Derkovits Gyula lemeztelenített művészete: az autodidakta zseni

Különböző politikai időszakok ilyen-olyan ideológiai köntösöket adtak rá. Derkovits úgy vonult át a 20. századon, hogy végig vitatták, hol a művészetét, hol a nézeteit. Úgy lépett a harmadik évezredbe, hogy már szinte senki nem is tudja, ki volt, csak azért nem névtelen nálunk, mert szülővárosában, Szombathelyen lakótelep, közintézmények őrizték meg a nevét. Úgy söpörte ki őt is a rendszerváltás a köztudatból, mint a végképp eltörölni való múlt egy darabját. Ha eltekintünk az ideológiai megközelítésektől, hogy látják a művészettörténészek a festészetét? Miért lehet ma szeretni őt?

- Egyfajta független festészet az övé. A nonkonformizmus mindvégig jellemezte a személyiségét és a művészetét, amelyre nagy befolyással nem tudott lenni senki. Habár korai korszakával Kernstock Károlyt, késői korszakával Szőnyi Istvánt szokták összefüggésbe hozni - mondja dr. Gálig Zoltán. - Én azt látom benne, hogy olyan festői és grafikai megoldásokat alkalmazott, melyeken látszik a figyelem, a műgond, a gondolkodás. A színek olyan használata, ami a zenei harmóniákra emlékeztet. Némelyik képén már nem is fontos, hogy mit ábrázol, mert a nonfiguratív festészet felé hajlik.

Dr. Zsámbéki Monika az árkádiás korszakára hívja fel a figyelmet: a 20-as években, saját időszakából kiszakadva, az első világháború utáni zűrzavarban egyfajta elvágyódást jelentett, és nem csak őt jellemezte a nyugalom iránti vágy. Árkádia egy idilli világ szimbóluma. A bejárattal szemben látható nagy festmények, például a Fürdőzők 1920-ból ennek egyik megnyilvánulása.

Ha végigsétálunk a kiállításon, meglepő, az erotikán is túlmutató képekre is bukkanunk. Gálig Zoltántól megtudjuk, hogy ezek egy pornográf album lapjai, több ilyen kép is van a képtár birtokában, de csak azokat tették ki, amik szalonképesek. Dombai Viktória, Derkovits felesége azt írta könyvében, hogy a pornográf rajzok megrendelésre készültek. Molnos Péter új monográfiájában az szerepel, hogy önkéntesen is rajzolt ilyeneket.

Tóth Csaba festőművész erről a témáról is beszélt virágnyelven a megnyitón. Először kapnak itt nyilvánosságot a pornográf képek. De az életmű megítélését ez nem változtatja meg. Tóth Csaba azt mesélte, hogy egyszer készített Bartha Lászlóval egy hatórás interjút, amelyben az idős festőművész elmondta: egyszer látta Derkovits Gyulát, aktmodell volt. A 20-as, 30-as években lehetett. Nagyon vékony, csontos, szomorú, szikár alkata volt. Tudjuk, hogy a felesége is modellkedett, de ő is eljárt aktmodellnek. Kínos lehetett számára, mert a Derkovits már akkor is egy jó név volt.

- A kiállításon egy meztelenre vetkőztetett Derkovitsot láthatunk. A cenzúrázatlan teljes életművet - mondta Tóth Csaba. - Autodidakta művész volt, nem végzett akadémiát, mint a legnagyobbak, például Cezanne, Csontváry. A tehetség és a mondandó egy olyan sínpár, amely a végtelenben találkozik. Derkovits nem volt egy együléses látványelvű festő; a világból, az életből indult ki. Emiatt tudott kiemelkedni: komplex világlátásával, társadalomismeretével. Nem véletlenül hamisították Derkovitsot. (A tárlaton több hamisítvány is látható; aki megtalálja, melyik a hamis az igaziak között, jutalmat kap.)

- A szakirodalom 1919-től, a Kernstock iskolától 15 évre, a festő haláláig határozza meg az életművet. Derkovits képein minden mozgásban van és kibillentett, nincs semmi statikus. Magyarországon ennek nincs párja, még Európában is ritka. A kizökkent világot ábrázolja, a síkokat tördeli és szabdalja; ez egyfajta meghasonlás kifejezése. A montázstechnika egyedi változatát használja. Bernáth Aurél látta meg először, hogy Derkovits Gyula hova való, ő méri először egyetemes mércével - fogalmazott Tóth Csaba, aki a Derkovits megítélésével kapcsolatos szemléletváltás szükségszerűségét is megfogalmazta. 1990 után másképp kell néznünk egy olyan sorsra, egy olyan életútra, amely a szocializmussal azonosult. Kényes kérdés, mert olyan utópiáról van szó, ami a történelem legvéresebb utópiája volt. Utólag látjuk: téves eszme volt, és súlyos kudarcot vallott ez az utópia, de az életmű értelmét nem rántja magával.

A képtári kiállításon szerepel Molnos Péter új monográfiája is. A címe: Derkovits - Szemben a világgal . A művészettörténész az elmúlt évtizedek előítéleteitől mentesen tárgyalja a festő sorsát és életét. A proletár-predesztináció mellé egy új középpontot jelöl ki: a művész determináló jellemét. Gondolkodásának fő szempontja az esztétikai-művészeti kontextus szem előtt tartása. Konkrét hatásokról, meghatározó műélményekről ír. Az album gazdag illusztrációs anyagot, számos dokumentumfotót és több mint 160 színes reprodukciót tartalmaz.