Hétvége

2011.02.26. 03:26

Mozgalmas lesz a 2011-es katolikus tavasz

A katolikusok számára nagyon mozgalmas lesz a tavasz. Rómában boldoggá avatják II. János Pál pápát, s akkor lesz a Szombathelyi Egyházmegye idei nagy zarándoklata Mátraverebélyre.

Némethy Mária

2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás a búcsújáróhelyet, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét, nemzeti kegyhellyé nyilvánította. A kegyhely a kommunizmus miatt nem fejlődhetett úgy, mint ahogy Európa más nemzeti zarándokhelye, napjainkban viszont évente már 200 ezer zarándok látogatja a szentélyt.

Az idén április végén köztük lesznek majd a Szombathelyi Egyházmegye zarándokai is. Dr. Veres András megyés püspök vezetésével sok busz indul majd a vasi, zalai plébániákról MátraverebélySzentkútra.

Nagylengyelben, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által létrehozott, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyen már készülnek a április végi nagy zarándoklatra. A jövő héten kezdik el a Vatikánból ezen a héten hozott alapanyagokból, gyöngyökből azoknak a rózsafüzéreknek a készítését, amelyeknek érdekessége lesz: II. János Pál pápa jellegzetes pásztorbotjának a keresztjét formázza majd a kereszt.

Mátraverebély történetéhez legendák kötődnek. A hagyomány szerint 1091-1092-ben Szent László király az ellenségei elöl menekült, amikor egy szakadék fölé ért. Reménytelen volt továbbjutása, de lovával ugratott egyet. Ekkor fakadt itt az első forrás. Az első gyógyulás a XIII. században történt. Szűz Mária karján a kis Jézussal megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki: ásson, majd az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett és visszakapta beszélőképességét. Ennek híre ment. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápától a kegytemplom basilica minor címet kapott. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó 1767-ben halt meg, sírja a bazilikában van. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban ferencesek is részt vettek a búcsújárók vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói.

1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy megteremtsék a későbbi fejlesztések anyagi alapját.

A 90-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem távolabbról is rendszeresen járnak ide zarándokcsoportok. Augusztus 15-20. között a ferences ifjúsági zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 kilométert.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás a búcsújáróhelyet, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét, nemzeti kegyhellyé nyilvánította. A kegyhely a kommunizmus miatt nem fejlődhetett úgy, mint ahogy Európa más nemzeti zarándokhelye, napjainkban viszont évente már 200 ezer zarándok látogatja a szentélyt.

Az idén április végén köztük lesznek majd a Szombathelyi Egyházmegye zarándokai is. Dr. Veres András megyés püspök vezetésével sok busz indul majd a vasi, zalai plébániákról MátraverebélySzentkútra.

Nagylengyelben, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által létrehozott, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyen már készülnek a április végi nagy zarándoklatra. A jövő héten kezdik el a Vatikánból ezen a héten hozott alapanyagokból, gyöngyökből azoknak a rózsafüzéreknek a készítését, amelyeknek érdekessége lesz: II. János Pál pápa jellegzetes pásztorbotjának a keresztjét formázza majd a kereszt.

Mátraverebély történetéhez legendák kötődnek. A hagyomány szerint 1091-1092-ben Szent László király az ellenségei elöl menekült, amikor egy szakadék fölé ért. Reménytelen volt továbbjutása, de lovával ugratott egyet. Ekkor fakadt itt az első forrás. Az első gyógyulás a XIII. században történt. Szűz Mária karján a kis Jézussal megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki: ásson, majd az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett és visszakapta beszélőképességét. Ennek híre ment. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápától a kegytemplom basilica minor címet kapott. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó 1767-ben halt meg, sírja a bazilikában van. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban ferencesek is részt vettek a búcsújárók vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói.

1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy megteremtsék a későbbi fejlesztések anyagi alapját.

A 90-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem távolabbról is rendszeresen járnak ide zarándokcsoportok. Augusztus 15-20. között a ferences ifjúsági zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 kilométert.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

Az idén április végén köztük lesznek majd a Szombathelyi Egyházmegye zarándokai is. Dr. Veres András megyés püspök vezetésével sok busz indul majd a vasi, zalai plébániákról MátraverebélySzentkútra.

