Nemesi harcok Hosszúperesztegen

Legjelentősebb urai a Garayak, Kinizsi Pál, Bakócz Tamás esztergomi érsek, majd az Erdődyek voltak. A falu centrumában álló kúriát Erdődy Károly gróf a 19. század elején építtette. Napóleon 1797-ben megindított itáliai hadjáratában aratott győzelmeit látva I. Ferenc császár általános nemesi felkelést rendelt el.

Vas vármegye ekkor hat lovas századot és 2000 gyalogost állított ki, amelyek további 26 vármegye inszurrekciós alakulataival kiegészülve, az uralkodó jelenlétében a vármegye területén, Szombathelyről kiindulva demonstratív hadgyakorlatot tartottak. Az 1804-ben császárrá koronázott Napóleon Austerlitznél, a „három császár csatájában” döntő győzelmet aratott Sándor orosz és Ferenc osztrák császár vezette hadak felett. Ezt követően Ausztria is békekötésre kényszerült.

A fegyvernyugvás felmondására 1809 februárjában kerül sor, amikor is Ferenc császár ismételten elrendelte a nemesi felkelést. A magyar nemesség április 11-i fegyverbe hívása után Vas vármegye ismét kiállította regimentjét.

A lovas ezredeket Batthyány Fülöp herceg, a gyalogságot Festetics Imre lemondása után Erdődy Károly gróf vezérletére bízták. Az inszurrekciós gyalogság törzskara a parancsnok lakóhelyén, a hosszúperesztegi Erdődy kúriában volt elszállásolva, a gyalogság a falu melletti mezőn táborozott.

A gyalogos ezred számára a Győr felé indulás parancsa május 16-án érkezett. Az inszurgensek parancsnoki zászlajára felkötötték Erdődy ezredes Borbála nevű leánya által adományozott vörös bársony szalagot, amelyre a kisasszony arany fonállal a „Hazának és Királynak boldogsága a legnevezetesebb törvény” feliratot hímezte. Vas vármegyében a franciákkal való első összeütközésre Karakónál került sor.

A Győr felé igyekvő, patakon átkelni akaró franciák útját a sáncok mögé húzódó inszurgensek igyekeztek akadályozni, amely végül csak többórás erős ágyúzás után sikerült.

Ausztria a győri, majd a wagrami vereség után békekötésre kényszerült, ami a Nyugat-Dunántúl Rába folyóig tartó francia megszállását eredményezte.

A franciák által kivetett hadisarcot Hosszúperesztegnek nem kellett fizetnie, és a kúria 1940-ig az Erdődy család tulajdona maradt. Ekkor Gampel József kocsigyártó vásárolta meg. Az épületben az államosítás után termelőszövetkezeti gépműhely, majd varroda működött. A megváltoztatott architektúrájú, homlokzati díszeitől megfosztott épület jelenleg üresen várja sorsának jobbrafordulását.

Hosszúperesztegen az Árpád utca 119-ben áll, ha arra járunk, elmerenghetünk ott az idő múlásán, a történelem kerekének fordulásán.