Mesélő házak: A chernelházadamonyai Lőrincz-ház titka

A Chernelháza és Damonya egyesítésével 1925-ben létrejött Chernelházadamonya település főutcáján még áll a hajdani Lőrincz-ház, ahol édesanyja, Lőrincz Rozália és annak testvérei születtek. A két világháború közötti Magyarország bálványozott filmsztárjának életrajzából tudjuk, hogy a Rákosi-korszakban már teljes mellőzöttségben, alkalmi fellépésekből tengette életét. 1951. február 20-án a szombathelyi Kovács-szállóban rendezett zenés esztrádműsorban Lantos Olivér táncdalénekessel léptek fel, és a 21-ére virradó éjszakán elmenekültek az országból.

Egy profi embercsempész vezetésével, 15 kilométer gyaloglás után Narda és Felsőcsatár között jutottak Ausztriába. A tiltott határátlépés, vagy ahogy akkor nevezték, a disszidálás szigorúan büntetendő cselekmény volt. Miután az osztrák sajtó hírt adott Bécsbe érkezésükről, a politikai rendőrség az itthon maradottakon állt bosszút. Katalin idősebb nővérének fia a rendszerváltás után így mesélt erről: „1951. március 2-án az ÁVH összeszedte az itthon maradt családtagokat, és hiába mondtuk az igazat, hogy nem tudtunk semmiről, elvették budapesti házunkat, családostól internáltak bennünket.

A falu főutcáján még áll a hajdani Lőrincz-ház, ahol Karády Katalin édesanyja, Lőrincz Rozália és annak testvérei születtek
Fotó: Nagy Jácint

Rendőri felügyelet alatt éltünk. Én tizenhárom hónapig embertelen körülmények között Galyatetőn építettem a belügyi üdülőt. Megbélyegzettek, osztályidegenek lettünk, nagyon megszenvedtünk azért, mert Karády Katalin rokonai voltunk. Anyai nagyanyámat, Katalin édesanyját is kitelepítették, de ő nem sokáig tudta elviselni a család megaláztatását, nagy bánatában meghalt. Nagyszénáson van eltemetve."

A Lőrincz család damonyai nyomait nem volt könnyű a faluban megtalálni, de a szerencse a 87 éves Kovács Aladár személyében mellénk szegődött. - Katalin bátyjának fiával, Jánossal elég szomorú körülmények között találkoztam - mesélte. - Én kulákságom miatt voltam internálva, és a Népstadion építkezésén dolgoztattak, ahol a János művezető volt. Amikor vasias beszédemre rákérdezett, és kiderült, hogy egy faluból valók vagyunk, attól fogva egy kicsit jobb dolgom volt, de Karády Katalinról, ez gondolom, érthető, nem esett szó közöttünk - idézte fel a történteket Kovács Aladár.