Közös projekt

2019.06.08. 07:00

Hallépcsővel segítik a gátaknál az átjárást

Osztrák–magyar projektben vizsgálnak hallépcsőket természet­védelmi szakemberek. Céljuk, hogy a halak számára lehetővé tegyék a táplálkozó- és szaporodóhelyeik közötti vándorlásukat. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága Szentgotthárdon, Ikerváron és Felsőcsatáron elemzi a hallépcsőket.

Vas Népe

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett projektben két magyar és két osztrák partner fogott össze a Rába vízgyűjtőin található élővilág megőrzéséért – olvasható az igazgatóság honlapján.

A beszámoló szerint az Őrségi, a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, az Ilmitzi Biológiai Állomás és az Osztrák Természetvédelmi Szövetség stájerországi csoportja vizsgálja a határon átnyúló vízfolyások veszélyeztetett élőhelyeit, védett állatfajait.

A projekt részeként megter­vezik a vizes ökológiai hálózatok természetvédelmi kezelését is, közben pedig szemléletformáló tevékenységet végeznek. Tíz élőhelyet, 35 állatfajt és 25 özönfajt mérnek fel egységes módszerek alapján, körülbelül 44 ezer hektáron.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának egy projektben nyílt lehetősége a vízfolyásokon található hallépcsők vizsgálatára. Tájékoztatásuk szerint a Rábát, a Pinkát és a Répcét erőművek duzzasztógátjai szabdalják fel, alakítják át és állják útját a halak vándorlásának.

Kiemelték: ökológiai kutatásaik fényt derítenek arra, hogyan lehet ezt a természetkárosító hatást mérsékelni.

A folyókon több helyen készítettek hallépcsőket, hogy átjárhatóvá tegyék a gátakat. Összesen háromezer halat jelölnek meg, hogy megállapítsák, mennyire hatékonyak a hallépcsők.

Hangsúlyozták: eredményeik alapján lehetőségük nyílik a meglévő hallépcsők fejlesztésére és az újak optimális kialakítására. Szakembereik jelenleg három különböző típust vizsgálnak a megyében: Felsőcsatáron a Pinkán, Ikerváron és Szentgotthárdon pedig a Rábán választottak ki egyet-egyet.

Ikerváron a természeteshez hasonló hallépcsőt vizsgálnak a természetvédelmi szakemberek
Fotó: VN/Krajcsovszky Bence

– A szentgotthárdi teljesen mesterséges, a felsőcsatári rész­ben mesterséges, míg az ikervári természeteshez hasonló kialakítású. A vizsgálat során a halakat mikrochippel látjuk el a hallépcsők alatti folyószakaszon, majd egy vevőantenna segítségével próbáljuk a hallépcsőn át­úszó egyedeket detektálni a gát feletti szakaszon – olvasható Krajcsovszky Bence, az igazgatóság természetmegőrzési osztálya pályázati koordinátorának beszámolójában.

A szakember hozzátette, hogy bár a hallépcsőknek számos változata készült el a Rába vízgyűjtőin, eddig nem bizonyították, hogy azokat a halak valóban használják. Az első vizsgálataikat siker koronázta, az egyiket használják a chippel megjelölt halak.

– Eddig a szentgotthárdi hallépcsőnél értünk el eredményeket, ahol már mintegy kétszáz egyedet láttunk el mikrochippel. Ezek közül tizenhat különböző példányt észleltünk a hallépcső felett. Eredményeink szerint nyolc márna, hat domolykó és egy bodorka úszott fel a hallépcsőn – tette hozzá. A másik két helyszínen is megkezdődtek a vizsgálatok, ezekről később ígérnek beszámolót.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!