A rábagyarmati templom a nevében őrzi a honfoglaló törzset

Ez minden bizonnyal igaz Rába­gyarmatra is: a Kárpát-­medence nyugati határát biztosító védővonal, a gyepű egyik Gyarmat törzsbeliek által lakott települése volt. A falu középkori temploma a Rába folyó feletti dombon, egy római kori őrtorony alapjaira épült. Ennek bizonyítékát az épület régészeti feltárása során találták meg. Előkerült egy pannoniai colonusnak, San­tónak és családtagjainak a nevét őrző, a templom hajójának falába illesztett sírkő, amely a vidék 1. századi lakottságát bizonyítja. Gyarmat első írásos említése II. Géza király 1157-ben kelt, a németújvári bencés apátságot alapító oklevelében olvasható.

A falu hívőinek lelki gondozását 1181-től a szentgotthárdi cisztercita apátság látta el. Figyelemre méltó, hogy a templom védőszentjének Szent Lambertet választották. A németalföldi vértanú magyarországi kultuszát a Szelepcsényi kódexből ismerjük. Tisztelete erős volt az Árpád-házi királyok uralkodása idején, hiszen tudjuk, hogy I. Béla király legkisebb fiát is Lambertnek keresztelték. A Rába folyó gyarmati átkelője a török kiűzéséig fontos erődítés és védelmi pont volt.

„Mivel bűneinkkel magunkra haragítottuk Istent, megérdemeltük, hogy az ellenség elfoglalja Kanizsát.” Ezekkel a szavakkal kezdődik az az 1600 novemberében hozott határozat, amelyben Nádasdy Ferenc főispán, a „fekete bég” Vas vármegye közgyűlésével elfogadtatta a „Rábának a vasvári malomtól Szentgotthárd mezővárosáig terjedő megerősítését”. „Szükséges, hogy ezen a szakaszon őrhelyeket és őrségeket állítsanak, továbbá, hogy az erdők kivágásával elzárják az átkelőhelyeket, vagy ha a helyzet megköveteli, palánkokat építsenek és csatorna ásásával a folyó medrét máshova vezessék” – folytatódott a korabeli határozat.

A rendkívüli erőfeszítést igénylő munka során azonban nemcsak a pogány ellenséggel támadtak konfliktusok. Gyarmat falu bírója a császári hadsereg katonái ellen egyenesen Batthyány Ádámtól, a Dunán inneni részek főkapitányától kért védelmet. Levelében leírta, hogy a Francsics kapitány parancsnoksága alá tartozó Körmenden állomásozó zsoldosok garázda módon megszállták a falut, és onnan minden vasat összeszedtek. A tettesek a gazdák lovairól még a patkókat is leverték, ezzel több mint 100 forint kár okoztak. A szentgotthárdi csatatérről menekülő törökök a Rába mentét, így Gyarmatot is végigdúlták. „Gyarmat temploma a tűzvész miatt szalmakévével fedett, és mennyezetet még nem kapott, de külsőleg és belsőleg reno­vációban részesült” – írta Kazó István főesperes 1698-as kánoni vizitációja, amely a katasztrófa után három évtizeddel a faluba visszatérő életet egyértelműen mutatja.