Megszüntetnék a nemzetiségi parlamenti mandátumot Szlovéniában

Elnyúló, bár még nem elmérgesedő vita alakult ki Szlovéniában egy kijelentés miatt. 

Zmago Jelini nacionalista pártvezető a parlamentben sürgette a két nemzetiségi mandátum, úgymond, megszüntetését. Ez keményen érintené a muravidéki magyarságot, hiszen a lendvai dr. Göncz László az egyik érintett, aki nemrég interjút adott lapunknak.

- Mi áll az ügy hátterében? Állítólag nem is önnel van baja Jelini úrnak, hanem Roberto Batelli olasz képviselővel.

- A Szlovén Nemzeti Párt (SNS) elnökének ezen javaslatát feltehetően az váltotta ki, hogy az olasz nemzetiséget képviselő társam az EBESZ keretében végzett, rendkívül aktív és konstruktív tevékenysége során egyik fontos szereplője volt a totalitárius rendszereket (a nácizmust és a kommunizmust) azonos hangnemben elítélő állásfoglalásnak. Oroszországban viszont Roberto Battelli tevékenysége miatt két tüntetést is szerveztek a moszkvai szlovén nagykövetség előtt, ezeknek nagy visszhangja volt Szlovéniában. Főképpen azt nehezményezték, hogy a kommunizmust a nyilatkozat a nácizmussal és a fasizmussal azonos jelenségként emlegette.

- De mi köze ennek a szlovéniai magyar kisebbséghez? Miként érintheti önöket?

- Nézze, az igen bonyolult részletekbe most nem bocsátkozom. Már csak azért sem, mert sajátos dimenziói vannak az említett tartalomnak a szlovén politikai eliten belül is. Fontosnak tartottam azonban azt hangsúlyozni, hogy a szlovéniai kisebbségvédelem egyik fontos intézményét, az országgyűlési képviseletet, semmiképpen nem szabadna egyéb tartalmakkal összekeverni. Arra az állításra, hogy a szlovén kisebbségvédelem messzemenően túlhaladja az európai normarendszert, így a nemzetiségi képviselői helyek megszüntetése nem jelentene jogcsorbítást, úgyszintén válaszoltunk. Ezt Jelini ugyanis azzal párhuzamba helyezve ecsetelte, hogy a szomszédos országokban sem biztosítanak a szlovén kisebbségeknek országgyűlési képviselői helyet...

- Bocsánat a közbevetésért, de ez a helyzet valóban fennáll néhány országban, köztük Magyarországon is.

- Egyértelműen hangsúlyoztuk, hogy a kisebbségvédelem terén a recipricitás elvének alkalmazása nem célszerű eszköz, mert bumerángként üthet vissza. Én ugyan messzemenően támogatom a szomszédos országokban, így Magyarországon is, az ott élő szlovén közösségek minél tökéletesebb jogrendszerének kibontakozását. A rábavidéki szlovénok érdekében volt - és lesz is - több alkotó jellegű kezdményezésem. Az esetleges magyar nemzetiség megfosztása a legmagasabb szintű képviselettől - véleményem szerint - aligha gyorsítaná fel a rábavidéki szlovénok hasonló törekvéseit.

- Mi most az állás? A parlamenti matematikára gondolok. Az SNS megszerezheti a javaslathoz szükséges voksokat? S ha igen, átverheti a parlamenten az elképzelését?

- Remélem, nem. A javaslat, úgymond, jogerősségéhez szükséges 20 képviselői aláírást az említett párt vélhetőleg nem tudja összegyűjteni. Öt képviselőjük van, más pártok pedig eddig nem nyilatkoztak. Őszinte reményem, hogy kollektíve nem támasztják alá a javaslatot. Egyéni jellegű támogatás se várható... Ahhoz, hogy a szélsőséges javaslat eredményt érjen el, a szlovén alkotmányt kellene módosítani, amihez a 90 fős törvényhozó testület kétharmados többsége, azaz 67 szavazat szükséges. Szlovénia általános politikai kultúrája - remélem - ehhez nem biztosít lehetőséget. Ettől függetlenül az ilyen jellegű, szélsőséges megnyilvánulások feleslegesen borzolják a kedélyeket.

- Ön a parlamenti székben Pozsonec Máriát váltotta. Milyen tapasztalatokat szerzett az eltelt hónapokban?

