Féltrópusi növény a kertben: a fügét a széltől is óvni kell

Mediterrán országban járva alig van hely, ahol ne juthatnánk friss fügéhez: lágy íze csábítja azokat az északabbi országokból érkező turistákat, akiknél legfeljebb csak aszalva fedezhető fel a boltok polcain. Az utóbbi években nálunk is egyre több helyen hallani, hogy milyen jó termést lehet szüretelni fügéből: nemcsak az alföldi tájakon, hanem itt, az Alpokalján is.

Az írásos feljegyzések meglepő tényekről tanúskodnak: bizonyára kevesen tudják, hogy feltehetőleg már az 1300-as években megérkeztek hozzánk a gyümölcs első példányai, köszönhetően az akkori uralkodócsaládnak, az Anjou-háznak. A Kárpát-medencében a fügét a nagy hidegektől kell óvni, hiszen –15 fokig bírja a fagyokat, ennél alacsonyabb hőmérsékleten megfagynak az ágai. A növény azonban nem adja fel, a jó idővel újra hajtani kezd, ám termést két-három esztendővel később hoz majd – ezért érdemes fagynak legkevésbé kitett helyre ültetni.

A széltől is óvni kell – természetesen nem szó szerint kell érteni a tanácsot, hanem hogy célszerű olyan helyet keresni számára, ahol erős légmozgásnak a legkevésbé van kitéve. Azonban a meleg és a napsütés elől ne legyen elzárva, ehhez érdemes a ház délre eső falai közelébe ültetni. Kertészek javasolják, hogy kétéves, gyökeres példányt válasszunk a kínálatból, ennél a legnagyobb az esélye annak, hogy megmarad és egészséges gyümölcsöt teremhet. Az, hogy milyen talajba helyezzük, a fügének nagyjából mindegy: megél a homokosabb és az agyagosabb talajokon is.

Ahhoz, hogy nagyméretű – akár 8 cm átmérőjű – gyümölcsöt teremjen, nem árt gondozni: bár jól tűri a szárazságot, termést kevésbé szépet hoz megfelelő nedvesség nélkül. Kellően tápanyagdús földben – amely trágyázással fokozható – édes, kellően leves fügéket terem. Fontos tudni, hogy csak a kiültetést követő harmadik vagy negyedik évben hozza első gyümölcseit.

Növényvédelmet ritkán igényel, kevésbé fogékony a kártevőkre, betegségekre. Metszeni időnként kell: a kiültetéstől számított második évben az ágkezdeményeket vissza kell vágni egészen a talajig, a későbbi esztendőkben pedig a hajtások ritkítására lehet szükség. A kifejlett bokor 3-4 méter magasra is megnőhet, jó idő esetén kétszer szüretelhetünk a gyümölcséből: először nyár közepén, majd október közepe felé – igaz, jellemzően nem ugyanakkora mennyiségben: ha júliusban ontotta gyümölcsét, ősszel szerényebb fügékkel ajándékoz meg minket. Meghálálja a gondoskodást a növény: termését nyersen is lehet fogyasztani, továbbá kitűnő alapanyaga süteményeknek, italoknak.