Bormustra: sági, kissomlyói és somlói kikelet

Nagy-Somló a területe alapján a legkisebb borvidékünk. Ugyanakkor kicsinysége ellenére a hírneve egykor annál nagyobb volt. A somlói fehérborok már a középkorban is Európa-szerte ismertek voltak, gyógyborként még svájci patikákba is szállították. Elsősorban kolera, epe- és vesekő ellen, gyomorsav-problémákra tartották gyógyító erejűnek. Mária Terézia is hitt a somlói borok erejében, és abban a mondában, mely szerint ki a nászéjszakáján somlói bort iszik, annak fia születik. Az uralkodó ezért el is rendelte: az ifjú Habsburg főhercegek nászéjszakájukon fogyasszanak el egy pohár somlait a Habsburg-ház férfiágának fenntartása érdekében. A tipikusan fehérboros vidék jelenleg is kiemelt fajtái: Furmint, Hárslevelű és Olaszrizling, s a hungarikumnak számító Juhfark, mely a szőlő alakjáról kapta nevét. A dolog vasi vonatkozása, hogy ennek a borvidéknek a része a Ság hegy és a Kis-Somlyó is.

A borvidék ismertsége, vagy még inkább elsimerése azonban még napjainkban is jócskán elmarad attól, amit nedűje alapján megérdemelne. Pedig termelők sora munkálkodik olyan borok előállításán, amelyek hozzájárulhatnak a régi hírnév visszaállításához. A jó bornak is kell cégér, ezt ismerte fel a helyi termelőkből álló Somlói Tavasz Egyesület, amely az idén immáron harmadik alkalommal rendezte meg évjárat-bemutatóját Budapesten, a Festetics-palotában.

Nem is eredménytelenül. A növekvő érdeklődést jól mutatja, hogy a szervezők mintegy kétszázötven meghívottra, illetve vendégre számítottak, ám vagy kétszer ennyi szakember, illetve borbarát volt kíváncsi a 2008-as somlói borokra.

Az évjárat-bemutató attól is különleges volt, hogy a borok egy részét a későbbiekben már nem lehet megkóstolni, hiszen új életet élnek majd egy házasításban. A tizenkét borász, köztük a Ság hegyi Dénes Tibor asztalánál, így egy kicsit a műhelymunkába is bepillanthattak a borkedvelők.

A korábbi somlói évjáratbemutatókon kizárólag a rendező Somlói Tavasz Egyesülethez tartozó borászatok vettek részt, tudtuk meg Baráth Sándortól, az egyesület elnökétől, a Kreinbacher Birtok igazgatójától. Az eddigi sikereken felbuzdulva döntöttek úgy, hogy az idén minden palackozó somlói termelőt meghívnak a kiállítók közé, akik közül szinte valamennyien elfogadták ezt a meghívást. A szakember elmondta, rá kellett jönniük arra, hogy közösek az érdekeik a somlói bor presztízsének visszaállításában. Ez pedig csak az érintettek összefogásával valósítható meg. Ez akkor is igaz, ha a termelők némely területen konkurensei is egymásnak. Ebben a helyzetben azonban külön kell választani a közösségi marketinget az egyes borászatok közötti piaci versenytől.

Baráth Sándor elmondta, a legszebb reményeiket is felülmúlta az idei érdeklődés, s kedvezőek a visszajelzések is. Az évjárat-bemutatón a sági borászokat Dénes Tibor képviselte az évjáratkóstolón - osztatlan sikerrel. Baráth Sándor reményei szerint az ő példája lökést adhat azoknak, akik Ság hegyen, illetve Kis-somlyón szeretnének jó bort készíteni.

A fővárosi rendezvény folytatása már a Somló-hegyen a Somlói Tavasz Fesztivál lesz. Május 9-10-én a somlói borászok egy-egy más borvidékről érkező vendégborásszal együtt kínálják majd boraikat.

