„Jancsikámmal álmodtam” – Brenner János kiállítása

A Brenner-tárlatban a mártír pap testvére, József atya mondja egy filmen a Rábakethelyen meggyilkolt fivére történetét – „végtelenítve”. A felvételt a Szombathelyi Televízió készítette, reggel bekapcsolják, a nyitvatartási idő végén kikapcsolják. Itt vannak a polgári családba született Brenner fivérek gyerekkori játékai és fotói, a papszentelés dokumentumai, kiderül, hogy a fiatal plébános hobbija a fényképezés volt. Láthatjuk kézzel írt lelki naplóit és a megrázó gyilkosság során összetört szemüvegét, a zseblámpát, amivel aznap éjjel világított, mikor útban egy beteg házához megölték. Üvegtárlóban mutatják be vértől megbarnult karingét és reverendáját, melyeket megszaggatott a 32 késszúrás. A halálhíréről tudósító gyászjelentésen és a szemináriumi elöljárók részvétlevelén kívül itt van a stólája és az oltáriszentség, amelyet a végezetes éjszakán magával vitt és magához szorítva védett az utolsó leheletéig, akkor is, amikor a torkát taposták támadói. Az egyik üveg alatt az édesanyja kockás papírra írt levelét olvashatjuk, amit 1985-ben küldött Rábakethelyre egy ismerősének: „Ma éjjel Jancsikámmal álmodtam, jó is volt, meg nem is. Olyan szép volt, mint 28 év előtt. Megkérdeztem Tőle, úgy-e most itt maradsz, azt felelte, nem, nekem vissza kell menni.” A levelet egy borítékban adták át a boldoggá avatás napján József atyának, aki meghatottan olvasta fel május 1-jén az Emlékműnél a tanúságtételkor és Rábakethelyen a keresztútjáráson.

Brenner János emlékszobája mellett van a Csehimindszenten született Mindszenty Józsefre emlékező kiállítás, benne miseruhája, bíborosi reverendája, a személyes tárgyai. A kiállításokban dr. Perger Gyula atya, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója vezet, megmutatja azt a miseruhát is, amit II. János Pál pápa viselt, amikor a szombathelyi reptéren misézett. Olvashatjuk a szombathelyi püspökök, valamint a lebombázott és 2,5 év alatt újjáépített székesegyház történetét. Aztán a Sala Terrenába megyünk. A barokk palotákban mindig van egy helyiség, amit pihenésre, felüdülésre szántak. Egy kertre nyíló helyiség szokott lenni, itt azonban hiába keressük a kertet, már nincsen, de amikor az épületet tervezték, még volt. A pompás teremben az építkezést megelőző ásatások során előkerült értékes római köveket állították ki, Dorffmaister István festette a faliképeket. Ez volt az ország első régészeti múzeuma, Szombathely első püspöke, Szily János hozta létre. A püspöki palota kiállítótereinek együttesét is róla nevezték el, mert szolgálatával ugyanaz volt a célja, amit most a kiállítások is kínálnak: a lelki megújulás. Megalapította a székesegyházi könyvtárat, amelynek anyagát a Dorffmaister festette termekben helyezett el. Nevéhez fűződik a közkönyvtár, a gimnázium, a líceum, az első szombathelyi nyomda, nem utolsósorban ő építtette Szombathelyen az ország egyik legszebb barokk terét: a székesegyházat, a Szemináriumot, a püspöki palotát.

Dr. Perger Gyula megmutatja, hol sérült meg a palota a székesegyház bombázásakor, ott állunk, ahol leomlott négy ablakrésznyi fal. A Szent Márton-évben építették vissza, 2017. május 15-én adták át, itt léphetünk be a barokk szárnyba. A bejárat a Sala Terrena mellett van.

A korábbi raktári folyosó most kincstár: itt látható egy, a Vas Megyei Közgyűléstől kapott fegyver, ami Szent Márton kardját imitálja, a Szent Korona másolata Kiss József alkotása 1996-ból, egy gótikus szentségtartó a kőszegi Szent Jakab-templomból, gótikus kelyhek Egyházashetyéről, limoges-i corpus Nagysimonyiból, ezüst votív tárgyak a celldömölki templomból, amelyeket Szűz Máriának vittek ajándékként. Az egyházmegye fennállásának 241 éve alatt sok értékes műkinccsel gyarapodott, a legértékesebbeket állították ki. Az atyától megtudjuk: a ’90-es években sok betörés volt a vidéki plébániákon, ezért Konkoly püspök begyűjtötte ide az értékeket. A tulajdonjog megmaradt mindenkinél, de itt őrzik a kincseket. A falon Maulbertsch színvázlatai láthatók, amelyek a székesegyház festményeihez készültek, ezeket mutatta meg a neves osztrák festő Szily püspöknek, ezek alapján kötötték meg a szerződést a kivitelezésre, és ma ezek alapján lehet restaurálni a képeket.

