Egy arc az ATV-től - Kálmán Olga közbeszól, sőt köteles is megtenni ezt

Nem habozott, amikor szombathelyi vendéglátóegységbe invitáltuk: nyomban a Gödör vendéglőt, a Haspártiak éttermét választotta. Évtizednyi ideig élt a vasi megyeszékhelyen, s nem kevésszer múlatta itt kellemesen az időt.

Gusztálja az étlapot.

Olgi ugyanolyan gyönyörű, mint a kilencvenes évek közepén, nyugtázzuk összesúgva fotós kollégámmal. Meghallja. - De aranyosak vagytok! -, mosolyodik el. (Őszintétlen lenne, ha diskurzusunkat nem tegeződve folytatnánk, hiszen kollégák vagyunk.)

- Biztos azért, mert jól érzem magam a bőrömben. Ha belülről megvan a harmónia, az összhang, akkor az kifelé is tükröződik.

Választ: húslevest gazdagon. Böngészi a szárnyasételek listáját is, egyszer csak nevetve olvassa: - Csibe futóműve kirántva... De jó! Ámbár nem ezt kérek. Hanem inkább... Megvan! Fatányéros á la Gödör. Bár tetszik a Füstös szűz is (más néven kormos apáca); azt inkább máskor. Édességet, azt köszönöm szépen, de nem... Vagy mégis! Túrógombócot pirított zsemlemorzsával, tejföllel, és porcukorral behavazva.

Maximálisan megbízom Olgi ízlésében, ezért én is ugyanezeket kérem.

S már nincs mese: kezdődhet a szellemi lakmározás is.

- Kifejezetten földrajzi helyhez kötődött a pályaválasztásom. Szegeden és Szombathelyen indult annak idején magyar nyelv és irodalom-népművelés szak. A Tisza-parti város szóba sem jöhetett, mert én már akkor imádtam Szombathelyt, amikor nem is laktam itt. A szerelmem mit sem kopott főiskolásként, s a később - családilag - eltöltött hat év alatt sem. S igazából itt kezdtem el a pályát. Rendesen meg lettem mérgezve - a szó legjobb értelmében - a televíziózással a szombathelyi stúdió jóvoltából, ahova főiskolásként is bejártam, úgy is mint videó-speckolos. Mentem forgatásokra, figyeltem, ki hogyan kérdez, miként forog a kamera... Akkor még csak alkalmilag dolgozott be a stúdió a Magyar Televíziónak. A hangomnak köszönhetően egy-egy külföldi film narrátora is lehettem.

Korábban pedig amatőr színésznek készültél, vetem közbe alig titkolt kajánsággal. Föl is horkan rendesen: Mi az, hogy amatőrnek? Profinak! , göcög nagyot. Ki akar amatőr lenni? Te amatőr újságíró akartál lenni? - vág vissza. Jó, hogy nem azt kérdezed, miért lettem amatőr tévés? Összenevetünk.

- Igen, színésznő akartam lenni. A gimnáziumban sokkal több időt töltöttem el a színjátszással, mint bármi mással. Az életem volt. Felvételiztem is a színművészetire. Az első rostán, úgy, ahogy kell, ki is potytyantam. Mert hát egy tizennyolc évesnek mi keresnivalója is van ott? Semmi. Nincs élettapasztalata. Szóval azután jöttek a földrajzi szempontok...

Idővel következett a profivá válás (tényleg), de akkor már az említett tévés műhely az MTV regionális stúdiójaként működött, Pehi László vezetésével, aki Olgit - Monoron eltöltött kevéske idő elteltével - hívta vissza.

S aztán olyan téli naphoz érünk, amikor is rendkívül erőszakos hidegfront söpört végig a régión, hófúvással megspékelve. A sorsa el is dőlt.

