Mire figyeljenek a gazdik az őszi és téli időszakban? – Szakértő ad tanácsot

-Az ősz legtipikusabb problémáját a kullancsok jelentik, főleg a mi vidékünkön – mondta dr. Varjú Gábor. – Szerencsére többféleképpen is lehet védekezni ellenük, véleményem szerint a tablettás készítmények a leghatásosabbak. Ha máskor nem is, de ősszel és tavasszal védekezni kell a kullancsok ellen. Illetve most a klímaváltozás hatásait tapasztalhatjuk meg, nincs igazi tél, inkább őszies időjárás a jellemző. A kullancsok pedig csak akkor nem jelentenek veszélyt, ha csikorgó hideg van, ami maximum egy-két hétig szokott előfordulni az utóbbi időben.

-A klímaváltozást igazolja az is, hogy a tavalyi bejegyzéseket megtekintve azt találtam, hogy ez elmúlt évben halottak napján hőgutával hoztak be hozzánk egy kutyát – osztotta meg velünk az érdekes tényt a doktor úr.

A kullancsok által okozott kutyákra veszélyes betegség a babéziózis, ami könnyen halálos következményekhez vezethet, a mi vidékünk pedig különösen fertőzött.

A Nyugat-Dunántúl különösen fertőzött terület

A változó időben kutyáknál fordul elő a kennel köhögési járvány, ami egy ragályos vírusos fertőzés, de szerencsére viszonylag enyhe tünetekkel jár, olyasmi, mint az embereknél az influenza.

A macskák esetében, macskanáthát okozhat többféle vírus is. Nagyon elterjedt, a kijáró macskák kétharmada fertőzött, ami borzalmas arány. Ebben az időszakban rengeteg cicát visznek állatorvoshoz ezzel a betegséggel. Ha kijáró cicánk van, akkor célszerű évente beadni a macskanátha elleni védőoltást.

Ami pedig minden kijáró állatra veszélyt jelent, azok a kihelyezett rágcsálóírtó mérgek. Szinte napi szinten kerül be állat a vizsgálóba, amik patkánymérget ettek. A gyártók nagy része ráírja a dobozra, hogy kutyák nem eszik, meg. Azonban a méreg finom és megeszik.

A méreg elfogyasztása utáni két-három napban fejti ki hatását, vérzékenységet okoz. Ha a gazdi észleli, hogy mérget fogyasztott az állat, akkor vigye el állatorvoshoz, ahol hánytatni fogják. Ha pedig 4-5 óra telt el a méreg elfogyasztása után, akkor ellenmérget, vagyis a K1 vitamint fog kapni. Minden állatot meg lehet menteni, ha időben észreveszik a jeleket és megfelelő segítséghez fordulnak a gazdáik.

Az emberek szervezete az őszi-téli időszakra lemerül, kifogynak az ásványi anyagok, vitaminok, de vajon mi a helyzet házi kedvenceinkkel?

-Az állatok anyagcseréje más, mint az embereké, a szervezetül előállítja a C vitamint, nincs tavaszi fáradtságuk, nem kell analógiát vonni köztük és az emberek között – tudtuk meg a doktor úrtól.

Ezen kívül rájuk a megfázás sem jellemző. Ha az állat hozzászokott a napi sétához, akkor nem viseli meg a szervezetét a hőkülönbség, ahogy a fűtött lakásból a fagyos utcára ér. Kisebb testű rövid szőrű, csivava-típusú kutyák esetében, amik reszketnek kint, jól jön a kis kabát. Télen legfeljebb akkor fázhatnak meg, ha hógolyóval dobálják őket és azt megeszik. De a megfázás gyakoribb nyáron, amikor a nagy melegben fagyit kapnak az állatok.

Télen az utak jegesedése miatt használt só marhatja az állatok mancsát. Erre fejlesztették ki a mancsvédő viaszokat, amik ilyenkor segíthetnek.

-Télen, a hideg időben a kinti, szabadban tartott állatokra kell jobban odafigyelni – árulta el nekünk dr. Varjú Gábor. – Ilyenkor majdnem kétszeresére nő az energiaigényük, több élelmet kell nekik adni, ami szénhidrátban is lehet dúsabb. Ezen kívül alapvető, hogy mindig legyen vizük, az ne fagyjon meg.

Mivel ezek az állatok kint töltik az éjszakát, a fekhelyüket is téliesíteni kell. A kutyaházat szigetelni kell, ne észak felé nézzen, a bejárati részt pedig függönnyel, valamilyen erősebb műanyag fóliával kell úgy takarni, hogy a lakója tudjon ki-be közlekedni. A kutyaház mérete ne legyen nagy, mert az állat a saját testmelegével fűti be.

Az sem mindegy, mivel béleljük, jó megoldás lehet a szalma. Sajnos néhány fajta hajlamos arra, hogy szétrágja a rongyot és lenyeli a darabokat. Sok ilyen esetet kellett műteni az állatkórházban.

Az ünnepek környékén, főleg karácsonykor rengeteg állatot visznek be a kórházba hányás-hasmenéssel, amit legtöbbször az okoz, hogy a gazdik szeretnék, ha kedvencük is élvezné az ünnepi asztal fogásait és többet-kevesebbet, többfélét is kap belőle, amihez nincs hozzászokva a szervezete.

Hiába néz tehát óriási, vágyakozó szemekkel gazdájára szőrös kis barátja, azzal tesznek jót nekik, ha nem lakmároznak az ünnepi sültekből. Ha pedig valaki mégis szeretné, hogy kedvence is hasonlóan jót egyen, akkor válasszon számára a hatalmas kínálatú és minőségű táp közül.