Mesélő házak

2020.11.14. 13:00

Cicelle összekapcsol – Töttösön székelt a „nemes takács céh” atyamestere

„Töttösön csak szőttek és ittak” – tartja a régi mondás, amely arra emlékeztet, hogy Nemestöttös falut régen jórészt takácsok lakták.

Feiszt György

Szent Cecília templomában nyaranta koncerteket is rendeznek

Fotó: Szendi Péter

Itt székelt a „nemes takács céh” atyamestere. Messze földről ide jártak tudásukról, kézügyességükről számot adni, felszabadulni a mesterlegények, azután ha a vizsga sikerült, volt nagy dínomdánom. A falu öt kocsmája esténként tele volt mulatozókkal. Aztán a kézi szőttest kiszorította a gyári kelme.

Elfogytak a takácsműhelyek, csak egy kocsma maradt és a falu is egyre kisebb lett. Olyannyira, hogy a vármegye a Gutaházával való egyesítést határozta el. A töttösiek ezt nagyon nem akarták, tiltakoztak ellene minden fórumon, mégis megtörtént az összevonás. A „nemszeretem” dologban a legjobban az fájt, hogy az új település neve Gutatöttös lett. Ez a közigazgatási döntés olyannyira el nem múló sérelemnek bizonyult, hogy fél évszázad múltán, a rendszerváltozást követően az egyik első kezdeményezés volt a két falu különválásáról döntő népszavazás.

Szent Cecília templomában nyaranta koncerteket is rendeznek
Fotó: Szendi Péter

Ám a Belügyminisztérium, akárcsak 1942-ben, „a jogi feltételek hiányára” hivatkozva a népszavazás eredményét felülírva a különválást nem engedélyezte, és csak ahhoz járult hozzá, hogy a község neve Rábatöttösre változzék. Ha voltak is konfliktusok Gutaháza és Rábatöttös lakói között, egy dologban mindig egyetértettek. A falvak plébániatemploma évszázadok óta a Cicelle volt. A templomot egy 1314-ben kelt oklevél említi először, de a műemléki kutatás során előkerültek az Árpád-korban készült román stílusú építési elemek, a párkánydíszek, a résablakok és a déli kapu.

A Szent Cecília tiszteletére szentelt kis templomot kegyurai – a Rumi, az Egervári és a Sennyei család – többször bővítették. A templom mai formája az 1774–75-ös átépítés eredménye. A leglátványosabb elem a templom kifestése. Stefan Dorfmeister a templomfreskók tervezésekor bravúrosan alkalmazta a kor kedvelt módszerét, a „látszatarchitektúrát”. Nemcsak Szent Cecília legendáját, hanem Gutaháza és Töttös korabeli házait, valamint a zsennyei kastélyt is megfestette.

Csaknem két évtizede a Cicelle Aranyháromszög Kulturális Napok rendezői invitálják a közönséget erre a vidékre. Szent Cecília templomában minden augusztusban neves együttesek tartanak koncertet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!