Az egész élete csoda volt

2021.10.16. 15:30

Mérei Tamásra emlékezünk halálának első évfordulóján – a szüleivel beszélgettünk

Mérei Tamás csellóművész halálának első évfordulóján a szüleivel beszélgettünk. Mérei János és Méreiné Horváth Mária elmondták, hogy az egész országból keresik őket az emlékezők, még Madeiráról is kaptak telefonhívást, ahol Tamásnak több szólókoncertje volt.

Merklin Tímea

20211012 Szombathely Mérei Tamás csellóművészre, a szombathelyi szimfonikusok korábbi igazgatójára emlékeztek szülei. Képen: Mérei János és Méreiné Mária Fotó: Cseh Gábor CSG Vas Népe

Fotó: Cseh Gábor

A gyászoló szülők megfogalmazták: csak a hitük segít, hogy elviseljék fiuk elvesztésének fájdalmát. Szeretnék elmondani, hogy Tamás egész élete egy csoda volt.

Hét hónapos korában kezdődtek a műtétek az aortaszűkülete miatt. Tamás Szentgotthárdon született 1973-ban, Vas megyében pont akkor hozták létre a gyermekkardiológiai rendelést, így ez a keringési rendellenesség jó kezekben volt kezdettől fogva. Az elsők között műtötték meg Magyarországon csecsemőként, addig ilyet nem csináltak itthon, Budapesten operálták – mesélte az édesapja. – Tizenhét éves korában volt a következő műtét. Azon a részen kellett újabb beavatkozás, ahol már bolygatták. Ezután minden rendben volt az egészségével 2014-ig. A szimfonikus zenekari igazgatói pályájának vége felé szükségessé vált egy szívbillentyűcsere, másfél év múlva ez a megműtött szakasz leszakadt. Hogy túlélte, annak volt köszönhető, hogy az operáció előtt Papp Lajos professzorhoz ment konzultációra, és ő ajánlotta a műtőorvosnak, hogy a kitágult aortát hagyja meg tokként, abba tegye bele az újat. Ezért nem vérzett el, habár nem volt kontaktus az aorta és a szív között. Így élt fél évet, ahogy elvileg nem lehet. A műtét utáni a harmadik-negyedik kontroll során derült ki, hogy ez a konstrukció le van szakadva, akkor újabb, azonnali műtét következett, két évre az előzőhöz képest, 2016-ban. Pünkösd szombatján műtötték, összehívtak egy tíztagú teamet erre a nem kis feladatra, mi meg a pilisszántói hegyoldalban a csíksomlyói misével egy időben imádkoztunk érte.

A sztrókok ezután kezdődtek. Már talán négy-öt is lezajlott, amikor az orvosok azt találták, hogy a mű-aortán van két kis gombostűnyi hézag, ezt is megműtötték, ez volt az ötödik operáció. Még három-négy sztrók következett, összesen kilenc.

Mérei Tamás – kép a családi fotók közül Fotó: Cseh Gábor

Az emlékek felidézése közben szóba kerül az is, hogy 1997–98-ban Tamás a világon először vette fel Paganini szólóhegedűre írt 24 Caprice-jét, amit ő maga dolgozott át csellóra. Annyira nem hitte el neki a szakma krémje, hogy ez létezik, hogy mindenki meg akarta hallgatni, el is játszotta nekik egy New York-i koncerten, 86 percben. Ehhez a nagy keze is kellett, hogy technikailag át tudja fogni a dupla szólamot, amelyek a csellón távolabb vannak, mint a hegedűn – egy átlagember nem is éri át a szükséges hangokat –, Tamás meg tudta valósítani a hosszú ujjaival. Megnyert egy nemzetközi csellóversenyt, és a Hungaroton különdíja volt, hogy dupla lemezt is készíthetett a csellóra átírt Paganini-darabokból és más kisebb művekből. Olyan kuriózum volt, hogy ez szólt a Malév repülőjáratain is New York és Európa között.

– Érdekes volt számomra, hogy miért akar ő igazgató lenni, amikor sikeres művész, és sokan csodálják az előadásmódját. Nagyon kötődött Szombathelyhez, és a családjához, ezért jött haza hét év után Klagenfurtból, ahol a színház szólócsellistája volt. Zseniális adottságai voltak, csodáltuk, hogy lehet ennyire fiatalon ilyen nehéz műveket eljátszani. A zenekar leszállóágban volt, és ő gondolta, az élére áll, hogy segítse, kiszolgálja a művésztársait, felemelje az együttest, és valóban: a zenekar aranykora következett – fogalmazott az édesapa. – Mintha érezte volna, hogy sokkal rövidebb idő alatt kell a nagy céljait megvalósítani, talán innen jött a sürgető nyugtalanság és maximalizmus, ami benne volt.

Az édesapa azt is felidézi, hogy Tamás indította újra az Iseumi Nyári Játékokat, ha nem ő lett volna itt, akkor nem lett volna az egészből semmi.

– Jellemző volt a megszállottsága, a maximalista életfelfogása, mindig a kihívásokat kereste, nagy célok voltak az életében. Példaképek és ideák vezették, inspirálták. Csellózni Amerikában Starker Jánostól tanult, akit a világ legjobb tanárának tartottak, és nagyon sok énekes példaképe volt, akiktől az „éneklő muzsikálást” elleste, olaszos, bel cantós, éneklős módon játszott, nagy hangsúlyt fektetett a szép hangok megformálására.

Az édesapa, Mérei János harsonás, az édesanya, Marika csellista volt a zenekarban, 2009-ben és 2008-ban mentek nyugdíjba, akkor kezdte Tamás az igazgatóságát. A szülők felelevenítik, milyen jó ötleteket hozott haza Amerikából, a flashmobot, a Hollywood Classicot… Azt mondják, sorsszerű volt, hogy mindennel sietett, nem ért rá várni. Mérei Tamás a legutolsó tíz hónapot otthon töltötte a szüleinél Csödén. Reggeltől estig ápolták, mosdatták, kötözték a mellkassebét, amely kiújult, és nem akart meggyógyulni már az ötödik műtét után, valami állandó gyulladást okozott. A 47 éves csellóművész, zenekar-igazgató 2020. október 3-án elhunyt.

Kiemelt képünkön: Mérei János harsonás, Méreiné Horváth Mária csellista volt a Savaria zenekarban; itt egy Amerikában megjelent cikket mutatnak Tamásról

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!