Nagylengyelben, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által létrehozott, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyen már készülnek a április végi nagy zarándoklatra. A jövő héten kezdik el a Vatikánból ezen a héten hozott alapanyagokból, gyöngyökből azoknak a rózsafüzéreknek a készítését, amelyeknek érdekessége lesz: II. János Pál pápa jellegzetes pásztorbotjának a keresztjét formázza majd a kereszt.

Mátraverebély történetéhez legendák kötődnek. A hagyomány szerint 1091-1092-ben Szent László király az ellenségei elöl menekült, amikor egy szakadék fölé ért. Reménytelen volt továbbjutása, de lovával ugratott egyet. Ekkor fakadt itt az első forrás. Az első gyógyulás a XIII. században történt. Szűz Mária karján a kis Jézussal megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki: ásson, majd az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett és visszakapta beszélőképességét. Ennek híre ment. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápától a kegytemplom basilica minor címet kapott. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó 1767-ben halt meg, sírja a bazilikában van. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban ferencesek is részt vettek a búcsújárók vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói.

1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy megteremtsék a későbbi fejlesztések anyagi alapját.

A 90-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem távolabbról is rendszeresen járnak ide zarándokcsoportok. Augusztus 15-20. között a ferences ifjúsági zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 kilométert.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

Az idén április végén köztük lesznek majd a Szombathelyi Egyházmegye zarándokai is. Dr. Veres András megyés püspök vezetésével sok busz indul majd a vasi, zalai plébániákról MátraverebélySzentkútra.

Nagylengyelben, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által létrehozott, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyen már készülnek a április végi nagy zarándoklatra. A jövő héten kezdik el a Vatikánból ezen a héten hozott alapanyagokból, gyöngyökből azoknak a rózsafüzéreknek a készítését, amelyeknek érdekessége lesz: II. János Pál pápa jellegzetes pásztorbotjának a keresztjét formázza majd a kereszt.

Mátraverebély történetéhez legendák kötődnek. A hagyomány szerint 1091-1092-ben Szent László király az ellenségei elöl menekült, amikor egy szakadék fölé ért. Reménytelen volt továbbjutása, de lovával ugratott egyet. Ekkor fakadt itt az első forrás. Az első gyógyulás a XIII. században történt. Szűz Mária karján a kis Jézussal megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki: ásson, majd az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett és visszakapta beszélőképességét. Ennek híre ment. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápától a kegytemplom basilica minor címet kapott. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó 1767-ben halt meg, sírja a bazilikában van. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban ferencesek is részt vettek a búcsújárók vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói.

1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy megteremtsék a későbbi fejlesztések anyagi alapját.

A 90-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem távolabbról is rendszeresen járnak ide zarándokcsoportok. Augusztus 15-20. között a ferences ifjúsági zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 kilométert.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

Nagylengyelben, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által létrehozott, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyen már készülnek a április végi nagy zarándoklatra. A jövő héten kezdik el a Vatikánból ezen a héten hozott alapanyagokból, gyöngyökből azoknak a rózsafüzéreknek a készítését, amelyeknek érdekessége lesz: II. János Pál pápa jellegzetes pásztorbotjának a keresztjét formázza majd a kereszt.

Mátraverebély történetéhez legendák kötődnek. A hagyomány szerint 1091-1092-ben Szent László király az ellenségei elöl menekült, amikor egy szakadék fölé ért. Reménytelen volt továbbjutása, de lovával ugratott egyet. Ekkor fakadt itt az első forrás. Az első gyógyulás a XIII. században történt. Szűz Mária karján a kis Jézussal megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki: ásson, majd az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett és visszakapta beszélőképességét. Ennek híre ment. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápától a kegytemplom basilica minor címet kapott. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó 1767-ben halt meg, sírja a bazilikában van. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban ferencesek is részt vettek a búcsújárók vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói.

1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy megteremtsék a későbbi fejlesztések anyagi alapját.

