Mária Terézia iskolareformját vizsgáló bencés tudós, aki Bük történetét is megírta

Csóka J. Lajos 1922-ben lépett a bencés rendbe. Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett történelem–latin szakos diplomát. Pappá szentelése után Pannonhalmán a rendi főiskolán tanított. A Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjaként végzett levéltári kutatásokat. 1943–47 között a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban tudományszervezői kérdésekkel foglalkozott, majd 1948-tól ő lett a pannonhalmi levéltár őre. 1963-ban nevezték ki a bencés rend főlevéltárosává.

Kutatói munkássága kezdetén a magyar tudományos élet XVIII. századi megszervezésének – az első magyarországi tudományos társaságoknak és intézményeknek – a történetét tárta fel.

A Mária Terézia iskolareformját elrendelő Ratio Educationist vizsgálva ő derítette ki, hogy a királyi rendelet szövegét a jezsuita Kollár Ádám királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója fogalmazta. Kutatásait összefoglaló, 1936-ban publikált művében Kollár több addig ismeretlen pedagógiai iratát és levelét is közzétette.

Az 1950-es évektől Csóka J. Lajos tudományos munkássá­gának fő témaköre a magyar történelem Árpád-kori írott forrásainak kutatása lett.

Tanulmányai a Hartvik-legendának és Anonymus Gesta Hungarorumának keletkezéstörténetét vizsgálták. Karsai Géza pannonhalmi rendi könyvtár­igazgatóval együtt végzett forrásfeltárásai egészen új megvilágításba helyezték, ezzel együtt addig kellő figyelemre nem méltatott fontos szempontokkal gazdagították a középkori latin nyelvű magyar irodalom történetét.

A bencés tudós 1967-ben A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI–XIV. században címmel megjelent műve a történeti szakfolyóiratokban élénk polémiát váltott ki.

Csóka J. Lajos megírta a rendjének történetéről szóló Szent Benedek fiainak világtörténete című monográfiát, amelyben részletesen taglalta a bencések magyarországi működésének művelődéstörténeti hatásait. Nevéhez fűződik a pannonhalmi bencés főapátság levéltárának rendezése és segédleteinek elkészítése.

A szűkebb pátriájáról mindig nagy szeretettel és ragaszkodással nyilatkozó – Bük történetét is megíró – tudóst a Bajor Bencés Akadémia 1970-ben tagjává választotta.

Csóka J. Lajos születésének centenáriumán hajdani lakhelyének jelentősen átalakított épületét a Büki Faluvédő- és Szépítő Egyesület és a Vasi Szemle szerkesztősége emléktáblával jelölte meg. A ház a Hunyadi utca 13. szám alatt található. Ha arra járunk, vessünk az emléktáblára is egy pillantást. Az idén is kerek évfordulója van voltaképpen: Csóka J. Lajos 115 éve született.