A hit erejét is használja műtét közben dr. Csókay András idegsebész – Előadására zsúfolásig megtelt az egykori ivánci iskola nagyterme

Az ünnepi eseményen Kiss György csákánydoroszlói plébános köszöntötte a megjelenteket. A jó másfél órás programon néma csendben ült a közönség, amikor a mélyen hívő orvos életének mérföldköveiről beszélt. Arról, hogy bár beleszületett a keresztény értékrendbe, kamaszként eltávolodott attól. – Buta ifjúkori ellenállás volt ez részemről – fogalmazott – csakúgy, mint az egyik diákszerelem, amely szintén az Istentől való eltávolodással kezdődött, de végül sikerült megtalálni a jó utat. Visszatért Jézushoz: ő is, a lány is, majd házasságot kötöttek. Bár voltak nehézségeik, túl tudtak lépni ezeken.

– A feleségem megbocsátása és az Úr végül helyreállította házasságunkat 1998-ban. Felismertük egymásban Isten arcát, ami megunhatatlan. Szerelmi háromszögben kell élni, ahol az Úr a harmadik – mondta. Dr. Csókay András hite legnagyobb próbatételét kisfia elvesztésekor élte át, aki tízéves korában – feltehetőleg egy epilepsziás roham következtében – belefulladt kerti medencéjük húszcentis vízébe. – Amikor megláttam, tehetetlen voltam, hallani véltem a sátán kacaját. De megmaradt a kitartásunk a hitben, és nem sokkal később egy eucharisztikus élményt kaptam egy szentségimádás során. A fiam megjelent Jézussal az eucharisztiában, és így szólt: „Jól látod, apu.” Ekkor a tragédia drámává szelídülhetett, amelynek vége mindig katarzis. Ez esetben a felismerés, hogy bár a fiam a mai napig hiányzik, hol lehetne jobb helyen, mint Jézus karjaiban – mondta. Feleségével tudják, hogy eljön a nap, amikor újra találkoznak és megölelhetik kisfiukat. – Erőnk az erőtlenségünkben van. Amikor a fiam eltávozott, a boldoggá avatott hercegorvos, Batthyány-Strattmann László jutott eszembe. Ő is elvesztette egyik gyermekét. Ödön 21 éves korában halt meg, és akkor a hercegorvos így imádkozott: „Köszönöm, hogy eddig velünk lehetett!” Tudjuk, hogy a gyerekek haláluk után rögtön Jézushoz kerülnek, ez megerősített engem is. Vissza kell térni a gyermeki, igazi hithez – folytatta a főorvos –, aki egy rövid történetet is elmesélt, amelyben két gyermek beszélgetett, egy hétéves és egy hároméves. Az idősebb ezt kérte kistestvérétől: mesélj nekem a mennyországról, mert már kezdem elfelejteni, hogy milyen! Ez is jelzi, hogy a gyerekek milyen közel vannak Jézushoz.

Csókay doktor sokat beszélt az ima erejéről. Elmondta, hogy műtétei során mindig imádkozik, kritikus helyzetekben mindig kap ötleteket, útmutatást az Úrtól. Részletesen kitért afrikai misszióira is, majd hosszasan mesélt a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásáról. Elmondta, hogy sok időt vett igénybe a műtétre való felkészülés, orvosi és lelki értelemben is. 2018 elejétől a reggeli megszokott bonctani gyakorlatait már az ikreknek rendelte alá. Több mint háromszáz gyakorlatot végzett, és közben Jézus-imát mondott. Ezután még négy további műtéti innovációt kapott az Úrtól. A műtét – amelyet dr. Csókay András előtt senki nem vállalt el – majdnem 27 órán át tartott. Az idegsebész a beavatkozás közben is többször imádkozott és a híveket is erre kérte: – Hatalmas háttérimalánc indult meg, és ennek erejét végig éreztem a műtét alatt. Voltak nagyon nehéz pillanatok, amikor azt hittem, elveszítjük a gyerekeket, de az ima lelkierőt adott, vitt előre, jó értelemben vett sebészi bátorságot adott a döntési helyzetekben. Két évvel a műtét után is többször kezdeményeztünk közös imát a gyerekekért, akik jól vannak. Egyiküknél adódott azért probléma az elmúlt hónapok során, de mindből kilábalt, csodával határos módon.

A gyermekek a 2019 augusztusában történt szétválasztásukat követően másfél éven át éltek szüleikkel és nővérükkel a dakkai Központi Katonai Kórház számukra elkülönített részlegén. Nemrég térhettek haza ottho­nukba.

Végül a jelenről. Élete legnagyobb megtiszteltetéseként említette az idegsebész, hogy a Nemzetközi Eu­­charisztikus Kongresszus hírnöke lehet.

– Korábbi elismeréseim alkalmával, a Semmelweis- vagy a Prima Primissima-díj átvételekor is csodálatos érzésem volt, de ez a mostani felkérés semmihez nem hasonlítható. Én, aki olyan bűnös ember voltam huszonöt évvel ezelőtt, most a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hírnöke lehetek. Mérhetetlen hálát érzek. Úgy vélem, mindannyiunknak hírnöknek kell lennünk, mert a közösségben megélt hit élménye nagyon-nagyon fontos. Pláne ezekben a sorsdöntő időkben – hívta fel a figyelmet napjaink problémáira az orvos. – Gyújtópont lehetünk mi itt, Európa közepén. A kongresszus révén mi gyújtjuk meg a lángot, a hit lángját, amely remélhetőleg futótűzként terjed majd. Európa döglődik, emellett nem mehetünk el. Nem hagyhatjuk az út szélén, nem nézhetünk el másfelé. Nagy szükség van a hitre, a hit közösségi megélésére. Kell a napi párbeszéd az Úrral, akkor sikerre visszük, mert az Istent szeretőknek minden a javukra válik – zárta szavait Szent Pál apostol mondatával a 65 éves Csókay professzor.

Kiemelt képünkön: Dr. Csókay Andrást mély figyelemmel hallgatták