''Isaura'' mai utódai: modernkori rabszolgák élnek mindenhol a Földön

Ezen egyedüli magyarként tartott előadást a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok szakos doktorandusz hallgatója, a büki Gyurácz Veronika, aki a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a párizsi Sorbonne-n tanult. E héttől pedig Lyonban folytatja doktori tanulmányait az Erasmus Hallgatói Mobilitás program keretében.

Az első fotó Nairobiban, a konferencián készült.  Ismael Musah, Montana, Northern Illinois University (USA) és  Annie Bunting, York University (Kanada) között Gyurácz Veronika
Fotó: Gyurácz József

Az emberi jogokkal foglalkozó Veronika figyelmébe egy francia professzor ajánlotta a kenyai konferenciát. Így hívták meg oda előadónak, hogy a Ghánában és ez által Nyugat-Afrikában fennálló helyzetről szóló tanulmányát bemutassa. Csodálkozó kérdésemen, miszerint tudtommal a rabszolgaságot már a XIX. században felszámolták, a nemzetközi jog szerint már minden „Isaura” felszabadult, Veronika nem lepődik meg:

- Igen, ezt sok helyen a világban így tudják. A „rabszolgaság” szóval elsősorban a 15-19. századokat azonosítjuk. Pedig sajnos a Föld szinte minden országát érinti ma a modernkori rabszolgatartás, mindenhol dolgoztatnak embereket, köztük sok gyermeket, nőket embertelen körülmények között, mindennapos erőszaknak és kínzásnak kitéve őket. Ezáltal az áldozatok számos alapvető emberi jogi kerül megsértésre.

A konferencián elhangzott előadásról mesélve, döbbenetes példákat sorol Ghánából. Ott a Volta folyón, a mély vízben, 6-14 éves gyerekek a halászok. Hajnali 5-kor kelnek, estig dolgoznak. Már a szüleik is ezt tették, a gyerekek "csak" belenőttek ebbe a nehéz munkába. A modernkori rabszolgaságra a halászat mellett az ország gazdasági fejlettségét adó aranybányászat is ad példát, hiszen ahogy Veronika említi, az aranybányákban nemcsak embertelenek a munkakörülmények (nincs megszabott munkaidő, nem következetés a fizetés), de az egészségre ártalmas higannyal tisztítják az aranyat minden védőfelszerelés nélkül a bányászok. Veronika elmagyarázza: sokféle illegális gyakorlatot kell rabszolgaságnak tekinteni. Elsősorban a fejlődő országokban esnek áldozatul sokan a gyerekmunkának, gyakran a szülők közbenjárása révén, kényszerházasságok köttetnek, bűnbandák hálózata kényszerít prostitúcióra fiatalokat.

Földrajzi értelemben hol, mely országokban a legsúlyosabb a helyzet?

- Az ausztrál civil szervezet, a Walk Free Foundation 2014-es felmérése szerint Indiában, Kínában és Pakisztánban élnek a legtöbben rabszolgaként. Továbbá a felmérés által vizsgált 167 országban 35, 6 millió ember van kényszerítve valamilyen illegális gyakorlat végzésére Én azért választottam kutatási területemnek a nyugat-afrikai térséget, mert ott több országban kiterjedt bűnszervezetek hálózata szervezi a fent említett illegális gyakorlatokat, például az emberkereskedők megkeresésre szállítanak embereket az Európai Unió tagállamaiba és az Egyesült Államokba. De Magyarország sem fehér folt. Itt is bemutat a média időnként erőszakkal, ütlegeléssel szolgai sorban tartott embereket. Vagy hazánkból is, s Kelet-Európa más országaiból is különféle kecsegtető ígérgetésekkel lányokat visznek Hollandiába, Belgiumba, vagy Nagy-Britanniába prostituáltaknak.

Mit kellene tenni ellene? Hogyan lehetne felszámolni a modernkori rabszolgaságot, érvényt szerezni az alapvető emberi jogoknak?

- Nairobiban a konferencia résztvevői azt hangsúlyozták: azt kell elérni, hogy a szakértői társadalom ne a történelmi múlt részeként tekintsen a rabszolgaságra. Vegye tudomásul: ma is létezik. Ahol sikert értek el felszámolásában, ott civil szervezetek küzdenek ellene, teszik egyre hangosabban szóvá az emberi jogi sérelmeket, képviselőik tárgyalnak róla az üzleti szféra résztvevőivel is. Ha a civilek össze tudnak fogni a kormányzattal, akkor hathatós lehet a felszámolása a modernkori rabszolgaságnak. De persze ez nagyon sokrétű munka.

Néhány fontos adat még. A Sum All Alapítvány által készített felmérések alapján a rabszolgák száma jelenleg 27 millió, ami pár millióval több, mint ahányat a 19. század végi rabszolga-felszabadító rendeletek előtt tartottak számon. Csak Grönlandon és Izlandon nem jegyezték a rabszolgaság semmilyen formáját, a Föld bármely másik részén jelen van. A fejlődő országokban sokkalta elterjedtebb, hiszen jóval nagyobb a szegénységi index és a kiszolgáltatott emberek száma. Találhatunk azonban példát rá jóléti társadalmakban is. Köztük Los Angeles az amerikai rabszolga-gócpont, ahol mintegy 49.000 szexrabszolga van.