A Híradó főszerkesztőjének az az ötlete támadt, hogy jelentkezzenek be a vidéki stúdiók, mondják el a tudósítók, hol mi történt. Egyeztettük a témákat, a sorrendet is megbeszéltük, aztán az élő adásban valaki a láncolatot elrontotta; másról beszélt, mint ahogyan korábban megállapodtunk. Onnantól kezdve borult minden, nagy zavar támadt. Mire hozzám ért a kör, addigra már láttam, vége az egyeztetett rendszernek, s aztán valahogyan elkezdtem beszélni, mindenről, amiről kellett... Ez nagyon megtetszett a főszerkesztőnek; másnap telefonált, hogy no, akkor lehetne Híradót vezetni.

- Sokáig vezettem a Híradót, riportokat készítettem, szerkesztettem is. Azt gondoltam, hogy ez a szakma csúcsa, s én örök életemben híradózni fogok. S aztán egyszer csak felkértek a Hét című műsor vezetésére; beugrásra. Hát, majréztam is rendesen. Hiszen már nem a magam által megírt szövegeket és híreket kellett fölolvasni, hanem emberekkel kellett beszélgetnem. És, hála istennek, megoldottam a feladatot viszonylag jól. A nézettségi adatok azt mutatták, hogy igen jól. Föl kellett fognom azt, hogy attól valaki még nem tévés személyiség, hogy megírja a kis napi híranyagokhoz a felkonferálandó szöveget, és okosan, ügyesen elmondja. Hanem attól, hogy a súdióban ott ül veled szemben egy ember, és azzal úgy tudsz beszélgetni, hogy az mások számára is érdekes.

Kezdünk igazán belefeledkezni az evésbe is...

S amiként említeni szoktad - gombolyítom tovább a beszéd fonalát -, te (is) úgy teszed föl a kérdéseidet, mintha a néző kérdezne.

- Ez a lényeg. Hiszen emben ilyen szempontból. Utána reggeli műsort vezettem napi három órában, számtalan vendéggel beszélgettem. És akkor ez úgy szépen kialakult.

Bármennyire boldogságkiváltóak is most a finom gödörízek, azért azt az időszakot sem hagyhatjuk említés nélkül, amikor Olginak a napi betevő falatra is csak alig-alig futotta. Miután jó néhány kollégájával együtt otthagyta a királyi tévét, mert bizonyos politikai erők - amelyek ma már (szerencsére) a süllyesztőben poshadnak - olyan gyalázatos módon rondítottak bele a szakmába, hogy ahhoz jóérzésű, hivatástudattal megáldott zsurnaliszták már nem adhatták, és nem is adták a nevüket.

- Előfordult, hogy egy huncut vasunk sem volt. Végül Luca perselyében megtaláltuk a zsebpénzét, kilencszáz forintot. Latolgattunk: hárman ennyiből nem lakunk jól. De arra elég volt, hogy valamicske benzint tankoljunk a kocsiba, s elérjünk Monorra, anyukámékhoz, akik aztán jól fölpakoltak bennünket. A férjem pedig egyszer végre megkapta az útiköltség-térítését két ötezres címletben. Az egyikből tankoltunk, de közben a másik valahogyan leesett az aszfaltra. Fizetés után kiérve látom, hogy valaki fölkapja, gyorsan beül a kocsijába, és eltűnik vele. A volán mögött kitört belőlem a zokogás. De hát mindenkinek vannak, lehetnek ilyen korszakai az életében.

Éppen itt az ideje, hogy jöjjön a következő fogás: kis nass.

Éppen itt az ideje, hogy jöjjön a következő fogás: kis nass.

Utóbb édesedett persze Olgi élete is. Hívták a Rádió Bridge-hez, majd az InfoRádióhoz szerkesztő-műsorvezetőnek. 2003-ban került az ATV-hez; a közéleti műsorok főszerkesztője. A mostanában minden hétköznap este jelentkező Egyenes beszéd című műsor házigazdája.

