Keresztes Beátával beszéltünk a kamaszkori beszédproblémákról

Az artikulációs zavar a beszédhangok helytelen kiejtésére utal, ilyenkor a fiatal egy vagy több beszédhangot torzítva ejt. A dadogó – Montágh Imre gyógypedagógus, logopédus meghatározása alapján – a beszéd kommunikációs funkcióját nem képes teljes értékűen megvalósítani. „A belső beszéde ép, csak amikor a hangos beszédre van szükség, akkor mutatkoznak meg a görcsös ismétlődések vagy a hosszan elhúzódó, súlyos megakadások.

A dadogás tehát kifejezetten a hangos beszéd zavara. Ahogy a hadarás is, amelyet ugyancsak az idegrendszerben fellépő rendellenesség okoz. Gyors beszéd, pontatlan artikuláció, szegényes szókincs, pontatlan helyesírás, szórt figyelem, monotónia, szétszórt, rendezetlen személyiség is jellemezhetik – akár az összes tünet jelen lehet a hadarás súlyosabb eseteiben. A kettő között szoros kapcsolat áll fenn, gyakran a hadarás később dadogássá alakul át.”

– A dadogás hátterében szorongás, szülőkkel való kötődési problémák és az öröklődés is állhatnak, sőt traumatikus élmény is kiválthatja. Nem minden előzmény nélkül jelennek meg a hangképzésbeli tünetek. Ha nem megfelelő a gyermek hozzáállása, ha a logopédus nem tudja kijavítani a beszédhibát az óvodás, kisiskolás években, ha nem elegendő a szülői támogatás, segítség, akkor megmarad a helytelen képzés, és az berögzülhet. Ráadásul a kamaszkor különleges korszak: fejlődik, változik a gyerekek személyisége, keresik az útjukat, önmagukat, és szégyellik a beszédhibájukat. Problémaként kezdik megélni, hogy nem tudnak valamit elég szépen kimondani, nem mernek kiállni feleléshez az iskolában, nem akarnak szerepelni, kiselő­adást tartani – mondja a szakember.

Az artikulációs zavarok előzménye lehet tehát egy kisgyermekkorban rosszul rögzült hang vagy hangok.

A másik ok lehet a nyelvlökéses nyelés. Ez egy olyan típusú beszédhiba, ami ujjszopás, cumizás, ivással kapcsolatos rossz szokások következményeként rögzül. Ha 3 éves kor után is fennmarad, az már kóros. A nyelésnél a fogsorok nem záródnak rendesen, és a nyelv vízszintes vonalú, előreirányuló mozgást végez, így az első vagy oldalsó fogak közé csúszik, illetve minden nyelésnél löki is azokat.

Kialakul a fogközi ejtés, ami torz hangképzést okoz. Nagy jelentősége van a logopédiai terápiával párhuzamosan zajló fogszabályozásnak, csak a két területen egy időben történő kezelés hozhat tökéletes eredményt. Fontos az ép hallás is: nem elég, ha hall valaki, olyan jól kell hallani, hogy a kis különbségeket is differenciálni tudja.

A kamaszkorban is megmaradó beszédészlelési problémák a helyesírásban, az olvasásban is megmutatkozhatnak: például a zöngés-zöngétlen hangok cseréje írásban. Az artikulációs bázis állapota is meghatározó: a lenőtt nyelvfék, a kisebb vagy nagyobb nyelv, a fogak, a fogsor állapota is befolyásolhatja a helyes ejtést. Előfordulhat testszerte jellemző izomrenyheség is. A lazább, renyhébb izomtónus kihathat a beszédszervekre, az artikulációra. Torzulnak a hangok, ez előfordulhat kamaszoknál is. Sokan közülük amúgy sem szeretik kinyitni a szájukat, zárt fogsorral beszélnek.

Egy-két szavas mondatokkal amúgy is kevesebbet közölnek, hozzá még lehajtják a fejüket. Meg kell említeni a genetika szerepét, ami a dadogás, hadarás esetén erősebb és a beszédmintáét: a szülők és a kortársak beszédmintája követendő a gyerekek számára. Ha valaki a környezetükben artikulációs zavarral küzd, és ezt átveszik, az okozhat torzulást a beszédben, ami emiatt nehezen érthetővé válik. Elképzelhető az is, hogy az ingerszegény környezetnek van negatív hatása, ezt ugyancsak kisgyermekkorától viheti magával a kamasz.

– Alsóbb osztályokban még csak-csak, de felsőben és középiskolában már általában nincs „tyúkanyó” tanító néni, aki figyel a gyerekekre, a beszédjükre. Sokszor alkalmassági vizsgák miatt találkozunk érettségi környékén fiatalokkal: az óvónőképzőre, a gyógypedagógiai képzés logopédia szakirányára feltétel a beszédalkalmassági vizsga.

Rengeteg középiskolás korú gyermek küzd artikulá­ciós zavarral és dadogással vagy hadarással. A Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat hét tagintézménye (Szombathely Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Vasvár, Körmend, Szentgotthárd) az iskolás korosztály ellátásáért felel – a kis- és nagykamaszok is ebbe a körbe tartoznak tehát –, közülük mégis nagyon kevesen jutnak el hozzánk. Pedig mindegyik beszédhibánál nagy az elszigetelődés veszélye, éppen ezért rendkívül fontos a szülők és az iskolában az osztályfőnök támogatása.

A kamaszkori zavarok azért is nehezítettek, mert a személyiségfejlődés egy olyan szakaszán jelentkeznek, amely magában is nehéz, kihívásokkal teli korszak egy fiatalnak, és ha e mellé még bármilyen elakadás, helytelen ejtés, hadarás, dadogás társul, az oda-vissza hat – mondja Keresztes Beáta.

A logopédiai terápiák a tiszta beszéd kialakítását célozzák. Ezek lehetőségeiről következő heti Felelős szülők rovatunkban olvashatnak.