2020.05.17. 07:00
Régen Vas megyében is divat volt a kaláka
Eredendően falusi szokásnak számított, de később meghonosodott már a városokban is, hogy a magánházakat kalákában – nagy összefogással – építették, a kölcsönös segítségnyújtás jegyében. Összesereglett a család, a rokonság, ismerősöket, barátokat is bevontak az építési, felújítási, bővítési munkába. A Vas Népe húsz évvel ezelőtt, 2000 májusában öt települést vett górcső alá: él-e még a régi jó szokás?
Vissza nem térítendő támogatás is járhatott az építkezéshez
Fotó: VN-archív
Alsóújlakon 2000-ben is kalákás módon építkeztek, azonban meglehetősen visszafogott volt az építkezési kedv. Abban az évben mindösszesen két új házra adtak ki építési engedélyt, de előtte is ritka volt az az év, amikor ennél több volt. Nemcsak helybeliek, de innen elszármazottak is építkeztek, illetve régebbi házakat újítottak fel. A németek és osztrákok elsősorban parasztházakat vettek, s kulcsra készen újították fel őket.
Iváncon is legfeljebb egy-két új házat építettek önkormányzati területen. Korábban évente nyolc-tíz ház is épült. A helyi fiatalok építkeztek elsősorban rokoni, családi segítséggel. Reménykedtek, hogy a kedvezményes hitel feldobja az építkezési hajlandóságot, mert építési telek még akadt. Az első lakáshoz jutáshoz önkormányzati támogatást is igényelhettek. Inkább a visszatelepülés volt tetten érhető a községben, mint az elvándorlás.
Fotó: VN-archív
Kissé nőtt az építkezési kedv Rumban, ahol évente általában négy-öt új otthon készült. Jellemző volt a felújítás, bővítés. Több kedvezményes önkormányzati telket is vásároltak, azonban elsősorban helyi fiatal házasok, így további építkezés volt várható. Az első lakáshoz jutóknak a helyi önkormányzat kamatmentes, visszatérítendő támogatást nyújtott. Az egyéb hitelfelvételek, a tetemes építési költségek nem élénkítették az építkezési kedvet. Akik építkeztek, azok is hagyományos módon, kalákában tették.
Sorkifaludon évente egy-két házat építettek. Legfeljebb a régi házak bővítését, korszerűsítését engedhették meg maguknak a fiatalok, azt is a család, a rokonok és ismerősök összefogásával. Üres ház nem volt, keresettek voltak az elhagyott ingatlanok. Önkormányzati lakásokat is szívesen vettek helyiek, de betelepülők is. Közművesített házhely olcsón akadt a faluban.
2000 májusáig még nem kértek új házra építési engedélyt Káldon, de az elmúlt években is legfeljebb két-három új otthon épült. A helyiek itt is kalákás módon építkeztek. Külföldi tulajdonos is építkezett már a faluban, de az kiadta a munkát. A nyolcvanas évekhez képest jelentősen kevesebb lakás épült, pedig a telek olcsó volt, s az első lakáshoz jutóknak vissza nem térítendő támogatást is adtak. Ez vonatkozott a lakásvásárlásokra is. Húsz éve májusban három önkormányzati telek várta leendő tulajdonosát.
