, hogy tanulmányozza a műtőblokkot.

- Szabolcs Zoltán már nem élt, amikor a műtőblokkot elkezdték tervezni. Tragikus balesetben hunyt el viszonylag fiatalon, 62 éves korában. Olyan zseniális elme volt, amilyen csak minden száz évben születik. Méltó, hogy róla nevezték el a felújított műtőblokkot. Ő alapította a korszerű sebészetet Szombathelyen.

Örülök, hogy a tanítványa voltam - így mutatott be engem: a bal kezem - , és annak is, hogy ráállított engem az aneszteziológiára. Elfogadtam tőle, kihívás volt számomra. Magyarországon ez egy nem létező szakma volt akkor, missziót jelentett nekem. A műtőblokk megvalósulása annak köszönhető, hogy Szabolcs Zoltán minden új dologban partner volt.