Leprakórházból lett kolostor

Négy ferences szerzetes él, dolgozik ma Szombathelyen. Orbán Márk (65 éves) gvardián, a Ferences Világi Rend országos asszisztense, aki Szombathelyen született, s három éve tért vissza szülővárosába, azóta ő a házfőnök és a plébános. Dr. Sill Aba Ferenc (83 éves) vikárius, ökonómus, lelkipásztor, akihez kitűnő latin nyelvtudása miatt sokan fordulnak a városban. Horváth Albin (73 éves) lelkipásztor, aki megjárta a gulág poklát. Reisz Pál (66 éves), az Assisi Szent Ferenc Kollégium igazgatója, lelkipásztor, ő Esztergomban volt a rend gimnáziumának igazgatója, 1997 és 99 között pedig a rettenetesen nagy szegénységben lévő Kárpátalján lelkipásztor.

Ők négyen őrzik, viszik tovább a nagy múltú, sokré- tű ferences hagyományokat Szombathelyen.

Nekik köszönhető, hogy a hatalmas épületegyüttes a közelmúltban megújult, hogy az utóbbi években közép- és főiskolai fiúkollégium működik benne.

Ez az a hely, ahol mindent a történelem levegője hat át. A Ferences söröző sarka például római kori kövekből épült fel. A 90-es években itt feltárásokat vezető P. Hajmási Erika régész talált üvegmozaikot is, amely arra utal, hogy talán ókeresztény templom állt itt valaha. A szentély alól pedig egy középkori körtemplom alapjai kerültek elő.

- A kolostor mai konyhája alatt római kori szennyvízcsatornát találtak, ez folytatódik a kolostor udvarán - magyarázza Sill Aba. - Az ásatások során emberek földi maradványai is előkerültek. Az egyik alatt egy lakatot találtak, amely az 1300-as évekre datálható. Ebből a leletből Londonba is küldtek mintát.

Miért kerültek Londonba csontok Szombathelyről? P. Hajmási Erika összehoz a Szegeden egyetemi docensként dolgozott Marcsik Anikó antropológussal, aki válaszol a kérdésre:

- Amikor a jáki templom körüli csontokon dolgoztunk, akkor hozta Erika megvizsgálni a szombathelyi csontokat, amelyeket kábeljavítás miatt kellett kiszedni. Ezek egy leprakórházban meghaltak csontjai voltak. A leprának a kezdeti szakasza nem mindig okoz csontelváltozást, ezért morfológiai vizsgálattal nem mindig lehet megállapítani a megbetegedést. Így volt ez a szombathelyiekkel is. Korábban már tudományos kapcsolatban álltunk a Londoni Egyetem mikrobiológiai tanszékével, nevezetesen Helen Donoghue professzorral, aki a szombathelyi anyagból kapott minta mikrobiális vizsgálatát végezte, s kimutatta a lepra DNS-ét.

A szombathelyi ferences konventet Kálmán győri püspök - Nagy Lajos királyunk féltestvére - 1360-ban a városon kívül egy kórházból alakíttatta át. Az ispo-tály vagy lazarétum - amelyben a keresztes hadjáratok betegeit is ápolták, köztük tehát leprásokat is - a Gyöngyös-patak mocsaras árterületén épült fel. A kolostor 1541-ben a reformáció áldozata lett. Nyolcvan éven át nem éltek ferencesek Szombathelyen. A tönkrement rendházat és templomot 1633-ban újították fel, majd 1634-ben felszentelték. A templom berendezéséhez (főoltár, a Szűz Mária- és Szent Ferenc-oltárok) gróf Batthyány József adományai is hozzájárultak. A városban 1716-ban tűz pusztított, amely a tornyot fölégette, azonban a templom és a rendház sértetlen maradt. A konvent déli szárnya 1730-ban épült. 1770-től a testvérek már a város gimnáziumában is elláttak hittanári és lelkivezetői feladatokat, 1817-ben pedig a városi börtönben siettek a rabok lelki segítségére. Szombathely első óvodáját egy ferences testvér, P. Csepy Dömötör alapította. 1926-ban a Mariana tartomány hittudományi főiskoláját a Felvidékről ide helyezte át, amely 1950-ig működött.

- Ez volt a rend fénykora Szombathelyen. Akkoriban 50 ferences szerzetes élt, dolgozott itt - magyarázza Sill Aba, aki át is élte annak az időnek egy részét. A teológia megtelepedésével a kolostor jelentős átalakításon esett át. Az építkezéssel 1927 júliusában lettek készen, majd 1935-36-ban a keleti szárnyat bővítették kétemeletessé. A II. világháború alatt körülbelül 500 embernek nyújtottak itt menedéket. 1950. június 11. éjszakáján a rendház szerzeteseit Gyöngyösre internálták. A templomi szolgálatot 1950-től 1990-ig a szombathelyi egyházmegye látta el. A rendház visszavétele után 1993-ig itt működött a Szűz Mária Tartomány központja.

A ferencesek temploma sok kincset őriz. Ott látható az 1716-os szombathelyi tűzvészt ábrázoló festmény, Szombathely legkorábbi hiteles ábrázolása. Nagyon érdekes a főoltára. Molnár C. Pál festette cserélhető (adventi, nagyböjti és Szent Erzsé- bet életét elbeszélő) képeit. A templom alatti kriptában nyugszik Melchior Hefele, a székesegyáz, a püspöki palota és jó néhány kanonoki ház tervezőépítésze.

Reisz Páltól hallom: Sill Aba ötleteként az éhező náluk nem kap pénzt, hanem egy bont, amit a közeli bisztróban kedvére leehet . Így (is) segítik a ferencesek ma a szegényeket.

A ferenceseknél a szegény éhező egy bont kap, amit a közeli bisztróban leehet

1360-ban telepedtek le Szombathelyen a ferencesek. Fénykorukban ötvenen, ma négyen élnek itt igen sok munkát végezve. Plébániai szolgálatot látnak el, 65 fős fiúkollégiumot működtetnek, könyvtárat alakítanak ki és istápolják a szegényeket.