Hétvége

2007.03.31. 02:26

Kérjük szépen

A bárpultnál ülnek: a pár, és tőlük egy széknyire a magányos fiú. A lány barátja lazán a karcsú derékon nyugtatja a kezét, a lány háttal ül neki, beszélgetnek, a zenekar még csak hangol.

Barták Péter

Szemben a pár még mindig beszélget, a lány még mindig a fiúnak támasztja a hátát, dereka körül az ölelő karral, de a nő tekintete... A pillantása kibújik az ölelésből, a mellette ülő fiú tekintetébe kígyózik, amaz állja. Buja és szenvedélyes pillanat, nem tart tovább a másodperc töredékénél, mégis örökkévalónak tűnik, akár a cigányzene.

Talán nem így történt volna, ha nem a !Deladap játszik épp, de múlt szombaton így esett, és senki nem hibáztathatja őket a lopott pillanatért: ez az urban gypsies , ahogy a zenekar saját zenéjét titulálja, nos, a szenvedélyes felszabadulás a városi romák hatása. A két énekesnő a beéneklés után lejött a színpadról, én pedig tudván, hogy Bécs a !Deladap otthona, németül szólítom meg őket. Értetlenül néznek rám, nem értik. Kiderül: csehek, és főleg csehül, románul és angolul beszélnek. Brooklyn kutya közben nyugovóra tér, gazdijával az öltöző felé vesszük az irányt, hogy megtudjuk, ki és mi az a !Deladap.

Az, hogy a bécsi zenekarnak egy osztrák nemzetiségű tagja sincs, legfeljebb érdekes, de az azért fura is lehet, hogy a nevükben és zenéjükben is roma zenekarnak csak két roma tagja van, a két énekesnő, Simona és Kristina.

- Igen, ez most így van, de miért is ne szerethetné, miért is ne játszhatná nem roma is a jó cigányzenét, kérdez vissza Alen Dzambic, becenevén Dzamba, a harmonikás, mellesleg Bécsben élő szerb. Nem túl szerencsés hasonlattal azt mondom, hogy Justin Timberlake soha nem fog tudni úgy rappelni, ahogy Snoop Dogg, vagy 50 cent. Egy cigány zenésznek - szerintem - van valamije, ami a nem cigány zenészeknek, lehet, hogy nincsen.

- Nézd, nem tudom, hogy van ez Timberlake-kel, meg a többiekkel, egy biztos: egész életemben cigányokkal zenéltem, ezt ismerem, ezt szeretem, és a vérembe ivódott ez a zene. Ha ennek az életörömnek, amit tőlük tanultam, csak a felét tudom átadni a zenén keresztül, már nem éltem hiába, mondja.

Nem vitatkozom tovább, Dzamba meggyőzött, márcsak azért is, mert az elektronikus bőgőn játszó Jovan Torbica és a gitáros Aleksandar Stojic is egyetértően bólogatnak. Stani Vana, a producer fordítja Kristinának és Simonának a kérdéseimet, egyebek között azt, hogy melyik a kedvenc daluk. Rövid egyeztetés után azt mondják, a Hop-hop című, egy dal a sok közül, amit ők írtak. Almáról és szerelemről szól, mondják szűkszavúan, mikor a szövegről érdeklődöm. Mi történik végül az almával, kérdem, mire mosolyogva válaszolják: hát elfelezik a szerelmesek. Egy évben számos országban megfordulnak, a spanyol Kanári-szigetektől Anglián keresztül Németországig (most éppen Moszkvában vannak), a kedvenc fellépőhelyük mégis Bécs.

Azért nem az otthonuk a gyönyörű Prága, mert ott érezhető a rasszizmus, mondják mindketten.

Stani, pontosabban Stanislaus Vana, eredetileg szintén prágai, a bécsi Deladap klubról mesél, arról, hogy a bécsi kerületre, ahol található, azt szokták mondani, hogy ott kezdődik a Balkán, a szó legjobb értelmében. A 20 éve Ausztriában élő producer eredetileg filmzenét, ún. bollywood zenét készített, és egy indiai élmény hatására merült fel benne: valami egzotikusat kellene csinálni. Sok zenész- szel dolgozott együtt, és a cigányzene hallatán jutott eszébe: hisz nem kell Indiáig menni, az egzotikum itt van, ez az, amit mindannyian ismerünk. A szándéka az volt, hogy olyan cigányzenei alapokra helyezett muzsikát készítsen, ami a klubok, zenés helyek közönségének is megfelel, igazi tánczenét.

Nem modernizált cigányzenét, azt mondja, abból van épp elég, inkább olyasmit, ami továbbviszi a hagyományokat is, de jazz és elektronikus zene is keveredik hozzá. Többéves kísérletezés után találtak egymásra azokkal a muzsikusokkal, akikkel ma is együtt dolgoznak, és elkészítették az első CD-ket. A stúdió-projektként induló zenekar olyan sikert aratott, hogy úgy döntöttek: közelebb lépnek közönségükhöz, koncerteket is adnak. Magyarország nagy fesztiváljain többször is felléptek, koncerteztek az A38-on, interneten is megtalálható turnétervük alapján pedig folyamatos utazással töltik majd a következő hónapokat.

- A küldetésünk, hogy örömöt adjunk át a zenéinken, szövegeinken keresztül. Meg akarjuk tartani a roma zene legjobb hagyományait, de nem úgy, hogy korlátozzon bennünket - mondják.

Időközben lejárt az előzenekar ideje, nagy sikerrel játszottak ők is a mozi zsúfolásig telt előcsarnokában, a !Deladap lép a színre, zajos sikerrel. A közönség soraiban bolyongok, szeretném megtudni, hogy a magyar cigányok értik-e a dalokat, de nincs kit megkérdeznem, egyetlen romát sem látok először.

Nem véletlen, mint kiderül, ők a színpad előtt ünnepelnek. Persze hogy értjük, miről énekelnek, mondja az egyik srác. Lefordítja a Lisa, Lisa szövegét is: egy árva lány története, aki elindul, hogy szerető családot keressen magának. A zenekar nevéről érdeklődöm: a Deladap dela része könynyű: azt jelenti, add nekem , de a dap jelentését a hirtelen verbuválódott kupaktanács sem tudja megfejteni, Stani árulja el: az angol dub -ból származik, tehát a zenekar neve: add a ritmust.

Akik ott voltak szombaton este, meg is kapták, és többet is. Szenvedélyt, táncra csábító örömöt, öröknek tűnő boldogságpillanatokat. És még csak kérniük sem kellett.A

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!