Bemutatták a madáratlaszt, amiben Vas megyeiek is közreműködtek

Október első napjaiban az Agrárminisztérium Kupolatermében mutatták be a szakközönségnek a Magyarország madáratlasza című könyvet. A hazai madártanban és természetvédelemben mérföldkőnek számító kötet megalapozásához több mint 1600 felmérő tízévnyi munkája kellett. A könyv összeállításán 64 szerző, 15 lektor és hat szerkesztő dolgozott, 61 fotós képeit használták fel. Az atlasz alapját képező felmérésekben 24 Vas megyei madarász is részt vett. Dr. Gyurácz József, az ELTE SEK főiskolai tanára, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Vas Megyei Helyi Csoportjának elnöke szerzőként 46 faj fejezetét jegyzi, de dr. Kóta Andrással, a helyi csoport titkárával lektorként is közreműködtek a kötet létrejöttében. A 800 oldalas kötet az Agrárminisztérium és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közös kiadása.

Magyarországon ilyen átfogó, összetett munka, ami a költési időszakra is vonatkozik, állományváltozási trendeket is tartalmaz és regionálisan a mennyiségi viszonyokat is tükrözi, most jelent meg először. A kötet 1700 térképes ábrát és grafikont, 150 fotót tartalmaz. Könyvesbolti forgalomba nem kerül, de interneten lapozható formában elérhető. Ezt már dr. Gyurácz Józseftől tudtuk meg, akit dr. Kóta Andrással együtt a kötet bemutatására kértünk.

Kóta Andrástól megtudtuk, hogy a magyar madáratlaszhoz, 10x10 kilométeres négyzetekre kellett előfordulási és fészkelési valószínűségi adatokat gyűjteni. Ilyen mennyiségű adatsor még sohasem állt rendelkezésre. – Az atlasz két nagy felmérő program, a Mindennapi madaraink monitoringja, és a Madáratlasz program adataira épült – tájékoztatott Gyurácz József. – Az MME Vas Megyei Helyi Csoport tagjai közül 24-en vettek részt a munkában. A Madáratlasz programnak Kóta András volt a területi koordinátora. Meg kell említeni Kőszeg környékéről Illés Pétert és Harsányi Krisztiánt, Sárvár környékéről Tóth Kornélt, Celldömölk térségéből Somogyi Csabát, ezenkívül Takács Árpádot és Heincz Miklóst. Gyurácz József 46 madár fejezetét jegyzi szerzőként illetve társszerzőként. Ezek többnyire Vas megyére jellemző fajok, mint például a kék cinege, a csuszka, a fakúszfajok, a barátposzáta, a cigánycsuk, a hantmadár, sárgafejű és tüzesfejű királyka, nádiposzáta-fajok és tücsökmadarak.

Kóta András elmondta, hogy nagy értéke a kötetnek, hogy az állományváltozásokat tematikus térképeken ábrázolja. Ezekből is látszik, hogy a mezőgazdasági területekhez kötődő fajok egyedszáma erősen csökkent az elmúlt húsz évben. A szombathelyiek meghatározó élménye, hogy sok a vetési varjú. A madáratlaszból kiderül, hogy ha az egész megyét nézzük, szinte ritka madár, és a Dunántúlon fészkelő és telelő állomány is csökken.

Kiemelt képünkön: Kóta András és Gyurácz József a 800 oldalas kötetet mutatja