A szervezők szándékaik szerint lehetőséget kívántak teremteni a teljes borvidék bemutatkozásához, mondta a borbemutató után Dénes Tibor Ság hegyi borász. Tapasztalatai szerint a vendégek szívesen fogadták a hordómintákat, de legalább olyan, ha nem nagyobb érdeklődéssel fordultak az évjáratos borok felé. A bemutató jelleggel asztalra tett címkézett palackok a kóstolási kérések kereszttüzébe kerülve igen gyorsan kiürültek. Akik későn érkeztek, azok bizony lemaradtak. Ám azok, akik pótolni szeretnék az elmulasztottakat, azok azt a Ság hegyen a pincében megtehetik. Dénes Tibornak jól esett az a roham, amivel a kóstolók - a lelkes borrajongóktól kezdve az új dolgokra fogékony kereskedőkön át a profi borászokig - nekik estek.

A borász azt azonban sajnálja, hogy bár a Nagy-Somlói Borvidéket három tanúhegy alkotja, az eseményen a Somló mellett csak a Ság hegy képviseltette magát. Úgy gondolja, jó lett volna, ha további, a régióban ismert sági és kis-somlyói palackozott borokat előállító pincék boraiból is kóstolhattak volna a vendégek. Ez még teljesebb képet adhatott volna a Nagy-Somlói Borvidék piacképes termékeiről.

Nagy sikere volt a Dénes Hegybirtok szakmai körökben már a korábbi évekről ismert, négy fehérbort ötvöző, reduktív technológiával készített cuvée-jének. Ez a bor már évek óta a hírvivője a legújabb évjáratnak, a könnyed nyári esték kiváló beszélgetős bora.

Az évjáratkóstolón Dénes Tibor két tanulmánnyal is meglepte a vendégeket. Az egyik a Ság hegy déli lejtőjén termett Syrah (vagy Shiraz) szőlőből készített száraz vörösbor. Ez a szőlőfajta kifejezetten kedveli a köves talajokat, mint amilyen a Ság hegyi is. A vulkanikus bazalton képződött termőtalajok gazdag ásványossága sajátos jegyekkel ruházza fel ezt a világfajtát, amitől egyedivé, különlegessé válik. A sági hordóminta ehhez ígéretes alapot ad. A Kreinbacher Birtok Somló-hegyi 2006. évi Syrah-ja pedig már bizonyság is. Ez egyben cáfolva azt a vélekedést, hogy a Nagy-Somló Borvidék csak a fehérborok hazája lenne. A másik újdonság Dénes Tibor elmondása szerint részben az égieknek köszönhető. 2008 őszén éppen az első néhány fürtöt termette az új telepítésű Furmint szőlő. Ekkor a Ság hegyi mikroklímának és a széllel megérkező Botrytis cinerea gomba spóráinak köszönhetően elindult a szőlő töppedése és aszúsodása. Ezért a Tokaj-hegyalján szokásos aszútechnológiával dolgozták fel az alapanyagot. A külön szüretelt aszúszemeket feltárás után a Furmint saját, már erjedésnek indult mustjában áztatták 72 órán keresztül, majd kipréselték - avatott be bennünket a borkészítés rejtelmeibe a borász. A bor alkoholtartalma folyamatos mérés mellett január közepére viszonylag gyorsan elérte a 11-12 fokot, de ekkor az erjedés még nem állt le, a természet erői tovább munkálkodtak. Így az eredmény egy magas alkohol- és maradék cukor tartalmú édes Furmint bor lett, amely az üvegballonból az erjedés végén szinte azonnal palackokba került. Így a bor kategóriáját tekintve édes bornak minősül. Ahhoz, hogy aszú legyen belőle, minimum kétéves fahordós érlelésre lett volna szükség, valamint arra, hogy az Országos Borminősítő Bizottság is engedélyezze az aszú név használatát. Akik azonban megkóstolták, így is nagyon kedvezően nyilatkoztak a borról.

- A Dénes Hegybirtok 2005. évi piacra lépése óta még nem volt ilyen érdeklődésben részem - összegezte az évjárat-bemutató tapasztalatait Dénes Tibor. Ez a figyelem különösen jólesett neki, s a fiatal borászt megerősítette abban, hogy jó irányba haladnak, egyúttal azonban rávilágított a még fejlesztendő területekre. Ez a fajta elismerés új erőt adott neki a jelenlegi nehéz piaci és gazdasági körülmények között további feladatok végrehajtásához, terveik megvalósításához.