- A legfontosabb általános határozat javaslataimat, köztük az általános nemzetiségi törvényt, a nemzetiség gazdasági alapjának javítását az Országgyűlés nemzetiségi bizottsága, amelynek egyébként az elnöke vagyok, konszenzussal megszavazta. A különböző törvények kiegészítéseihez, valamint az említett általános nemzetiségi törvény előkészítéséhez most állunk hozzá intenzíven. Az utóbbi elfogadását egy esztendő múlva reméljük. Amúgy számos tartalmi kezdeményezésem volt az elmúlt mintegy tíz hónapban. Többek között javasoltam, hogy a Muravidék általános szociális-gazdasági lemaradottságát a kormány intenzív programokkal, konkrét odafigyeléssel próbálja meg leküzdeni. Elvi szinten, egy-két javaslattól eltekintve, valamennyi kezdeményezésemet pozitívan fogadták. Azonban őszintén meg kell állapítani, hogy a Szlovéniában is egyre erőteljesebben jelentkező gazdasági-pénzügyi válság nagyon korlátozza az ilyen jellegű munkát. 



Göncz László Fotó: Kozma Gábor

- Milyennek látja a szlovéniai magyarság jelenlegi helyzetét?

- Az egyik legfontosabb teendő a közösség saját gazdasági alapjának, illetve az arra vonatkozó rendszernek a javítása. A kilencvenes évek közepétől az állam egy bizonyos összeggel támogatja - főleg kölcsönök formájában, és némi vissza nem térítendő kerettel - az őshonos nemzeti közösségek gazdasági fejlődését. A magyar közösség esetében, az olaszokkal ellentétben, ennek nagyon fontos a szerepe. Azonban maga a rendszer eléggé elavult. Mi konkrét javaslatokat tettünk, többek között egy úgynevezett kisebbségi fejlesztőközpont felállítására. A kormány részéről a döntés még várat magára. Ezt az ősz folyamán legalább részben rendezni kéne... Úgy- szintén fontos feladat, hogy a 2010/2011-es költségvetések előkészítései - az általános válság ellenére - legalább az eddigi szinten alakuljanak. Erre egyébként a kormány, Borut Pahor miniszterelnökkel az élen, néhányszor már ígéretet tett. Reméljük, hogy be tudjuk vele tartatni...

- Egy, elsősorban az Őrséget érintő kérdés: jut-e nagyobb figyelem e régióra és a szlovéniai Goricskóra?

- A Goricskó és annak őrségi része a muravidéki magyar közösség törekvései keretében mindig bizonyos kedvezményeket élveztek. Ezt a jövőben is szeretnénk érvényesíteni. Sajnos nem könynyű, mert a szociális és a demográfiai mutatók nagyon rosszak. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az elmúlt hónapokban sikerült a korábbinál nagyobb fokú konszenzust kialakítani a Lendva-vidéki és az úgynevezett goricskói magyarok vezetői között. Ennek a következménye az lett, hogy a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség testületeiben jelenleg valamennyi, tehát mind az öt magyar nemzeti tanács képviselői együttműködnek.

- Új emberként tartják számon a szlovén nagypolitikában, holott már régóta közéleti tényező, elsősorban a Muravidéken. Hogyan bírja a gyűrődést?

- Mindig a csapatmunkát szerettem, azt képviselem, ami közösségi, és nem egyéni érdek. Kisebb problémák természetesen mindig adódnak, azonban maximális bevetéssel, tisztességes módszerekkel és konszenzusteremtő szándékkal egyről kettőre lehet lépni. Számomra elsőrendű kérdés volt és marad az itteni magyarság helyzete, ennek javítása. Nehéz röviden jellemezni a mostani állapotokat. Ezúttal csupán arra szorítkozom, hogy hangsúlyozzam: az átlagosnál jobb kisebbségvédelmi normarendszer ellenére adódnak gondok. Ennek azonban csak részben vannak politikai színezetű okai. Azokat, mármint a következetlenségeket - így az elmélet és a gyakorlat közötti különbségeket - szeretnénk minél hamarabb kijavítani. A gondok jelentős része azonban történelmi jellegű, gondolok itt a rendkívül alacsony lélekszámra, a korábbi rendszerek nem mindig kisebbségbarát politikájára. A magyar nemzettudat állapota a Muravidéken nagy károsodást szenvedett. Emiatt érzékeny terület, itt nincs helye a kapkodásnak.