a zene szeretete

2019.06.16. 15:30

Hegedűvel egy életen át – Lisztes József

Nyolcvanötödik évében jár Lisztes József zenész. Ma is megtanul bármilyen hegedűszólót a televízióból, rádióból és meg is lepi vele lányát: telefonon át játssza el neki repertoárja legújabb darabjait.

Nemes Judit

Lisztes József ma is gyakran kézbe veszi a hegedűjét Fotó: Unger Tamás

Lisztes József neve ismerősen cseng a celldömölkiek és sok vasi körében is: ­gyermekkora óta a zene bűvöletében él. Muzsikuscsaládból származik, édesapja számos hangszeren játszott: a cimbalmon, klarinéton át a hegedűig, tudását meg is osztotta azokkal, akik szerették volna elsajátítani a hangszeres játékot. – Nagy zenész volt az apám. Amikor nagybátyám bevonult katonának, rábízta a hangszerét, mert tudta: édesapámnál jó kezekben lesz, amíg vissza nem tér a frontról. Ez nagy dolognak számított. Azt a cimbalmot még szegény nagyapám vette Ikerváron a grófnál. Akkoriban inkább azt a hangszert tartották az urak, nem terjedt el még akkor a zongora. Ő tanított engem is hangszeren játszani – meséli.

Korán elveszítette az édesapját: be kellett vonulnia katonának, ám elesett a fronton, többet nem tért haza. József ötödmagával és édesanyjával maradt otthon, hétéves korában már pénzt keresett hegedűjátékával, hogy az otthoni költségekbe ő is tudjon adni valamennyit. Akkoriban november végén útra keltek karácsonyt köszönteni, akikhez elmentek szerepelni, beengedték a gyermekeket magukhoz és el is látták őket minden jóval. Karácsonyra József mindig hazament: édesanyjának adta a pénzt, amit megkeresett.

A nehéz gyermekkort korai házasság követte: 18 évesen vette el szerelmét, a házasságból öt leánygyermek született. Sohasem bánta, hogy felesége nem ajándékozta meg fiúgyermekkel, rajong lányaiért.

Lisztes József ma is gyakran kézbe veszi a hegedűjét Fotó: Unger Tamás

Felnőttként a celli vasútállomáson dolgozott, hétvégente zenéléssel egészítette ki keresetét, mellette – a 60-as években egy szakmunkás iskolás osztállyal a Csárdáskirálynőt adták elő, aminek zenei levezetésére Józsefet kérték fel. Ő pedig szorgalomból, közönsége iránti tisztelete jeléül zeneiskolába járt, hogy minél színvonalasabban adhassa elő a zenei aláfestését az operettnek, amellyel járták az országot: több helyen felléptek, hatalmas sikert arattak: – Akkoriban nem volt pénz autóra, vagy jöttek értem, vagy télen-nyáron biciklire pattantam, úgy mentem egyik helyről a másikra fellépni, volt, hogy 10 kilométert is tekertem egy-egy alkalommal – fűzi hozzá.

Nyugdíjasként sem ült tétlenül: a Balaton-parton – a többi között Hévízen, Keszthelyen – vendéglátóipari egységekben lépett fel zenekarával. Lányai mind férjhez mentek, jelenleg tizenhárom unokával büszkélkedhet. Gyermekei nem a zenei pályát választották, unokái közül azonban többen előadóművészként keresik kenyerüket: két lányból énekes lett – egyikük szerte Európában és az Egyesült Államokban is fellépett már –, az egyik fiú zenepedagógusként dolgozik. József idős napjait is aktívan tölti, mindennap előveszi hegedűjét, végzi a házimunkát és a kerti teendőket is: a nyáron nyolcvanötödik születésnapját ünnepli.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!