Hangzó Város

2018.09.08. 14:00

Kőszeg, a hangzó és harangozó város

A Hangzó Város kezdeményezés és a zenei múltjára büszke város a harang szimbólumában csengett össze. A nyári zeneakadémia kurzusain improvizálni is tanultak a hallgatók. Az ötletgazdát, Mizsei Zoltánt kérdeztük.

Tóth Kata

Mizsei Zoltán az FTI kutatójaként álmodta meg a programot: jó az irány Fotók: Nagy Jácint

2016 augusztusában rendezték az első Hangzó Város Zenei Fesztivált Mizsei Zoltán, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kutatójának ötlete alapján. Az idén harmadik évét élte a fesztivál, első évét pedig a Hangzó Város Nyári Zeneakadémia, a helyi zenei-kulturális programokkal az eddiginél is szorosabb együttműködésben. Augusztus 31-én, 11 órakor felzúgtak a kőszegi harangok, onnantól zenészek hangolták a várost: koncertek, mesterkurzusok, szemináriumok, közös városi improvizációk, istentiszteletek is szerepeltek a programsorban, az esemény maga kapcsolódott Kőszeg ostromzáró emlékünnepségéhez.

Mizsei Zoltánt a múlt hét közepétől zajlott zeneakadémia hallgatói zárókoncertje és az oklevélátadások után kérdeztük. – Úgy tűnik, jó az irány, gyökeret vert Kőszegen a fesztivál, és a nyári akadémiának is megfelelő az augusztus végi időpont. A gondolat, ami először egy rendhagyó zenei fesztiválban valósult meg, a második évben egyházzenei kurzussal bővült, idén pedig a szálak összeértek: most már hangszeres mesterkurzusokkal kiegészülve tudtuk meghirdetni az akadémiát. Olyan kollégákat hívtunk, akik hozzánk hasonlóan azt vallják, hogy az improvizáció elengedhetetlen a zenélésben, hiszen a kezdetektől ez volt a zene nyelve, amit manapság hajlamosak Nyugat-Európában elfelejteni.

A hangszeres tanároktól és az egyházzenei mesterkurzuson egyaránt improvizálni is tanultak a hallgatók. Az utóbbi kurzus végén, amelynek éppen Mizsei Zoltán volt a gazdája, egyedülálló dolog született: a Szent Imre-templomban a tanári koncert előtt zsoltáros imádságot, vesperást énekeltek, közösen, egy időben rögtönözve a dallamokat – újszerű élményben, de a zsoltározás mélységét, elmélyültségét visszahozó éneklésben volt részük. A szólisták – hangszeresek és énekesek – vasárnap adtak matinékoncertet a Zwingerben. Elsősorban barokk énekes kamaradarabokat mutattak be, ott szintén újdonsággal szolgáltak a furulyások: Bali János Liszt-díjas furulyaművész, karnagy, a furulya mesterkurzus tanára a régizenei repertoár mellett mai szabad improvizációra is tanította a hallgatóit, és játékba is vitte őket – a maga készítette elektronikus eszközparkkal a furulyák hangját lehetett egy mikrofon segítségével az elektronikán áteresztve egy térben, több hangszórón forgó rendszerbe beküldeni. A találmánynak forgató a neve – aki a bekötött furulyát kézbe veszi, két pedállal tudja szabályozni a hang­erőt és azt, hogy a hang milyen sebességgel forogjon – szabad és izgalmas zenei játék került a furulyások kezébe. A koncerten a négy hallgató odaült négy eszközhöz: kamarazenét rögtönöztek a hangszereiken és a forgató elektronikán.

A tanári koncerten is megszólaltak a hangszórórendszeren és élő zenével improvizált művek. Mizsei Zoltán azt mondja, tartott a templomi közönség reakciójától: hogyan fogadják a szokatlan, ám egyáltalán nem bántó hangzásokat. – Az arcokat, szemeket figyelve az látszott, hogy a kőszegi közönség befogadó volt az új darabokra, még Harangozó Vilmos plébános úr is gratulált a koncert után. Talán nem túlzott optimizmus azt mondani, hogy ez a fajta új zene is beljebb került a hallgatók fülébe. Ennek mentén igyekszünk folytatni az utat.

A Hangzó Város kreatív zenei program anno céljaként fogalmazta meg Kőszeg zenei életének revitalizációját új zenei és hangművészeti formák bevezetésével.

– A misszió most szép állomásán tart, pontosan a Hangzó Város Nap miatt. Megszokottnak nem mondható, de a városra hangolt zenei programokat hoztunk, látva, hogy a nagyközönséget mozgató klasszikus nagyrendezvények már megvannak. Persze érezhető, hogy a nagy szabadtéri koncertek több embert vonzanak, mint egy nyári zeneakadémia zongoraestje, de most is voltak érdeklődők, és az elmúlt években egyáltalán nem panaszkodhattunk, hogy a templomok, a Zwinger vagy az Európa-ház ne telt volna meg közönséggel. Évek kellenek, hogy az új gondolkodás gyökeret verjen. A tanév során zeneórákat, zenés kreatív, improvizatív foglalkozásokat tartottunk az iskolákban – mondja a főszervező, és hozzáfűzi: az, hogy megszülethetett a Hangzó Város Nap, egyértelműen a város kezdeményezése. Az ostromzárás, a török elvonulásának emléknapja augusztus 31., az ostrom hangikonja a 11 órai harangszó. Kőszeg maga tényleg hangzó város: „harangzó város”, ahogy Básthy Béla alpolgármester mondta ki egy beszélgetésben.

Mizsei Zoltán az FTI kutatójaként álmodta meg a programot: jó az irány Fotók: Nagy Jácint

Végül tehát a kezdeményezés és a zenei múltjára büszke város egy szép szimbólumban – a harangban – összecsengett. 31-én a 11 órai harangszóval a kőszegi zenészek és a nyári zeneakadémia résztvevői is birtokba vették a városi tereket, udvarokat.

A kőszegi vonósok vezetőjét, Uwe Scheert említi még Mizsei Zoltán, aki belevetette magát a helyi zenei örökség kutatásába, a városi múzeumban korabeli zenei dokumentumokat, kottákat talált, elképesztő szorgalommal átírta azokat, és betanította az együtteseinek. Munkájának hála a 100 éves kőszegi zenék ma újra szólnak. Több hajdani kőszegi zeneszerzőről tudható, hogy melyik házban lakott. A Hangzó Város Napon a vonósok felkerestek három ilyen házat, és az ott élt zeneszerző egy-egy művét előadták. Szó szerint a kőszegi zenei örökség hangzott a városban.

És hogy mit hoz a jövő? Elképzelhető, hogy a Hangzó Város Nap a helytörténettel, az irodalommal lép kölcsönhatásba – ezáltal is fejlődhet a nyári fesztivál. Felvetődött az is, hogyan lehet a fényművészetet Kőszegre vinni: kisléptékű emberi terekre, olyan kamarajelleggel, amilyen Kőszeg maga.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!