mit tehetünk?

2020.02.02. 11:30

Az iskolai erőszak nem játék – Aki először ütött, az a bűnös

Sokféle formát ölthet és nem csak diák és diák között jelenhet meg az iskolai erőszak. A kortárs erőszak egyrészt fizikai atrocitásokat, bántalmazásokat jelent, másrészt kiközösítést, csúfolást, becsmérlést, arról nem is beszélve, hogy manapság a fiatalok sokszor az online térben élik ki agressziójukat. Folyamatos szülő-pedagógus párbeszéddel, odafigyeléssel és önvédelmi ismeretekkel visszaszorítható az erőszak. Az utóbbit jártuk körbe.

Tóth Kata

Szabolcs Gergő hatéves és idősebb gyerekekkel dolgozik

Fotó: Szendi Péter

Ha egy gyermek viselkedése, magatartása, személyisége megváltozik, az jó eséllyel azt mutatja, hogy valamilyen trauma érte. Nem feltétlenül iskolai bántalmazás, de ha mégis, az egyáltalán nem természetes része az iskolai életnek – hívják fel a figyelmet a szakemberek.

Dr. Gyurkó Szilvia ismert gyermekjogi aktivista az iskolai zaklatás lehetséges jeleit az alábbiakban foglalja össze: ha a gyermekünk rendszeresen sérülésekkel tér haza az iskolából, és nincs elfogadható magyarázata arra, hogyan szerezte azokat; ha rendszeresen baleset éri, vagy gyakran esik kár a ruházatában, iskolai felszerelésében, veszíti el a dolgait, az jele lehet az iskolai zaklatásnak.

Több fajtája van a zaklatásnak

Ugyanígy, ha az önbizalma csökken, a korábbi magabiztossága szertefoszlik, ha kihagyja az ebédeket az iskolában, és gyakran éhesen megy haza, sokszor panaszkodik arra, hogy fáj a feje, a hasa. Vagy éppen éjszakánként felébred, ha szorong, és nagyon nem akar iskolába menni, esetleg maga is erőszakossá válik a testvérével vagy kisebb gyerekekkel, vagy saját magának is okoz fájdalmat, lekicsinylően nyilatkozik magáról, az ugyancsak a bántalmazás tünete lehet.

Online is előfordulhatnak atrocitások, amelyek mégis az iskolához kötődnek (például, ha egy gyereket kiközösítenek az online iskolai vagy osztálycsoportokból). Ilyenkor a jogász szerint annak, akit bántanak jellemzően megváltozik a viszonya az online jelenléthez, passzívabb lesz.

Ha már zaklatás áldozata lett egy gyerek, jó esetben mer és tud is beszélni arról, hogy mi történt vele. Kérdeznünk kell, ha magától nem hozza szóba, sokat és őszintén beszélgetni arról, hogyan telt a napja, mi történt vele az iskolában, hogy érzi magát, mi az oka a feszültségének.

Jobb megelőzni, mint kezelni

Még jobb az iskolai erőszakot megelőzni: ehhez elengedhetetlen a szülők és a pedagógusok közti folyamatos kommunikáció, és nem árt, ha egy gyereknek vannak önvédelmi ismeretei.

Kovács Ildikó önvédelmi szakértő tapasztalata az, hogy a gyerekek sok esetben nem mernek szólni, ha bántás éri őket, a viselkedésük megváltozása azonban beszédes lehet.

– A nyitott gyerekből zárkózott lesz, az alapvetően is introvertált iskolás pedig dühkitörésekkel jelezhet. Tipikus az is, hogy megborul a nyugodt alvása: éjszaka felriad, álmában sír, kisiskolás esetében pedig akár be is pisilhet – teszi hozzá a szakértő, aki úgy véli, ennek oka az, hogy a gyermekek a napközben őket ért traumákat éjszaka dolgozzák fel.

