hétvége

2019.08.25. 07:00

Magyarország első újságja

A sajtótörténet szerint a „Newe Zei-tung ausz Ungern” a Magyarországon megjelent első újság. A lap 1587-ben Vas megyében, Monyorókeréken (ma Eberau, Burgenland) jelent meg. Annak, hogy miért éppen ott, több oka is van.

Orbán Róbert

Monyorókerék (Eberau) főtere Fotók: Orbán Róbert

A legfontosabb az, hogy abban az időben ott működött Manlius János nyomdája. A könyvnyomtatás akkor még ritka mesterségnek számított. Voltak évek, amikor az egész Nyugat-Magyarországon egyedül Manlius működtetett nyomdát.

A hír, amelyről az újság beszámolt a monyorókeréki vár urához, Zrínyi Györgyhöz kapcsolódott. Ő Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hősnek a fia. 1587 augusztusában a Zala megyei Kacorlak mellett sikerült legyőznie Sasvár pasa seregét, az újság erről az ütközetről számol be. Ha mai kifejezéseket akarunk használni, akkor a kacorlaki csata volt az első magyarországi „médiaesemény”. Ez kicsit túlzásnak tűnik, de a harcról szóló beszámoló több helyen, így például Augsburgban is megjelent. Ez sem volt véletlen, a háttérben Zrínyi titkára, ha úgy tetszik a „sajtósa”, Erhard Pöchkl állt. Mindegyik tudósítás szálai hozzá vezetnek, ő a szerzője a Monyorókeréken kinyomtatott beszámolónak is.

Sétány a várárok mellett

Manlius valószínűleg a mai Szlovénia területéről, Krajnából származott. Tevékenységének első korszaka is ahhoz a vidékhez kapcsolódik. Amikor onnan – protestáns volta miatt – távoznia kellett, Magyarországra jött. Kezdetben Batthyány Boldizsár támogatásával Németújváron dolgozott, majd rövidebb varasdi kitérő után, 1587-ben átköltöztette műhelyét Monyo-

rókerékre. Pártfogója itt már Batthyány sógora, Zrínyi György volt. Mindketten a protestantizmus hívei. Az, hogy meddig élt a településen, bizonytalan. Legalább öt évig, de lehet, hogy néhány évvel tovább. 1592-ben és 1593-ban olyan könyveket adott ki, amelyekben a kiadás helyeként a közeli Németlövő (ma Deutsch Schützen) szerepel. Sennowitz Adolf, aki 1902-ben írt terjedelmes értekezést Manliusról, felveti, hogy nem biztos, hogy ez valóban új székhelyet jelent. Vannak arra utaló jelek, hogy a nyomda továbbra is Monyorókeréken maradt, a kiadványokon megjelenő új helyszín a „könyvfináncok” megtévesztését szolgálta.

A monyorókeréki újsághoz a mintát az Európában akkor már több helyen megjelenő kiadványok szolgáltatták. Az első „Zei-

tungok” még csupán alkalmi kiadványok voltak, de a 16. század legvégén Svájcban megjelent az első olyan lap, amelyet havi rendszerességgel adtak ki, s nem sokat kellett várni az első hetilapra sem.

Monyorókerék (Eberau) főtere Fotók: Orbán Róbert

Manlius újságja valószínűleg üzletileg is kifizetődő vállalkozás volt. Talán később többet is készített, de csak egy maradt fenn. Az 1593-ban megjelent lap a Konstantinápoly fölött megjelent üstökösről számol be.

Abban, hogy a nyomda Monyorókeréken működhetett és ott jelent meg az újság is fontos szerepe volt a Zrínyi család kultúrapártolásának. A település története 1496-tól kezdődően egészen a legutóbbi időkig elsődlegesen Erdődy családhoz kapcsolódik. Volt azonban egy olyan évtized is, amikor a Zrínyiek voltak a birtokosok. Ez az időszak 1568-tól 1613-ig tartott. A Manliust támogató Zrínyi György 1570-ben a Muraközben, Nedelicen alapított nyomdát. Az a könyvnyomtató műhely tizenhat éven át működött. Abban, hogy 1586-ban megszűnt, a nyomdász (Hofhalter Rudolf) halála mellett a török támadásoknak is szerepe volt. Zrínyi a továbbiakban is ragaszkodott ahhoz, hogy legyen a közelében nyomda. Lett is, a következő évben már a biztonságosabb Monyorókeréken van Manlius.

Zrínyi György, aki mindvégig megtartotta protestáns hitét, 1603-ban Vépen halt meg. A muraközi Szentilonán temették el. Manlius az 1600-as évek elején Sárváron dolgozott, 1605 körül halt meg valószínűleg Sopronkeresztúron.

A kacorlaki győzelem, amelyről az első magyarországi lapban olvashatunk fontos fegyvertény volt. Ennek ellenére – az idők távlatából nézve – nem volt különösebb jelentősége. A törököt nem sikerült megállítani, 1600-ban Kanizsa is elesett.

Monyorókeréken a kastélyhoz vezető sétaút

Monyorókeréken nincs emlékhelye a régi nyomdának. A kastély magántulajdon, az udvarra sem lehet bemenni. A Zrínyiekre, pontosabban csak Zrínyi Miklósra egy kicsit nehezen megtalálható tábla emlékeztet. A szigetvári hős 1564-ben a várban tartotta az esküvőjét.

Monyorókerék mindezekkel együtt szimbolikus helyszín, kultúrtörténeti emlékhely. Itt találkozott a szlovén származású, de magyar könyveket is kiadó Manlius, a horvát nyelvű könyvek kiadását szorgalmazó Zrínyi Györggyel. Ott jelent meg – német nyelven – az első magyarországi újság.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!