Fűzfa Balázs: Mentés másként

És az is meglehet, hogy ma már az egyszerű tévéműsor sem a legkorszerűbb médium pont az irodalom megszerettetéséhez, a befogadás új útjainak fölmutatásához. A nagy digitális paradigmaváltásban a fészbúk, az interaktivitás, az innováció és a kreativitás, vagyis a szabadság, az élményszerzés és a játékosság jelentőségének megnövekedése a mérvadó. És éppen ezek azok a tényezők, amelyek nehezen jutnak levegőhöz egy olyan, alapvetően poroszos, az alá-fölérendeltség tekintélyelvű hierarchiájára épülő oktatási rendszerben, mint amilyen a magyar oktatás rendszere is. (Nem mellesleg az irodalom nálunk mindig fontos identitásképző tényező volt, ennek kései, deformált hatásait tapasztalhatjuk meg mostanában, amikor az irodalmi alapú mérlegelést kiváltják a politika aktuális szempontjai, és az ezek által épp preferált szerzők kerülnek be az iskolai kánonba.)

Szóval kreativitás, szabadság, sokszínűség és játékosság; már minderre is apellál például a magyar érettségi. Vagyis eredmények azért érzékelhetők nem mellesleg Fűzfa Balázs tankönyvírói és egyéb tevékenységének köszönhetően , de bőven van, volna min változtatni. (Főleg, hogy az irodalomtanítás minősége minden más tantárgyra kihat. A szövegértés kulcsfontosságú; ráadásul bizonyos értelemben szöveg az egész világ.) Fűzfa Balázs úgy véli, végre be kellene látni, hogy pl. az Egri csillagoknak ideje volna kikerülnie a kötelező olvasmányok sorából, és az olvasás megszerettetése érdekében a mai gyerekekhez jóval közelebb álló (ad absurdum általuk ajánlott) kortárs szerzők műveivel foglalkozni irodalomórákon is. És elengedni végre a lineáris irodalomtörténetet, az unalmas (mert a szerzőket piedesztálra emelő) és sehova se köthető életrajzokat; e helyett a tágabb (viszont rendkívül izgalmas) összefüggésekre irányítani a figyelmet. (Hogy pl. mi köze van Balassi Bálintnak Cseh Tamáshoz.)

A frissen megjelent Mentés másként tanulmányai, esszéi, a játékos önparódiái tehát ebben a szellemben, az irodalom megmenthetőségébe, átmenthetőségbe vetett hitre támaszkodva születtek. A kötet ráadásul megjelenésében, papírhasználatában is korszerű: ad a környezettudatos gondolkodásra. Hús-vér könyv: három dimenziós, megszagolható. A mentés másként tipikusan számítógépes kifejezés, benne van a levegőben, jólesik metaforaként használni. Fűzfa Balázs a szombathelyi könyvbemutatón utal arra is, hogy bizony a Mentés másként című Kertész Imre-kötet már 2011-ben megjelent (ha ISBN-számot később is kapott). Sőt, az AgoraSzalonban a közönség soraiból egy ifjú hölgy emlékeztet rá, hogy a 30Y zenekarnak szintén van egy Mentés másként-dala. (Beck Zoltánék is kötődnek Szombathelyhez, Fűzfa Balázshoz is). És ha a Kertész Imre-kötet (Mentés másként, Feljegyzések 2001-2003., Magvető Kiadó) ajánlója szerint az a tét, hogy miképpen menthető másként a szabadság és a személyiség, akkor jóformán ugyanezekkel a szavakkal ajánlhatjuk Fűzfa Balázs Mentés másként-kötetét is.

Ahogyan a szabad személyiségek találkozását demonstrálja maga a könyvbemutató, hiszen Fűzfa Balázs irodalomtörténész (NYME SEK) tanítványát, a magyar-történelem szakos tanárnak készülő (ritka madárfajta) Varga Richárdot kérte föl beszélgetőtársnak. Vagyis ebben a vizsgaszituációban a diák kérdez, a tanár válaszol. Nem véletlen, hogy a szombathelyi élményközpontú irodalomtanítás program megalapítójának és vezetőjének tanítványa nem egyszerűen csak kérdésekkel készült: Ricsi, akinek zenekara is van, most avatja föl új gitárját, saját dalait saját zenével és saját kísérettel énekli. És derűs öniróniával, a nagy paradigmaváltás kellős közepén: (...) Alszik a könyvben a remény. Csak én vagyok ébren, én meg a gépem. A fészbúkot nézem, aludni kár. Aztán: Ébred a fény, csak én alszom éppen, lefagyott a gépem, nem is nagyon értem. Rémálom ez, biztosan rémálom ez.

Így működik a reflexió mint mentőöv, amely nemcsak az új Mentés másként-kötet borítóján kapaszkodik meg az első é betű lábában-talpában, hanem a maga testi valójában is megjelenik ezen a délutánon. Fűzfa Balázs azt mondja, a győri ócskapiacon talált rá, Titanic-feliratostul, egy ezresért. (Ha pedig Titanic, akkor mentés, de föltétlenül másként, mint száz évvel ezelőtt: fontos, hogy elég mentőcsónak legyen.)

Minden körbe ér: a könyv borítóján a mentőöv mögött ifj. Fűzfa Balázs 9 éves kori, Titanic című rajza sejlik föl. Belül az ajánlás: Édesapámnak, első magyartanáromnak; aztán a Paul de Mantól választott mottó: ...élni annyit tesz, mint olvasni... Tegyük akkor hozzá: élni annyit tesz, mint olvasni, generációkon át. Fűzfa Balázs Mentés másként-könyve a folytonosság és az elkerülhetetlen változás játékában kínál menekülési útvonalakat az irodalommal foglalkozóknak. Meg mindenkinek. Mert hát végső soron sohasem a műalkotás, hanem mi magunk volnánk a tét. Kulcsár Szabó Ernő mondata szintén mottóként kapott helyet a Mentés másként-kötetben, az Irodalomtalanítás de meddig? című írást bevezetendő. A másik idevonatkozó idézet Kányádi Sándortól való: Az internet jelentősége a kereszténység felvételéhez mérhető.

Fűzfa Balázs a szombathelyi Fő téren, a belvárosi Líra könyvesbolt könyvheti pavilonjánál június 11-én 15 órától dedikálja új kötetét. Ugyanide érkezik 16 órakor Szabó T. Anna és Dragomán György.