A 90-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem távolabbról is rendszeresen járnak ide zarándokcsoportok. Augusztus 15-20. között a ferences ifjúsági zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 kilométert.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

Nagylengyelben, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által létrehozott, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyen már készülnek a április végi nagy zarándoklatra. A jövő héten kezdik el a Vatikánból ezen a héten hozott alapanyagokból, gyöngyökből azoknak a rózsafüzéreknek a készítését, amelyeknek érdekessége lesz: II. János Pál pápa jellegzetes pásztorbotjának a keresztjét formázza majd a kereszt.

Mátraverebély történetéhez legendák kötődnek. A hagyomány szerint 1091-1092-ben Szent László király az ellenségei elöl menekült, amikor egy szakadék fölé ért. Reménytelen volt továbbjutása, de lovával ugratott egyet. Ekkor fakadt itt az első forrás. Az első gyógyulás a XIII. században történt. Szűz Mária karján a kis Jézussal megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki: ásson, majd az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett és visszakapta beszélőképességét. Ennek híre ment. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápától a kegytemplom basilica minor címet kapott. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó 1767-ben halt meg, sírja a bazilikában van. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban ferencesek is részt vettek a búcsújárók vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói.

1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy megteremtsék a későbbi fejlesztések anyagi alapját.

A 90-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem távolabbról is rendszeresen járnak ide zarándokcsoportok. Augusztus 15-20. között a ferences ifjúsági zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 kilométert.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

Mátraverebély történetéhez legendák kötődnek. A hagyomány szerint 1091-1092-ben Szent László király az ellenségei elöl menekült, amikor egy szakadék fölé ért. Reménytelen volt továbbjutása, de lovával ugratott egyet. Ekkor fakadt itt az első forrás. Az első gyógyulás a XIII. században történt. Szűz Mária karján a kis Jézussal megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki: ásson, majd az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett és visszakapta beszélőképességét. Ennek híre ment. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápától a kegytemplom basilica minor címet kapott. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó 1767-ben halt meg, sírja a bazilikában van. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban ferencesek is részt vettek a búcsújárók vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói.

1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy megteremtsék a későbbi fejlesztések anyagi alapját.

A 90-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem távolabbról is rendszeresen járnak ide zarándokcsoportok. Augusztus 15-20. között a ferences ifjúsági zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 kilométert.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

Mátraverebély történetéhez legendák kötődnek. A hagyomány szerint 1091-1092-ben Szent László király az ellenségei elöl menekült, amikor egy szakadék fölé ért. Reménytelen volt továbbjutása, de lovával ugratott egyet. Ekkor fakadt itt az első forrás. Az első gyógyulás a XIII. században történt. Szűz Mária karján a kis Jézussal megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki: ásson, majd az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett és visszakapta beszélőképességét. Ennek híre ment. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort. 1970-ben VI. Pál pápától a kegytemplom basilica minor címet kapott. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó 1767-ben halt meg, sírja a bazilikában van. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban ferencesek is részt vettek a búcsújárók vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói.

1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy megteremtsék a későbbi fejlesztések anyagi alapját.

A 90-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem távolabbról is rendszeresen járnak ide zarándokcsoportok. Augusztus 15-20. között a ferences ifjúsági zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 kilométert.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy megteremtsék a későbbi fejlesztések anyagi alapját.

A 90-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem távolabbról is rendszeresen járnak ide zarándokcsoportok. Augusztus 15-20. között a ferences ifjúsági zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 kilométert.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

1950-ben a diktatúra elűzte a ferenceseket, államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Akkor újult meg a templomkülső, vásárolták vissza egykori földjeiket, hogy megteremtsék a későbbi fejlesztések anyagi alapját.

A 90-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem távolabbról is rendszeresen járnak ide zarándokcsoportok. Augusztus 15-20. között a ferences ifjúsági zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 kilométert.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

A 90-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem távolabbról is rendszeresen járnak ide zarándokcsoportok. Augusztus 15-20. között a ferences ifjúsági zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 kilométert.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

A 90-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Ma már nem csak a környékbeli falvakból, hanem távolabbról is rendszeresen járnak ide zarándokcsoportok. Augusztus 15-20. között a ferences ifjúsági zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 kilométert.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

A Szombathelyi Egyházmegye nagy zarándoklata egybeesik majd II. János Pál pápa boldoggá avatásával.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!