Bibliára alapozva

2021.10.18. 07:00

Évekig épült az Őrség legnagyobb evangélikus temploma

Az őrimagyarósdi evangélikusok 1940 októberében tartották anyaegyházközséggé alakulásuk 100. évfordulóját.

Feiszt György

20210920 Őrimagyarósd Mesélő házak: Őrimagyarósd Evangélikus temploma Fotó: Unger Tamás UT Vas Népe

Fotó: Unger Tamás

Az emlékünnepre a nőegylet áldozatkészségéből kifestették a templomot és felújították az orgonát: pótolták egy teljes sípsorát, amelyet a világháborús rekvirálás idején foglaltak le. Bachát István lelkész ünnepi közgyűlésen ismertette a gyülekezet évszázados múltját. A XVI. század elején Magyarósd földesura, a Darabos család vette fel Luther Márton hitét. A hívek ekkor a szőcei eklézsiába jártak istentiszteletre, amelynek Árpád-kori templomát az evangélikusok 1732-ig, Esterházy László földesúr katolizálásáig használhatták.

A magyarósdi hívek ezt követően nagy ünnepeken a háromnapi járóföldre lévő Nemescsóra, majd – miután a körmendiek visszakapták templomukat – oda jártak istentiszteletre. A türelmi rendelet (II. József egyik legelső, fontos intézkedése volt ez 1871 októberében, lehetővé téve a szabad vallásgyakorlást) megjelenése után tanítót hívtak, aki a lelkészi feladatokat is ellátta, és 1805-ben egy kis fatemplomot építettek, amelyet hat környékbeli község evangélikusai is látogattak. A zsúpos épület 1838-ig volt az istentiszteletek helye. A gyülekezet önállóvá válásának gondolata Lipóth Mihály lelkész beiktatásával vált valóra. A Veszprém megyei Palotáról származó, három nyelven beszélő tudós lelkész soproni és bécsi tanulmányok, majd három évnyi nemesdömölki káplánkodás után jött Magyarósdra. Kiváló szervezőmunkájával elérte, hogy a Batthyány Fülöp hercegtől való telken felépülhetett a parókia és 1868-ban a gyülekezet iskolája. A gyülekezet legnagyobb vágya, a saját templom felépítése ekkor két évtizedes múltra tekintett vissza. Az első adománygyűjtést a Dunántúli Egyházkerület engedélyével már 1844-ben megkezdték.

Télvíz idején két-két falusi férfi gyűjtőkönyvecskével faluról falura járt és gyűjtötte a krajcárokat. Négy év alatt 260 dunántúli községben megfordulva 500 forint jött össze. A téglák kiégetését Kemitz József mesternél már 1846-ban megkezdték és az 1848-as szabadságharc kitöréséig több mint százezret el is készítettek. Mivel a gyűjtés folytatására az abszolutizmus éveiben nem volt lehetőség, az a gyülekezeti döntés született, hogy a környező uradalmakban részaratást vállalnak, egészen addig, amíg az így szerzett pénz az építkezéshez elegendő nem lesz. A templom terveinek elkészítésével 1859- ben Leitner András körmendi építő-, és Schuler János ácsmestert bízták meg. Az alapkő letételére, amelybe Lipóth Mihály lelkész egy Bibliát helyezett, tizennyolc év szakadatlan munka után került sor, a hálaadó istentiszteletet ugyanezen év november 30-án tartották. Ezzel elkészült az Őrség máig legnagyobb evangélikus temploma (az Ady Endre utcában áll). Ha betérünk, gondoljunk arra is, hogy mekkora elszántság kellett a felépítéséhez.

Kiemelt képünkön: Nagy összefogás és elszántság kellett ahhoz, hogy elkészüljön

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!