Kik jogosultak osztrák nyugdíjra?

Ausztriában is törvény szabályozza, hogy mennyi szolgálati időt követően, hány éves kortól lehet nyugdíjba menni: náluk az úgynevezett 80/45/65 szabály él, azaz 80 százaléka a bruttó helyettesítési ráta, tehát az első nyugdíj bruttó összegének el kell érnie az utolsó aktív bruttó kereset 80 százalékát, ha a nyugdíjas legalább 45 évre visszamenően biztosítási idővel rendelkezik, amire elérte a 65 éves korhatárt.

A nyugdíjazásra vonatkozó törvényi feltételeket az 1955. január 1-jén és utána születettek részére a feltételeket az Általános Nyugdíjtörvény szabályozza, németül az Allgemeines Pensionsgesetz, röviden az APG. Akik 1955 előtt születtek, az ő jogosultságukat négy nyugdíjtörvény határozza meg – írta a nyugdíjguru. Saját jogon és hozzátartozóként is lehet részesülni az ellátásból. Saját jogán öregségi nyugdíjban részesülhet, ha betöltötte a 65. életévet.

Azonban előtte is lehet kérni a nyugdíjazást: hosszú biztosítási idő vagy hosszú járulékfizetési idő alapján. Létezik Ausztriá­ban a nehéz fizikai munkát végzők számára adható, valamint a rokkantsági nyugdíj is, továbbá van egy speciális, korhatár előtti nyugellátás. Öregségi nyugdíjat a férfiak, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó nőknél 65 évben, a nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó hölgyekre vonatkozóan 60 évben állapították meg.

2024-től azonban ez utóbbi módosulni fog: évente hat hónappal kitolják a korhatárt, így 2033-tól egységesen 65 év lesz. A korhatár előtti nyugdíj az 1957. október 1. előtt született nőkre, valamint az 1952. október 1. előtt született férfiakra vonatkozik, ők akkor voltak jogosultak rá, amennyiben legalább 37 és fél évig fizettek járulékot a kötelező biztosítási időben, vagy ha összesen 40 év biztosítási időt szereztek. Azért a múlt idő, mivel közülük a legfiatalabbak is elérték már a 65. életévüket is, azaz ez az ellátási forma bár létezik még, de kifutóban van.

A korhatár előtti nyugdíj másik fajtája a hosszú járulékfizetési idő alapján történő ellátás: nem egységes, más szolgálati és járulékfizetési időt határoznak meg férfiaknak és nőknek, valamint korcsoportonként is eltérőek. A nehéz fizikai munkát végzők nyugdíjára azok jogosultak, akik betöltötték a 60. életévüket, azaz jelenleg csak a fér­fiak élvezhetik ennek előnyét, mivel a nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó hölgyeknél jelenleg is ennyi a korhatár.

Nem az évek száma az egyedüli tényező, számít a biztosítási idő hossza is, ennek legalább 45 évnek kell lennie, továbbá az, hogy az elmúlt 20 esztendő legalább felét nehéz fizikai munkával töltse. Abban az esetben, ha az igénylő eléri a normál öregségi nyugdíj korhatárát, akkor az utolsó havi összeget kapja a 65. év betöltését követően is – ám az öregségi ellátást külön nem kell igényelni, automatikusan átvezetik.

Arról már a Kisalföld írt, hogy bár hosszadalmas a nyugdíjügyintézés, néhány dolog ismeretével azonban felgyorsítható a folyamat – főleg akkor, ha nem a teljes összeg várható nyugati szomszédunktól. Szakértők ajánlják, hogy rendelkezzen a kérelmező előzetes szolgálatiidő-összesítővel. A dokumentum tartalmazza a teljes leigazolt szolgálati időt, részletezve abban az Ausztriában munkával töltött időszakokat.

A portál kitér arra, hogy az összesítést 55 éves kor után szokták a biztosítottak kérelmezni, azaz jóval a nyugdíjjogosultságuk előtt, így annak tartalmából kiderül, pontosan mennyi időt kell dolgozniuk, hogy elérjék az ellátáshoz szükséges feltételeket – nem csak a kort, a biztosítási időt is.

Amikor aktuálissá válik a nyugdíj, onnantól minden esztendőben kap az érintett egy határozatot az arra az évre vonatkozó nyugdíj összegéről, ám a teendők ekkor még nem érnek véget: így például életben léti nyilatkozatot is ki kell töltenie a jogosultság igazolásához.

Jó hír azonban, hogy 13. és 14. havi ellátást is utalnak, ezeket az összegeket féléves különbséggel, áprilisban és novemberben folyósítják – így azokban a hónapokban dupla összeggel kalkulálhatnak azok az idősek, akik Ausztriából kapják nyugdíjukat.