A körmendi Korona fogadó építése már 1766-ban tervben volt

1766-ban már szerepel a Batthyány család uradalmi épületekről készített összeírásában. Finom ételeiről híres konyhája nemcsak az átutazóknak, hanem Körmend polgárainak is jelentős vonzerőt jelentett. Helyiségei ugyanakkor a találkozás, vendéglátás mellett a kulturált szórakozás helyszínei is voltak. 1862 szeptemberében Draguss Károly színtársulata is fellépett a „Korona” nagytermében. Az előadásokat Ódry Lehel vendégszereplésével hirdette a színigazgató, de a bohém énekes-színész csak egy hét vendégjáték után, Bácskából Körmendig gyalogolva érkezett meg a városba. A kortársai szerint „ritka szép bariton hangja mindig mindenhol nagy közönséget vonzott”, és dalestjei telt házakat hoztak Körmenden is.

A körmendi Korona fogadó múltja két és fél évszázados Fotó: Unger Tamás

Ódry nem sokkal a körmendi vendégjáték után otthagyta a vándoréletet, és a Pesti Nemzeti Színházhoz szerződött. A „Hölgyfutár” 1863. május 29-én így írt róla: „Mindazokat, akik kirándulásaikból korán hazatérnek és szeretik a színházi élveket, figyelmeztetjük a mai „Parlagi Jancsi”-ra, amelyben Ódry fogja magát ezúttal nagyobb szerepben bemutatni. Gyönyörű hangja van, ritka, mint a csiszolatlan gyémánt, melynek csak köszörűre van szüksége, hogy ragyogjon!” Ódry Lehel egy kolozsvári kitérő után Pesten vezető színész, 1876-tól operarendező, majd az Operaház szólistája lett, ahol Gounod Faust, Leoncavallo Bajazzók, Verdi Otello, és Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájában a bariton szerepeket énekelte. Erkel Ferenc a Brankovics György című daljáték címszerepét kifejezetten az ő számára írta.Ódry színműírással is foglalkozott: „Piros Panna”, „A fehér páva”, „A virág-asszony leánya” című vígjátékait országszerte sikerrel játszották. Balett-táncos feleségével négy fiút neveltek, akik közül Árpád, apja példáját követve szintén rendkívül népszerű színész, rendező, színigazgató és színiakadémiai tanár lett.