Utóbb édesedett persze Olgi élete is. Hívták a Rádió Bridge-hez, majd az InfoRádióhoz szerkesztő-műsorvezetőnek. 2003-ban került az ATV-hez; a közéleti műsorok főszerkesztője. A mostanában minden hétköznap este jelentkező Egyenes beszéd című műsor házigazdája.

Dicsérem: - tegnap megnéztelek, klasszul csináltad.

Dicsérem: - tegnap megnéztelek, klasszul csináltad.

Rossz a felütés: - tegnap is! -, kacag egyet. - No, komolyra fordítva: nem tudok belefáradni. Mert mindig másra kell készülnöm, mindig másra kell koncentrálni.

Rossz a felütés: - tegnap is! -, kacag egyet. - No, komolyra fordítva: nem tudok belefáradni. Mert mindig másra kell készülnöm, mindig másra kell koncentrálni.

Ismét közbevetem, hogy szerintem például egy napilap akkor jó, ha (bocsánat a képzavarért!) a történések pulzusán tartja a kezét ; ugyanez megvalósul az ő műsorában is.

Ismét közbevetem, hogy szerintem például egy napilap akkor jó, ha (bocsánat a képzavarért!) a történések pulzusán tartja a kezét ; ugyanez megvalósul az ő műsorában is.

- Mást nem lehet csinálni. Ez egy abszolút isteni dolog. Ha valaki ebben él, akkor le se tudná venni a kezét a pulzusról.

- Mást nem lehet csinálni. Ez egy abszolút isteni dolog. Ha valaki ebben él, akkor le se tudná venni a kezét a pulzusról.

Muszáj nekiszegeznem a kérdést: milyen diagnózist állítana fel az országnak?

Muszáj nekiszegeznem a kérdést: milyen diagnózist állítana fel az országnak?

- Na, nem... Nem vagyok főorvos, még háziorvos sem. (Nevet.) Nyilván magánvéleményem van. De maradjunk a hasonlatodnál: a pulzuson a kezem, és akkor az összes dobbanást érzékeli, meg még hallja is rajtam keresztül a kedves néző; aztán állítsa ő fel a diagnózist. Én ebben maximum segíteni tudok.

- Na, nem... Nem vagyok főorvos, még háziorvos sem. (Nevet.) Nyilván magánvéleményem van. De maradjunk a hasonlatodnál: a pulzuson a kezem, és akkor az összes dobbanást érzékeli, meg még hallja is rajtam keresztül a kedves néző; aztán állítsa ő fel a diagnózist. Én ebben maximum segíteni tudok.

Valójában közvetítők vagyunk, jegyzem meg. Jól gondolod. És még azt sem mondom, hogy egy ilyen hírháttér- műsor vezetőjének óvakodnia kellene attól, hogy a saját véleményét beleszúrja egy beszélgetés közben. Mert az meg akkor nem egy tévés személyiség, hogyha előre kigondolt, megírt kérdéseket sorba-sorba fölrak; azt bármelyikünk meg tudja csinálni. Tehát attól nem zárkózom el, hogy a véleményem benne legyen bizonyos szintig, de nagyon-nagyon fontos, hogy hol az a szint. Tehát én közbeszólhatok, sőt kötelességem is ezt megtenni, hogy én ezt nem így gondolom, ezt nem hiszem el önnek. Nyilván ez már a saját véleményem, de ettől lesz az egész több, mert valószínű, hogy Mari néni, Pista bácsi is úgy érzi, ezt ő sem hiszi el, vagy pedig pont azt érzi, hogy én meg elhittem; na, akkor mit hoz ki a következő kérdéssel az illetőből?