A bántalmazások következményei nappal is egyértelműek: előjön a dadogás, tikkel, rágja a körmét, vagy tépkedi a haját. Nemcsak szülő-gyermek kommunikációra van szükség az iskolai erőszak megfékezéséhez, hanem a pedagógusokkal való együttműködés is éppen olyan fontos. A szakértő szerint érdemes egyeztetni a tanárokkal, tanítókkal arról, hogyan telik a gyermekünk a napja az iskolában, kikkel játszik mostanában. Ha egy korábbi barátság megromlik, tájékozódjunk róla, mi lehetett ennek az oka. Ha a gyermekünk mindig a társaság középpontja volt, mi az oka, hogy mostanában inkább egyedül játszik. A meglévő információk alapján aztán dönthetünk arról, hogy a beszélgetések elegendők-e a gyermek számára, vagy érdemesnek tartjuk az alapvető önvédelmi ismeretek elsajátítását is, ami mindig játékos formában, szerepjátékok segítségével történik.

Szabolcs Gergő hatéves és idősebb gyerekekkel dolgozik
Fotó: Szendi Péter

– Az önvédelmi oktatás hasznos lehet bárki számára, de a legjobb választás, ha egy gyerekről pontosan tudható, hogy könnyen célponttá válik. Fontos, hogy a fizikai erőszakkal szemben meg tudja védeni magát, ehhez mentális felkészítés is kell, az utóbbi talán még hangsúlyosabb. Aki önvédelmi sportot űz, az rendszeresen rákényszerül arra, hogy végigcsináljon egy mozdulatsort, a mozdulatokat harmonikusan gyakorolja úgy, hogy közben kizárja a külvilágot. A legjobbat kell nyújtania, fejlődik a jelleme, közben a saját testrészeit, főleg a végtagjait használja fegyverként – bocsátja előre Szabolcs Gergely vasvári karateedző.

A tapasztalata szerint sokszor úgy sodródnak bele a gyerekek a konfliktusba, hogy éri őket egy támadás, ami lehet, hogy még csak egy beszólás vagy lökés, erre reagálnak. Kérdés – és ez szituációfüggő –, hogy kell-e reagálni egyáltalán.

Létezik megoldás

– Az egyik megoldás, hogy nagyon határozottan, egyértelműen válaszolnak, a másik, ha fel sem veszik a hozzájuk intézett mondatokat. A helyes cselekvéshez bízni kell az ösztöneikben, felismerni a konfliktust és azt is, ha a konfliktusból már nem lehet kijönni fizikai cselekvés nélkül. Van az a helyzet, amikor már nem szabad megvárni, hogy ők legyenek a célpontjai az első pofonnak. (Ám az erre adott tipikus iskolai reakcióval is számolni kell: aki először ütött, az a bűnös.) El kell sajátítaniuk, hogyan tolják el maguktól a támadójukat, gyakorolni a fizikai távolságtartást, azt, hogyan maradjanak a pofon hatókörén kívül, és meg kell tanulniuk néhány védekező technikát is, a kézfogásokból, karfogásokból, lefogásokból való szabadulást. Kérdés az is, hogy mi a cél az önvédelemmel. Az, hogy nyerjen valaki, vagy hogy kikerüljön egy szituációból. Ha a második, az áldozattal jár, az ego áldozatával – mondja Szabolcs Gergely. Igazat adni a másiknak, meghallgatni a másikat, feloldani a feszültséget – az ehhez szükséges testi és lelki felkészülés is zajlik az edzésen. Például azzal, hogy imitálnak ilyen beszélgetéseket, szituációs gyakorlatokat végeznek.

Az oktató szerint ideális az, ha a gyermek nem is kerül ilyen szituációba, mert idejekorán felismeri a helyzetet, és kilép belőle. Vagy ha benne marad, akkor meg tudja védeni magát a fizikai támadástól, és ki tud kerülni belőle anélkül, hogy visszatámadna. Ehhez erős énkép és lélek kell, ami persze nem csak az önvédelmi edzéseken alakul ki, mégis előnnyel indul az, aki részt vesz ilyen oktatáson.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!