Fejedelmi tekintet – Az Andrásfa határában álló templom ősi volta

Árpád fejedelem ezek szerint azzal fordult kiszolgált katonái­hoz, hogy: „Válasszatok magatoknak földet a frissiben elfoglalt Dunántúlon, ahol annyi a szabad terület, hogy kedvetekre válogathattok a szebbnél szebb helyekben”. Az andrásfai kötődésű Kósa Csaba, a Vasi-Hegyhát történeteinek krónikása így tette közkinccsé a nagyanyjától kisgyermekként Andrásfa, Mihályfa, Péterfa hegyháti falvak keletkezéséről sokat hallott mesét.

A honfoglaló vezér birtokadománya a regényes népi képzelet szüleménye, de az Andrásfa határában álló templom ősi voltát a közelmúltban zajlott régészeti kutatás is megerősítette. Alapjait bizonyíthatóan a magyar középkor kezdetén rakták le. Fekvése, stílusjegyei azt mutatják, hogy ez a templom egyike a legkorábbi hegyháti egyházaknak, és titulusa azt sem teszi elképzelhetetlenné, hogy alapítása a „tíz falu építsen egy templomot” Szent István-i törvény alapján történt. A Hegyhátnak ezt a tájékát a 13. században kiállított oklevelek Torvaj-birtokként emlegetik, amely áldozata lett a tatár pusztításnak.

Napjainkban használatos nevét 13. század végi birtokosáról, Endre fia András comesről kapta, aki a mongol dúlás után a falut újjáépítette. 14. századi oklevelekben már Andrásfalvának nevezik, de templomának Szent István király-titulusa változatlan maradt, ami kétséget kizáróan mutatja a jogfolytonosságot. Andrásfát nem kímélte a másik pogány sem. A monda szerint a török dúlás után a környékét benőtte az erdő, a feledésbe merült kis templomot egy pásztorfiú nyájának legeltetése közben fedezte fel.

Az új életre támadt falu talán leghíresebb szülötte Vargha Gábor volt. Az andrásfai malom molnárjának fia 1859-ben született. Ügyvédnek tanult, Szentgotthárdon irodát nyitott, és 1891-ben a Szentgotthárdi Takarékpénztár ügyésze, majd elnöke lett. Élénk politikai és társadalmi tevékenységének köszönhetően a város helyettes bírájának, majd Vas vármegye közgyűlése tagjának, 1910-ben a kerület országgyűlési képviselőjének választották. Széll Kálmán miniszterelnök bizalmi embereként ismerték, 1926-ban ott bábáskodott a szentgotthárdi gimnázium és a dohánygyár alapításánál, majd második mandátumának megszerzése után az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnökeként több törvényjavaslat előadója volt. Nem feledkezett el szülőfalujáról sem, a templomtorony felépítését nagy összegű adománnyal segítette.

Az ősi eredetű templom ma a temetőkertben (Rákóczi utca) emlékeztet a daliás időkre, amikor Árpád fejedelem elégedetten nézett szét a frissen elfoglalt Dunántúl szebbnél szebb, lankás tájain: a fejedelmi ajándék története nem véletlenül került be a hegyháti legendáriumba.