Valójában közvetítők vagyunk, jegyzem meg. Jól gondolod. És még azt sem mondom, hogy egy ilyen hírháttér- műsor vezetőjének óvakodnia kellene attól, hogy a saját véleményét beleszúrja egy beszélgetés közben. Mert az meg akkor nem egy tévés személyiség, hogyha előre kigondolt, megírt kérdéseket sorba-sorba fölrak; azt bármelyikünk meg tudja csinálni. Tehát attól nem zárkózom el, hogy a véleményem benne legyen bizonyos szintig, de nagyon-nagyon fontos, hogy hol az a szint. Tehát én közbeszólhatok, sőt kötelességem is ezt megtenni, hogy én ezt nem így gondolom, ezt nem hiszem el önnek. Nyilván ez már a saját véleményem, de ettől lesz az egész több, mert valószínű, hogy Mari néni, Pista bácsi is úgy érzi, ezt ő sem hiszi el, vagy pedig pont azt érzi, hogy én meg elhittem; na, akkor mit hoz ki a következő kérdéssel az illetőből?

A túrógombócot ásványvízzel öblítjük le.

A túrógombócot ásványvízzel öblítjük le.

A következő téma ennél jóval fajsúlyosabb, de talán az sem fekszi meg a gyomrunkat. Vajon a főnökeivel való kapcsolatában megengedheti-e az egyenes beszédet?

A következő téma ennél jóval fajsúlyosabb, de talán az sem fekszi meg a gyomrunkat. Vajon a főnökeivel való kapcsolatában megengedheti-e az egyenes beszédet?

- Ismernek engem. Az ATV-ben hetedik éve dolgozunk együtt. És ami nekem nagyon nagy kincs: engem hagytak, és hagynak dolgozni. Nyilván megbeszélünk egy csomó dolgot, de hozzám nem érkezett még egyetlenegyszer sem vállalhatatlan kérés, hogy tőle ezt kérdezd meg, vagy őtőle azt ne kérdezd meg. S még valami: akkor érzem jól magam, amíg az tart, ami most van; ugyanúgy kapok a fejemre egy jobboldali érzelmű kedves nézőtől, mint egy baloldali kedves nézőtől: miért bántottam a kedvenc jobboldali, illetve a kedvenc baloldali politikusát? Úgyhogy nyugodtan alszom.

- Ismernek engem. Az ATV-ben hetedik éve dolgozunk együtt. És ami nekem nagyon nagy kincs: engem hagytak, és hagynak dolgozni. Nyilván megbeszélünk egy csomó dolgot, de hozzám nem érkezett még egyetlenegyszer sem vállalhatatlan kérés, hogy tőle ezt kérdezd meg, vagy őtőle azt ne kérdezd meg. S még valami: akkor érzem jól magam, amíg az tart, ami most van; ugyanúgy kapok a fejemre egy jobboldali érzelmű kedves nézőtől, mint egy baloldali kedves nézőtől: miért bántottam a kedvenc jobboldali, illetve a kedvenc baloldali politikusát? Úgyhogy nyugodtan alszom.

A Gödörben még arra kérem Olgit: meséljen a gyerekeiről!

A Gödörben még arra kérem Olgit: meséljen a gyerekeiről!

- Gyönyörűek! Mindaz, amiről eddig beszéltünk, az valahol semmit nem számít. A lányom tizennyolc éves, mindig is szép volt, most meg veszélyesen gyönyörű. A kisfiam kétéves. Eleven, csintalan, ahogy kell egy fiúnak. És ő is gyönyörű. Imádom őket. Reggelente noszogatni kell Lucát, hogy igyekezzen, lekési a HÉV-et. De ő csak ölelgeti, csókolgatja Marcit, aki sok ezer puszit ad neki.

- Gyönyörűek! Mindaz, amiről eddig beszéltünk, az valahol semmit nem számít. A lányom tizennyolc éves, mindig is szép volt, most meg veszélyesen gyönyörű. A kisfiam kétéves. Eleven, csintalan, ahogy kell egy fiúnak. És ő is gyönyörű. Imádom őket. Reggelente noszogatni kell Lucát, hogy igyekezzen, lekési a HÉV-et. De ő csak ölelgeti, csókolgatja Marcit, aki sok ezer puszit ad neki.