Az őrségiek faluja Somogyban -Miért hagyták el az otthonukat?

Baksa, Bita, Csiszár, Gyenese. E jellegzetes őrségi családnevekkel kezdődött valamikor az Orciban élők névsora. Az 1700-as évek közepén a településen 23 családot írtak össze, közülük csak kettő eredete bizonytalan, a többi mind őrségi. A falu régi részén ma is az ő leszármazottaik házai állnak. Orci egy kicsit ma is őrségi falu.

Menekülő reformátusok

Hogy kerültek az őrségiek Somogyba? Az 1700-as évek elején az uralkodói intézkedések fokozatosan nehezítették a protestánsok vallásgyakorlását. III. Károly 1731-ben kiadott rendelete – az úgynevezett Carolina resolutio – a korábbinál jóval nagyobb lehetőséget adott a földesuraknak arra, hogy beleszóljanak az általuk birtokolt falvak vallási életébe. Különösen érzékenyen érintette ez a dolog az őrségi reformátusokat. Amikor a vármegye 1732-ben katonaság bevetésével elfoglalta a protestánsok templomait, a prédikátoraikat pedig elűzte, megvolt a veszélye annak, hogy az elkeseredettség nyílt lázadáshoz vezet. Több helyen háborogtak, a Kisrákos mellett kialakult kisebb csetepatéban pedig már „golóbicsok” is röpködtek. A rend fenntartása céljából több településen katonákat kvártélyoztak be. Az ellátásukról a helyieknek kellett gondoskodniuk. A zúgolódók közül többeket elfogtak és „pálca alá vontak”.

Már a korábbi években is előfordult, hogy az Őrségből és a szomszédos községekből néhány család a földesúr hozzájárulása nélkül más vidékre költözött. 1732-től kezdődően – válaszul az önkényre – az elköltözés tömegessé vált. Nemrég előkerült egy 1795-ben készült feljegyzés. A szerző nem nevezi meg magát, de valószínűleg Nemesnépi Zakál Györgyről van szó, aki sorra vette a településeket, és arra a megállapításra jutott, hogy az Őrséget az adott időszakban 241 család hagyta el.

Az elvándorlás fő iránya Somogy, Baranya és Tolna volt, de vannak adatok olyanokról is, akik Zemplénbe, Biharba, a Hajdúságba vagy Békésbe mentek el. Az összesítést nehezíti, hogy az őrségi reformátusokkal egy időben nagyszámban költöztek más vidékre a tótsági evangélikusok is. A somogy-baranyai útirányt az magyarázza, hogy a török uralom idején ezen a vidéken sok falu elnéptelenedett. A XVIII. század elején az új földesuraknak adót fizető és a földeket művelő parasztokra volt szükségük. Az őrségiek nagyon sok irányban rajzottak szét, egyetlen olyan településről tudunk, amely szinte teljes egészében az őrségiekből települt újjá, ez Orci.

A történetük

Ráadásul ebben az esetben az elköltözés és a megtelepedés majd’ mindegyik mozzanata rekonstruálható, és az új község, valamint a közösség történetének kezdeti időszakáról is vannak információink. A falu az 1700-as évek elején került Orczy István báró tulajdonába. A család a történeti hagyomány szerint innen vette eredetét, ezért szimbolikus jelentősége volt annak, hogy a török után ismét az övék legyen. Orczy a telepítés időszakában az ország egyik legvagyonosabb embere volt, birtokainak nagysága meghaladta a 200 ezer holdat. Számos fontos tisztséget is betöltött. 1734-ben vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy hová költözött el húsz család Nagyrákosról, Pankaszról, Kisrákosról, Ispánkról. Volt olyan tanú, aki így válaszolt: „Ha az urak iparkodnának, könnyen megtalálhotnák őket, mert a nevezettek a Somogy megyei Orciban vannak, Orczy István báró birtokán”. A korabeli dokumentumokat olvasva úgy tűnik, a hatóság nem nagyon iparkodott vizsgálni a további részleteket. A megnevezett olyan tekintélyes embernek számított, akivel nem célszerű szembeszállni. Akik Orciba mentek, azok esetében egyértelműen bizonyítható, hogy az áttelepülés számukra – legalábbis a kezdeti időszakban – előnyökkel járt. Amíg Nagyrákoson pár évvel korábban elvették tőlük a templomot, ott Orczy báró megengedte nekik, hogy építsenek maguknak. Az odaérkezésüket követő harmadik évben készen is állt az új épület. Az persze szerény hajlék lehetett, de a hitük szerinti. Mestert is fogadhattak, akinek a gyerekek tanítása is a feladatai közé tartozott. A kedvező időszak nem tartott sokáig. Rövidesen felszólították őket a templom lebontására. 1746-van az akkor már 77 éves Orczy még pártfogó levelet adott ki, de a következő évben az épületet mégis lerombolták. Az újjáépítés csak a türelmi rendelet után, 1786-ban vált lehetségessé. Az orci református közösség mára összezsugorodott; ha idegen érkezik a faluba, még meg tudják mutatni, melyik porta melyik régi családé volt.