Mária Terézia nemcsak megalapította a szombathelyi egyházmegyét (1777), hanem sok ajándékot is adott, itt láthatók a szertartásokon viselhető gyönyörű barokk hímzéses öltözékek, Bécsben készült tűfestés, maga a királynő és az udvartartásában lévő hölgyek hímezték. A legszebb palástot 1988-ban viselte utoljára Konkoly István püspök, amikor a Szent Jobb ereklyét fogadta a székesegyház előtt. Átsétálunk a metszetterembe, amely Szily püspök magánlakosztályának része volt. Hefele Menyhért tervezte: a metszetek az antik és a modern Rómát ábrázolják, Giovanni Battista Piranesi itáliai rajzművész munkái a 18. századból, az egyik legnagyobb Piranesi-sorozat a világon. Itt még látjuk a Pantheon tetején az eredeti ókori bronzburkolatot, amelyet VIII. Orbán pápa leszedetett, és abból készíttette a Szent Péter-bazilika főoltárának baldachinját. Innen származik a mondás: „Amit nem tettek tönkre a barbárok, tönkretették a Barberinik.” (Orbán pápa a Barberini család tagja volt.) Az egyik metszet a maihoz képest sokkal épebb, a teljesebb Kolosszeumot mutatja, érdekes látni, milyen volt a 17. században, azóta jó nagy rész leomlott. A szobában 18. századi bútorok vannak, amelyeket soproni mesterek készítettek intarziás betétekkel. A portrészobában – ahol Tóth István kis méretű szobrai is láthatók – a Szombathelyi Egyházmegye püspökei láthatók. Mária Terézia írta elő, hogy minden püspök köteles portrét készíttetni magáról, ezeket akkor helyezik ki a falra, ha valakinek a szolgálati ideje lejárt. Dr. Konkoly István (1987–2006) és dr. Veres András (2006–2016) portréit Kisléghi Nagy Ádám festette, dr. Fábián Árpádét (1972–1986) Radnóti Kovács Árpád. Látható, hogy a püspökök mindig jó nevű festőket bíztak meg ezzel a feladattal.

Az impozáns Maulbertsch-teremben rendszeresen koncerteket tartanak, de egyszerűen csak körbesétálni is felemelő érzés, napközben délután öt óráig vannak vezetések. A papucs kötelező. A csodálatos mennyezeti képek jelenetek az antik Savariából, az isteni gondviselés allegóriája, a hatalmas csillárt – a szellemes osztrák festő leleménye által – mintha egy angyalka tartaná. A 18. századi kályhákat pozsonyi mesterek készítették. A reneszánsz szekrény mellett finomra cserzett kordován bőr spanyolfal áll. 1991. augusztus 19-én itt ebédelt II. János Pál pápa – a vatikáni küldöttség és a teljes püspöki kar volt az asztaltársasága –, és innen lépett ki az erkélyre, hogy köszöntse a tiszteletére összegyűlt húszezres tömeget. A sárga szalonban drapériával borították a falakat, Mikes és Kovács püspökök nevéhez fűződik, itt látható Tóth István Irgalmas szamaritánus című szobra. A Szent Pál-teremben a megsötétedett képek jobban látszanak, ha becsukjuk a spalettákat, az apostol küzdelmes életét festette meg Dorffmaister István, az egyiken a kézjegye is jól látszik 1783-as évszámmal. A királyszoba arról nevezetes, hogy itt szállt meg IV. Károly a visszatérési kísérletekor, a vendégkönyvbe saját kezűleg írta be a nevét: „Károly, 1921 Húsvét”. Mikes püspök könyvtárszobájában 3300 kötet található, minden falon a mennyezetig meg vannak rakva a polcok. Művészettörténet, teológia, útleírások, egyháztörténetek, főleg latin nyelvű könyvek. Perger atya azokról a szívének nagyon kedves karácsonyokról mesél, amelyeket kispapként tölthetett itt az egyházi előkelőségekkel, a megyés püspökkel, a helynökkel, a kanonokokkal. Emlékszik, a téli ünnepen a kandallóba mindig be volt fűtve. Az asztalon egy szláv nyelvű biblia fekszik sárgaréz borítással, nagyon súlyos. Ez volt II. János Pál kezében a szombathelyi reptéren, ebben helyezték el a magyar nyelvű szent-írási szakaszt. Megemlékezünk arról is, milyen jó erőben volt a 71 éves pápa, hogy hosszú percekig ezt a magasba tudta tartani. A séta a püspöki magánkápolnában ér véget, Konkoly István ezt használta nyugdíjazásáig, Veres András átjárt a székesegyházba. Az alabástrom Krisztust Dorffmaister János (a festő István testvére) faragta. A 18. századi püspöki trónszék Nápolyból való.

Perger atya elmondja, hogy szabad beleülni, de csak annak, aki megfelel három feltételnek: férfi, 36 év fölötti, és érvényes kinevezése van a római pápától.