Egy ivánci Sigray, aki női ruhában bujkált

Az Ivánc községben ma szociális otthonnak helyet adó kastély a középkori Ajakas-kúria barokk stílusú átalakításával készült. A domboldalban, telepített ősparkban álló, armírozott homlokzatú, egy-emeletes, alagsoros, impozáns főúri lak főkapuja és hátsó homlokzati bejárata felett a Sigray grófok kőcímere látható. A magas lábazaton nyugvó teraszra kétkarú lépcső vezet fel. A kastélykápolna neogótikus kiképzésű bejáratát vaskorlátos lépcsőn közelíthetjük meg. A kastély különös ékessége a volt könyvtárterem halvány rózsaszín oszlopos bejárata és a hasonló színű márvánnyal borított egykori fürdőszoba, amely alatt a szigetelést egybeöntött ólomtálca biztosította. A stukkós mennyezetű szobákat carrarai márványból készült kandallókkal fűtötték. A kastélykápolna egykori oltárát a kastély államosításakor a plébániatemplomba vitték át.

Az ivánci Sigray-kastély egykor a literátorok mulatóhelye volt Fotó: Szendi Péter

A Sigray család egyik nevezetes tagja volt a Martinovics-összeesküvésben részt vevő Sigray Jakab. A jogot végzett, kiválóan festő és zongorázó arisztokrata egy bécsi kertész leányát vette feleségül. A rangon aluli házasság miatt apja kitagadta. A Kőszegi Kerületi Tábla ülnöke, a Reformátorok Társaságának tagja volt. Lelepleződése után a kézre kerítés elől menekülve női ruhában bujkált, majd Iváncra ment, innen Budára indult, de aztán Veszprémben felismerték és letartóztatták. Jakobinus társaival együtt 1795-ben a Vérmezőn fejezték le. A család lassan heverte ki a tragédiát. A kastélyt és az azt övező parkot Jakab öccse, Sigray József örökölte, aki Iváncot a literátorok mulatóhelyévé tette. A tollforgatók a parkot a ház úrnőjéről, Jeszenszky Amáliáról Amália-park -nak nevezték el. A Sigray grófot kedves Maecenasomnak tituláló színműíró, Horváth József Elek Titus Amália ligetében címen egy kötetre való verset szentelt ivánci élményeinek. Az angolkert napjainkban is élvezhető szépségét Berzsenyi Dániel és Dukai Takách Judit lírai költeményekben örökítették meg.